A szegediek 23 esztendős erős emberének teljesítménye azért is kiemelendő és méltányolandó, mert hasonló remeklésre alig akadt példa az elmúlt fél évtizedben, még pontosabban a 2004-es athéni olimpia magyar doppingbotránya óta.
A sportágban azt követően idehaza meghirdetett tiszta felkészülés azzal a következménnyel is járt, hogy elmaradtak az eredmények. Apró lépések, részsikerek jelezték, hogy nagyon hosszadalmas az az út, amelyet be kell járnia a magyar súlyemelésnek ahhoz, hogy tartósan elmozduljon a mélypontról.
Ezért is értékes Nagy Péter bukaresti összetettbeli ötödik helyezése, s a fogásnemi negyedik és hatodik pozíció, melyek közül előbbi már a bravúr kategóriájába tartozik, hiszen egészen kevés, jelesül alig 3 kiló hiányzott a bronzéremhez.
"Nagy Péter volt a héttagú, öt férfi és két nő alkotta magyar csapat legjobbja, ő a jövő súlyemelője, aki a jelenben mindenben kiválóan alkalmazkodott a körülményekhez: miután lemaradt a tavaly nyári, pekingi olimpiáról, átgondolta a dolgait, megváltozott, s tisztességesen, odaadóan végigdolgozta a felkészülést. Az Eb előtt 4 mázsában állapodtunk meg egymással, s túllépve a megegyezésünkön még 8 kilót rá is tett az elvárt eredményre, ami egy kicsit nekem is szólt. Kiválóan teljesített, hiszen 188 kilót szakított, 220-at lökött, s ha hosszú távon is ilyen marad, már a novemberi világbajnokságon is komolyan számolhatok vele" - nyilatkozta Pátrovics Géza.
"Még van tartaléka, de az őszi vb-ig iszonyatos munkát kell elvégeznie, hogy a remélt 420-425 kg közötti eredményt hozni tudja. Ő hatból hat jó gyakorlattal rukkolt elő a román fővárosban, míg a többieknél éppen a fogásbiztonság hiányzott alapvetően a jobb eredményhez. Három vagy négy sikeres fogással nem lehet megfelelő helyezést elérni. Összességében azonban azt mondhatom, nem lehetek elégedetlen a válogatottal, s az én nemzetközi bemutatkozásommal se" - zárta szavait a kapitány.