A hétfőn aranyérmes női váltónk három tagjának, azaz Gyenesei Leilának, Tóth Adrienn-nek és Kovács Saroltának kedden korán reggel egy élő televíziós műsorban volt jelenése, utóbbival azonban a férfiak vívásán már a Syma Sport- és Rendezvénycsarnok lelátóján futottunk össze. "A nagy ünneplést ma estére tervezzük, tegnap csak szolidan koccintottunk" - árulta el legfiatalabb világbajnokunk, akit 17 évesen nyilvános helyen egyébként is legfeljebb üdítővel szolgálnának ki. De még Tóth sem töltötte be a tizennyolcat.
Az athéni olimpia férfi versenyének győztese, az orosz Andrej Mojszejev viszont éppen kedden ünnepli a 29. születésnapját. "Reggel a szállodában köszöntöttek a csapat tagjai, a versenyzők, az edzők, és még otthonról, Rosztovból is felhívtak telefonon. Most fordult velem először elő, hogy egy versenyre esik a születésnapom. A vb-ről nagyon szép emlékekkel utazom haza. Bár minden számban lehettem volna egy kicsit jobb, az a lényeg, hogy a csapatarany meglett. A lebonyolítás fantasztikus volt, a rendezők bravúrosan megoldották az uszoda problémáját is, egyáltalán nem volt zavaró a kis változtatás. Szóval, én csak jókat mondhatok erről a világbajnokságról" - nyilatkozta az egyéniben amúgy ötödik helyen zárt orosz versenyző, aki kedden a váltóversenyben már nem kapott szerepet, ahogyan az újdonsült egyéni világbajnok honfitársa, Ilja Frolov sem.
Átalakult a magyar csapat is. Horváth Viktor sérülése miatt eleve kiesett, és Balogh Gábor is kimaradt. Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány három fiatalnak szavazott bizalmat: Marosi Ádám mellé a vb-n a záró napon bemutatkozó Tibolya Pétert és Kasza Róbertet nevezte. Marosi 24, Tibolya 23, Kasza 22 esztendős, s ifjonti hévvel vetette bele magát a küzdelembe.
A magyar trió a nyitó lövészetben remekelt: Marosi 92, Tibolya 91, Kasza 90 kört ért el, s a 273 kör a fehéroroszok (278) és a csehek (276) produkciója mögött a harmadik legjobb eredmény volt a tizenhét együttes között. Vívásban pedig valósággak eksztázisban küzdött minden egyes tusért a trió. A fiúk valamennyi találkozó előtt összekapaszkodtak, és "hajrá magyarok!" csatakiáltással indítottak, folyamatosan buzdították egymást, és szinte minden bevitt találatot diadalüvöltés kísért. Igaz, a párbajtőrt legjobban forgató Marosi némileg visszafogottabb volt.
Alig hittünk a szemünknek: együttesünk az első tizenegy mérkőzését megnyerte: sorrendben az amerikaiakat 5-4-re, az oroszokat 6-3-ra, a mexikóiakat 6-3-ra, a koreaiakat 5-4-re, az olaszokat 5-4-re, a briteket 5-4-re, az egyiptomiakat 6-2-re, a kínaiakat 6-3-ra, a fehéroroszokat 5-4-re, az ukránokat 7-2-re, a lengyeleket 9-0-ra győzte le. A hajrában sajnos lett három 5-4-es vereségünk - a litvánok, a németek és a csehek ellen -, de a kazahokat 6-3-ra, a brazilokat pedig 8-1-re sikerült legyőzni, és csapatunk meg is nyerte a vívást. Az összetettben három szám után Fehéroroszország (2112), Magyarország (2100), Csehország (2072), Olaszország (2020), Litvánia (1980), Koreai Köztársaság (1908) volt az első hat együttes sorrendje, ám úgy kalkuláltunk, hogy az úszás után a mieink ugranak az élre.
Így is történt, mert a britek, a kínaiak és lengyelek mögött a negyedik legjobb időt tempózták a szoborparkban felállított mobil medencében, míg a fehéroroszok csak a hetediket. Így a két együttes helyet cserélt az élén.
Nem jól alakult viszont a lovaglás. Mindjárt az eleje rosszul indult, a nyolcadikként pályára lovagló hazai trió első váltótagja, Marosi Ádám két veréssel kezdett, aztán még kettőt szedett össze. Ezt követően Kasza Róbert egy hibával ment végig, majd Tibolya Péter lova három rudat vert le, egyszer pedig kitört. Leginkább az utolsó akadály fogott ki rajta, annál volt az ellenszegülés, aztán az ismétlésnél a harmadik verés. Az összteljesítmény csupán 1026 pontot és 15. helyet ért.
Hibáztak a közvetlen riválisok is, de közülük a három szám után második helyen álló fehéroroszok például lényegesen kevesebbet (1116 pont), ezzel átvették a vezetést. A lovaglásban az amerikaiak (1184) végeztek az élen, a brazilok (1174) lettek a másodikak, az olaszok (1160) pedig a harmadikak.
A futásnak másodikként vághattak neki Marosiék, 17 másodperccel az ismét élre álló fehéroroszok mögött. Közvetlenül utánuk, hét másodperces hátránnyal követték őket a jól futó litvánok.
Az biztos volt, hogy - sérülésmentes versenyzés esetén - ez a három csapat osztozik az érmeken, a papírforma alapján a fehéroroszok befogása nem tűnt reálisnak, a litvánok előrelépése viszont igen.
Nem is történt váratlan esemény a zárószám során, a magyarok - bár derekasan küzdöttek - a második váltásra már a harmadik helyen futottak, s a végére fehérorosz-litván külön verseny alakult ki. Előbbiek azonban eredményesen őrizték meg pozíciójukat.
A futást a litvánok nyerték, a fehéroroszok a negyedik, a magyarok az ötödik legjobb időt érték el.
"Nagyon jó négy számot csinált ez a fiatal csapat. Ha majd megtanulják a fiúk, hogyan lovagoljanak nyomás alatt, nyerni fognak. Ezt a számot ezúttal elrontották, átlagos három-négy veréssel már itt is sikeresebbek lettek volna. Egyébként nagyon jól együtt voltak, igazi csapatot alkottak" - értékelte a Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány.
"Három ilyen jól sikerült számmal máskor kétszáz ponttal szoktunk vezetni. Most nagyon szoros volt a verseny. Ami a lovaglást illeti, egyszerűen nem tudom, mi történt velünk... Igazságtalannak tartom a sorstól, hogy így alakult a vége egy ilyen napon" - vélekedett Marosi.
"Ezekkel a fiúkkal többet vagyok együtt, mint a szüleimmel. Jól ismerjük egymást, nagyon együtt van a csapat, ami ma elsősorban a víváson látszott meg. A bronzérmet tegnap este aláírtam volna, a lovaglás előtt azonban már nem, szebbre vágytam. Összességében elégedett vagyok. Ugyanakkor van még mit tanulnunk az elődöktől és fogunk is" - mondta Tibolya.
"Erős csapatunk volt, de még nem a miénk a legerősebb. Biztos vagyok benne, hogy a következő budapesti világbajnokságon már mi állunk a dobogó tetejére. Legalábbis ezért fogunk dolgozni. Tizenhárom éves korom óta arról álmodtam, hogy egy hazai rendezésű világbajnokságon indulok, és ez most valóra vált" - fogalmazott Kasza.
Eredmény, férfi váltó:
1. Fehéroroszország (Mihail Prokopenko, Jahor Lapo, Dmitrij Meljah) 5728 pont (lövészet: 278 kör/1240 pont, vívás: 85 győzelem/59 vereség/872 pont, úszás: 2:49.57 perc/1308 pont, lovaglás: 1116 pont, futás: 13:12.22 perc/1192 pont)
2. Litvánia (Edvinas Krungolcas, Andrejus Zadnieprovskis, Justinas Kinderis) 5708 (265/1084, 88/56/896, 2:49.35/1308, 1152, 12:53.50/1268)
3. Magyarország (Marosi Ádám, Tibolya Péter, Kasza Róbert) 5638 (273/1180, 91/53/920, 2:46.89/1340, 1026, 13:17.09/1172)