- Tavaly már indulhatott volna az oszakai vb-n, de végül nem utazott ki Japánba. Miért nem? - kérdeztük a Haladás VSE Európa-bajnok és vb-ezüstérmes versenyzőjét.
- Egy 77 méter fölötti eredményemmel a B szintet még május végén teljesítettem, de ahogy előtte, úgy utána is sokat bajlódtam különféle sérülésekkel, és ilyen állapotban nem volt értelme kiutaznom a vb-re. Tisztában voltam vele, hogy 77 méter körüli dobással egyébként sem lehetne bekerülni a legjobbak közé, úgymond "nyaralni" pedig semmiképpen sem akartam kimenni Japánba.
- Jelenleg milyen formában van?
- Úgy fogalmaznék, hogy szép lassan kezdek szezon eleji formába lendülni. Hármasban, Fazekas Robival és az edzőnkkel, Vida Józseffel kétszer két hetet Splitben edzőtáboroztunk, és az ott elvégzett munka mindenképpen hasznos volt. Az olimpiai A szint 78,50 méter, bízom benne, hogy ezt teljesíteni tudom, és ott leszek Pekingben. S ha így történik, az számomra már aranyéremmel ér fel.
- Meglehetősen letargikus a hangja.
- Nem azért mondom, hogy szánakozzanak rajtunk, de meglehetősen kilátástalan helyzetben vagyunk Robival. És nem is az Athén után két év, hanem az előző másfél fáj igazán. Amikor próbáltunk visszatérni, nemhogy segítséget nem kaptunk, ott rúgtak belénk, ahol csak lehetett...
- Mondana néhány konkrétumot?
- Nincs jelentőségük... A lényeg az, hogy bezárultak előttünk a kapuk, és nagyon kevesen álltak ki mellettünk. Igazából csak dr. Czeglédy Csabát, Szombathely alpolgármesterét említhetem, aki olykor a saját zsebébe nyúlva is segített bennünket. A horvátországi edzőtábor költségeit is mi magunk kalapoztuk össze a baráti körünkből. Mert a hetvenezer forintos fizetésünkből nehéz finanszírozni az edzőtáborokat. De említhetem azt is, hogy például egy harminc-negyvenezer forintos dobócipőből évente elhasználok hatot-hetet, és ezeket is mind nekem kell fizetni. Az már a múlt, hogy ezeket a cipőket ingyen megkaptuk az egyik sportszergyártó cégtől. A feleségem közben majdnem egy évig munkanélküli volt, a gyermekem iskolába jár, szóval nem egyszerű a helyzetem. Ezért mondtam azt, hogy ha kijutok Pekingbe, az olyan lenne, mintha ott aranyérmes lennék.
- Tudja már, hogy az elkövetkezendő hetekben milyen versenyeken indul?
- Ez egyelőre még bizonytalan, mert külföldön nem mindenhol látnak szívesen bennünket...Tavaly az általam kinézett versenyek hetven-nyolcvan százalékán tudtam elindulni, és ha ez az arány marad erre az évre is, azzal kiegyezem. A szezon igazából június elején indul be, addig még van idő, meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Az biztos, hogy a június 7-8-i zalaegerszegi vidékbajnokságon ott leszek, utána a Balaton-bajnokságon, és természetesen az országos bajnokságon is.
- Még egy kérdés: mit szól Pars Krisztián 81,29 méteres dobásához?
- Ez egy szenzációs szezonkezdés, de ezzel szerintem nem mondok újat. Április végén ritka az ilyen jó eredmény, úgy gondolom, hogy aki az alapozó időszak után ennyit dob, az a nyár végén akár 84-85 méterre is képes lehet.