Két évvel ezelőtt három legendás atléta, az etióp Haile Gebrselassie, illetve a kenyai Kenenisa Bekele és Paul Tergat már javaslatot tett a mezei futás téli olimpiára való felvételére. A trió összesen öt olimpia aranyérem, 16 mezeifutó-vb-n szerzett elsőség és számtalan világcsúcs birtokosaként fordult levélben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökeihez, Jacques Rogge-hoz és Lamine Diackhoz.
A mezei futás 1924 után került le a nyári játékok programjáról, miután a 38 indulóból 23 nem ért célba a nagy hőség, és a közeli gyár mérgező füstje miatt. 1912-ben Hannes Kolehmainen, 1920-ban és 1924-ben pedig honfitársa, a legendás finn Paavo Nurmi nyert olimpiai elsőséget a versenyszámban.
A NOB megvitatja a lehetőségeket, s az illetékes bizottság a szeptemberi, kijevi ülésén foglakozik az ötlettel. A kampányt még mindig támogató sztáratléták azzal érvelnek, a mezei futás programba iktatásával az afrikai országok több eséllyel indulhatnának a játékokon.
A legnagyobb veszélyt az olimpiai charta 6.2-es szabálya jelentheti, amely kimondja, csak azon sportágak számítanak télinek, amelyeket havon vagy jégen űznek. Arra korábban volt már példa, hogy téli sportág a nyári játékokon szerepeljen, mégpedig 1908-ban és 1920-ban a műkorcsolya kapott szerepet, de utóbbi eseményen rendeztek jégkorongtornát is.
Arról, hogy egyáltalán új sportág vagy versenyszám bekerüljön a 2018-as ötkarikás programba, jövő júliusban születik döntés. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) például - többek között - a női síugrást, illetve a hódeszkások és a síakrobaták egy-egy számát, és az alpesi csapatversenyt szeretné felvetetni a műsorba.