A sakkrajongók örömére a hagyományos linaresi tornát ezúttal csak az andalúziai városban rendezik meg.
Háromszor két kontinensen is küzdöttek a sakkozók, az első félidőt a mexikói Moreliában játszották le, majd Linaresben folytatódott a viadal. A meghívott nagymesterekre ezúttal nem várnak az akklimatizálódás kettős nehézségei. Február 18-án az ünnepélyes megnyitóval együtt tartják meg a sorsolást, majd egy nappal később indulnak a sakkórák. A tavalyi versenyhez hasonlóan az esztendő legjelentősebb szuperversenye 21-es kategóriájú. Generációk csatáját látjuk majd a linaresi arénában, a 39 éves indiai világbajnok Viswanathan Anand és az ukrán Vaszilij Ivancsuk a 18 esztendős Magnus Carlsen mellett húszas éveikben járó riválisokkal küzdenek meg.
Elevenítsük fel a linaresi viadal korábbi győzteseit, ismerkedjünk meg a fantasztikus mezőnnyel, latolgassuk az esélyeket. A sorozat nagy szárnyalását a harmadik versennyel kezdte meg 1981-ben, nem lebecsülendő, hogy akkor csak 13-as kategóriájúként jegyezték. Anatolij Karpov és az amerikai Larry Christiansen nyert holtversenyben a 12 résztvevő küzdelmében. Két évvel később Borisz Szpasszkij vehette át az elsőnek járó díjat. 1985-ben a jugoszláv Ljubomir Ljubojevic és a német Robert Hübner osztozott a dicsőségen. 1988-ban a holland Jan Timman volt a befutó, egy évvel később Vaszilij Ivancsuk aratott emlékezetes győzelmet. 1990-ben színre lépett Garri Kaszparov, és rögtön győzelemmel mutatkozott be. Egy évvel később kapott egy fricskát Ivancsuktól, aki másodszor ünnepelt tornagyőzelmet, az ukrán nagymester Kaszparovot is legyőzve veretlenül lett első.
Linares nem csak sakkverseny-helyszínként ismert: 1947. augusztus 28-án az andalúz kisváros ringjében vesztette életét minden idők egyik legismertebb spanyol torreádora, Manuel Laureano Rodriguez Sanchez, azaz Manolete
A FIDE akkori világbajnokát közismerten kemény fából faragták, 1992-ben kétpontos előnnyel végzett az élen, majd elsőségét megismételte. A legnagyobb riválisokat, Karpovot és Anandot is legyőzte, másfél pontos előnnyel nyert. Egy évvel később Karpov pályafutása egyik legfényesebb diadalát aratta, a 13 játszmából gyűjtött 11 ponttal fölényesen lett első, Kaszparov kétszer is botlott, a francia Joel Lautier és Kramnyik tépázta meg tekintélyét, és 2,5 pontos hátránnyal lett holtversenyben második.
A csalódott világbajnok a következő évben kihagyta Linarest, ezt Ivancsuk bánta legkevésbé, 10 pontot ért el a 13 partiból, harmadszor lett tornagyőztes. A második helyezett Karpov is megőrizte veretlenségét, de a FIDE világbajnoka csak ötször tudott nyerni, ezzel szemben Ivancsuk hétszer fogadhatta legyőzött ellenfeleinek gratulációját. A hagyományos versenyek sorozata 1996-ban megszakadt, de 1997-ben ismét vendégül látták a sakkvilág elitjét. Kaszparov nem tudta megőrizni veretlenségét, első lett, de Ivancsuk megtréfálta. Kaszparov egy ponttal megelőzte feltörekvő honfitársat, Kramnyikot.
Egy évvel később a szervezők változtattak a lebonyolításon, a 14, illetve 12 résztvevős körversenyek helyett áttértek a kétfordulós rendszerre. 1998-ban heten viaskodtak a 21-es kategóriájú, 2752-es Élő-átlagú versenyen, Anand lett az első és furcsa szenzációként Kaszparov a remikirály. A csalódott "király" 11 hónapos "önkéntes száműzetésre" ítélte magát, majd a 1999 januárjában tért vissza a sakkasztalhoz. Kaszparov pályafutása egyik legnagyobb sikereként emlékezik vissza az 1999-es tornagyőzelmére, 2,5 ponttal előzte meg Kramnyikot és Anandot, a 14 partiból 10,5 pontot szerzett.
2000-ben Kramnyik és Kaszparov versenyfutása holtversennyel zárult, mindketten megőrizték veretlenségüket. A londoni Braingames világbajnoki döntőn honfitársával, felfedezettjével Kramnyikkal szemben 15 éves uralkodása után elvesztett címét, de a váratlan vereség csak megsokszorozta erejét. Az új világelső távollétében 3 pontos előnnyel győzött!
2002-ben a második félidőben játszott jobban, fontos partiban verte meg a Linaresben bemutatkozó ukrán Ruszlan Ponomarjovot, másfél pontos előnnyel végzett az élen. Lékó Péter öt éve fantasztikus tornagyőzelmet ért el, harcos játékfelfogásával meglepte riválisait. Négy győzelmével megelőzte a két nyerést elérő Vlagyimir Kramnyikot, aki egyedül őrizte meg a veretlenségét a nemes versengésben. Lékó megszakította Garri Kaszparov páratlan sikersorozatát, a világranglistát vezető orosz exvilágbajnok 1999 januárja óta tíz szuperversenyen játszott és kilencszer egyedül, 2000-ben Kramnyik társaságában holtversenyben lett első, 2003-ban Kaszparov kénytelen volt beérni a holtversenyes harmadik hellyel.
2004-ben Lékó éllovasként játszotta Vlagyimir Kramnyik ellen az első helyet eldöntő rangadót. A parti kritikus pillanatában túlértékelte esélyeit, vesztett, és végül félpontos hátránnyal a második helyre szorult az orosz világbajnok mögött. A 2005-ös viadalra újítottak a szervezők, a megszokott magas extrahonorárium helyett inkább a díjalapot növelték meg, ezzel próbálták fokozni a harci kedvet, a győztes 100 ezer eurót kasszírozhatott. A hétrésztvevős, kétfordulós viadal ezúttal 20-as kategóriájú, 2743-as Élő-átlagú volt. Lékó Péter az első fordulóban Garri Kaszparovval csapott össze, s remizett az orosz exvilágbajnokkal. A reményteljes kezdés nem párosult jó folytatással, Péter játékából hiányzott a tűz, a frissesség, sorban remizte a partikat. Az első félidő után Kaszparov félpontos előnnyel vezetett Anand és Topalov előtt. Kaszparovnak a 12. forduló után már másfél pont volt az előnye, de váratlanul tétje lett az utolsó fordulóbeli Topalov-Kaszparov partinak, győzelemmel a bolgár befoghatta az orosz sakkfenomént. Kaszparov fatális hibával vesztett, de sötéttel elért jobb eredménye miatt tornagyőztesként hirdették ki. Március 10-én megtartott sajtótájékoztatón sokkolta a sakkvilágot, bejelentette visszavonulását a profi sakkozástól.
Három éve rendhagyó módon a hagyományos linaresi szuperverseny első félidejét a mexikói Moreliában rendezték meg, majd a 8 résztvevő az andalúziai városban folytatta szereplését. Topalov és Lékó immár hetedszer próbált szerencsét a sakkozás Wimbledonjának nevezett tornán, amely 2732-es Élő-átlagával 20-as kategóriájú volt. Lékó parádés kettős győzelemmel rajtolt, majd a negyedik játéknapon újabb győzelmet aratott. Topalov kikapott az orosz Peter Szvidlertől, majd az azeri Tejmur Radzsabov is csapást mért a bolgár világbajnokra. A mexikói első félidőt Lékó veretlenül, félpontos előnnyel zárta.
Az éllovas Lékó Linaresben folytatta remek szereplését, a 10. forduló után egypontos előnnyel vezetett. Topalov mesterhármassal holtversenyben már a második helyre jött fel. Nagymesterünk a 13. játéknapon mérkőzött meg másodszor Topalovval, és sakkvaksággal balszerencsés vereséget szenvedett a bolgár világbajnoktól. A döntő ütközet előtt Péter négyes holtversenyben állt az élen, és világossal játszott az örmény Levon Aronjannal. Előző napi rontása rányomta bélyegét játékára, kikapott és csak negyedikként zárta szereplését, amit nagy csalódásként élt meg, hiszen 12 fordulón keresztül őrizte veretlenségét, és riválisainál kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott. A Világkupa-győztes Aronjan vehette át a győztesnek járó 100 ezer eurós díjat.
2007-ben is két kontinensen rendezték meg a linaresi szuperversenyt. A torna első félideje után Viswanathan Anand holtversenyben vezetett a norvég Magnus Carlsennel. A tízedik játéknapon Vishy másodszor is vereséget mért a 16 éves titánra, és 1998 után az indiai sakkozó másodszor vehette át a győztesnek járó trófeát. Bámulatos hajrával az orosz Alekszander Morozevics holtversenyben Carlsennel második lett. A legnagyobb csalódást Veszelin Topalov és Lékó Péter szereplése jelentette, holtversenyben az utolsó helyen végeztek. Nagymesterünk háromszor is kikapott, egyetlen győzelmét az utolsó fordulóban Carlsen ellen aratta. Péter partijai sorban remivel végződtek, mire a hetedik játéknapon Ananddal került szembe. Lékó remek felkészüléssel lepte meg az indiai exvilágbajnokot. A katalán megnyitású partiban túljátszotta ellenfelét. Parádés gyalogáttörés után egy tisztáldozattal megoldhatatlan feladatok elé állíthatta volna Vishyt, ehelyett azonban átengedte a kezdeményezést, és időzavarban balszerencsésen el is vesztette az összecsapást.
2008-ban harmadszor ünnepelték tornagyőztesként Viswanathan Anandot. Első számú sakkozónk, Lékó Péter megismételte tavalyi balsikeres szereplését, ezúttal is holtversenyben hetedik lett a nyolcfős mezőnyben. A sakktörténelem egyik legharcosabb versenyén érdekes csatákat, néha megdöbbentő hibákat láttunk, de élveztük a megalkuvás nélküli küzdelmeket. Az 56 játszmából 25 végződött döntéssel.
A mexikói Moreliában lejátszott első félidőt Anand félpontos előnnyel zárta a bolgár Veszelin Topalov és a spanyol Alekszej Shirov előtt. Meglepő eredmények egész sora született meg, a 28 játszmából 15 dőlt el. A címvédő Anand a második fordulóban szenvedett vereséget az örmény Levon Aronjantól, szenzációként a 17 éves Carlsen sötéttel megadásra kényszerítette Topalovot. Lidércálommal is felért, hogy Lékó Péter az első fordulóban aratott győzelme után három partit is vesztett, kettőt világossal, és sereghajtóként kezdte a linaresi második kört. Mindössze három napjuk volt a nagymestereknek, hogy a fárasztó út után kipihenjék magukat. Kinek jobban, kinek kevésbé sikerült az akklimatizáció, és ez rányomta bélyegét az összecsapásokra. A 38 éves indiai világbajnok nagy rutinja érvényesült, nem kellett erőszakoskodnia, egy nyerés mellett hat remivel is megvédte címét. Moreliában ötven százalékot elérő Carlsen előretört, Fortuna is kegyeibe fogadta a norvég titánt, aki kihasználta esélyeit. Az ukrán Vaszilij Ivancsuk hathatós segítségével meg is nyerte gyanús állását, majd maratoni csatában legyőzte Shirovot. Nem törte le nagymesterünktől elszenvedett veresége, bátran rohamozott Topalov ellen, majd bemattolta a nagyot hibázó exvilágbajnokot. Aronjan is jobban játszott a második körben, Topalov gyengébben teljesített, Radzsabov javított a második körben, a torna doyenje, Ivancsuk nem tudott előbbre lépni. Jó kezdés után összeomlott Shirov. Lékó Péter sokat hibázott, rossz formában sakkozott, nehezen választott a lépésjelöltek között, időzavarai végzetesek voltak. Gyerekkorában vesztett utoljára öt játszmát egy tornán
A tavalyi verseny végeredménye:
1.Viswanathan Anand (indiai, 2799) 8,5 pont
2. Magnus Carlsen (norvég, 2733) 8
3-4. Levon Aronjan (örmény, 2739) és Veszelin Topalov (bolgár, 2780) 7,5
5.Tejmur Radzsabov (azeri, 2735) 7
6. Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2751) 6,5
7-8. Lékó Péter (2753) és Alekszej Shirov (spanyol, 2755) 5,5
A honi sakkrajongók nagy bánatára, a riválisok örömére Lékó Péter nem fogadta el a meghívást az idei viadalra. A tavalyi év második felének túlzsúfolt versenyprogramja miatt mondta le a Wijk aan Zee-i tornát is, pihenés után megkezdte az intenzív felkészülést a Grand Prix-versenyekre. Először márciusban az Amber-tornán látjuk majd játszani. Az előzetes megállapodás ellenére nem játszhat a bolgár Veszelin Topalov sem. Az exvilágbajnokra Szófiában február 16-tól nyolcjátszmás párosmérkőzés vár az amerikai Gata Kamskyval szemben, a győztes lesz Viswanathan Anand kihívója.
A világranglistán második indiai világbajnok nem játszott a Corus-tornán. Világbajnoki címének megvédése után ünneplések sorozata várta őt, ráfért egy kis pihenés. Tizennegyedszer játszik a hagyományos tornán. (A versenyek mellett 1992-ben Ivancsukkal párosmérkőzést is játszott, 5-3-ra nyert, 1994-ben az angol Michael Adamsszel világbajnok-jelölti meccsen mérte össze erejét, 5,5-1,5-tel jutott tovább.) Az eddig vívott 163 partijából 41 győzelmet aratott, 25 játszmában feladásra kényszerült, 97 összecsapása remi lett. A háromszoros győztes ukrán Vaszilij Ivancsuk tizenötödik alkalommal száll ringbe, a 177 ütközetből 49-et nyert meg és 35-ször kapott ki.
Az örmény Levon Aronjan három éve újoncként nagyszerű tornagyőzelemmel debütált, két éve ötven százalékot ért el, tavaly holtversenyben harmadikként végzett. 42 partiból tízet nyert meg és négyszer kapott ki. Az azeri Tejmur Radzsabov ötödször kapott meghívást. 2003-ban utolsó lett, egyetlen nyerést ért el, éppen Garri Kaszparovot győzte le. Egy évvel később már sikeresebb volt, ötven százalékkal zárta szereplését, Két éve Topalovval holtversenyben másodikként végzett, tavaly is ötven százalékot ért el. A 21 éves nagymester mínuszban, 52 játszmából tízet vesztett, kilencet nyert meg. Wijk aan Zee-ben változó formában küzdöttek, végül holtversenyes ezüstérmesekként köszönthették őket.
Nagy érdeklődéssel várjuk Magnus Carlsen újabb megmérettetését. A 18 éves norvég nagymester Wijk aan Zee-ben nehezen találta meg a "góllövő cipőjét", majd az utolsó fordulóban elszenvedett vereséggel csak ötödik lett. Két éve szenzációsan mutatkozott be a szupernagymesterek viadalán, a tornagyőztes Anand nagy riválisa volt. Magnus négy játszmát nyert, Anandtól kétszer kikapott és Lékó Péterrel szemben is egyszer feladásra kényszerült. Tavaly is Anand legnagyobb riválisa volt, fél ponttal szorult a második helyre. Eddig játszott 28 partijából kilencet nyert meg, hatszor feladásra kényszerült.
Nyolc évet kellett várnia a linaresi meghívóra az orosz Alekszandr Griscsuknak. A 2001-es viadalon a győztes Garri Kaszparovtól 3 ponttal elmaradva lett holtversenyben második többek között Polgár Judit és Lékó Péter társaságában. Három partit vesztett és kettőt nyert 18 éves újoncként. Az idei viadalon ketten is debütálnak, a kínai Wang Yue és a kubai Perez Leinier Dominguez. A klasszikus időbeosztás szerint küzdenek meg a nagymesterek, február 23-án, 27-én és március 4-én pihenőnap lesz, március 7-én játsszák az utolsó fordulót.