"Ha kiteszik az öttusát, az olimpiai eszme halott" - megmenthető-e a magyar sikersportág?

Az olimpia egyik utolsó bástyája az öttusa, állítja Németh István, a brit válogatott szövetségi kapitánya, aki szerint, ha leveszik a műsorról, akkor a coubertini eszme halott. A játékok egyik legkisebb nézettséget hozó sportága Klaus Schormann elnöksége alatt teljesen átalakult, két éve már csak négy és fél tusaként emlegetik, idén pedig megvalósult az elnök nagy álma, a lézeres lövészet, ami sokak szerint az öttusa-társadalom akarata ellenére lett keresztülnyomva.

A hírvivő legendája szerint a hírnök lóra pattan, hogy elvigye az üzenetet. Megtámadják, meg kell vívnia az ellenséggel, majd tűzpárbajba keveredik, a lovát kilövik alóla. Gyalog folytatja, átúszik egy folyón, végül futva kézbesíti a hírt. Ez adta a modern öttusa gondolatának alapját. Az elmúlt évek azonban már a változás jegyében zajlottak, kialakultak a váltóversenyek, megjelentek az olimpián a női versenyzők, a futás és a lövészet összeolvadt, a légfegyvert a lézer váltotta fel.

"Az alapvető módosításokkal nincs is baj, hiszen a létszámot szabályozni kell, a nők versenyeztetése teljesen logikus, a költségek leszorítása miatt az egynapos versenyrendszer is védhető. Ettől modern pentatlon az öttusa" - mondta az [origo] megkeresésére Németh István, a brit öttusaválogatott szövetségi kapitánya, aki az egyik legnagyobb kritikusa a nemzetközi szövetség koncepciójának. "A baj akkor van, ha valaki úgy gondolja, a változtatások árán az öttusa tömegsporttá válik" - véli.

Schormann, "az öttusasport autokrata sírásója"

2016-ig biztosított az öttusasport olimpiai jövője, de szakértők évek óta vitatkoznak azon, meddig lehet programon tartani a számos szabályváltozáson átesett sportágat. A hírvivő legendája az elmúlt húsz év alatt feledésbe merült, a német Klaus Schormann felbukkanása és szerepvállalása pedig sokak szerint teljesen tönkretette az öttusát. Ahogy egy egykori öttusázó az [origo]-nak jellemezte a szövetség elnökét: ő az öttusasport autokrata sírásója.

Schormann 1988-ban tűnt fel a nemzetközi szövetségnél, öt évvel később a londoni kongresszuson pedig már őt választották meg elnöknek. Eltökélt szándéka volt, hogy megreformálja a sportágat, minél több tagállamot von be a nemzetközi szövetségbe, illetve megpróbálja közvetítésbaráttá varázsolni, hogy a tévécsatornáknak is eladható legyen.

Terve első felét sikerrel elvégezte, hiszen olyan országok kerültek be, mint Guatemala vagy Pakisztán, amelyek versenyzőit szinte még senki sem látta a nemzetközi versenyeken, a döntéseknél viszont Schormann bizton számíthatott a szavazatukra.

"A taglétszám 70 felett van, de a vébétörténelem csúcslétszáma eddig 52-53 nemzet volt mindössze. A többit csak személyes érdek köti a szövetséghez" - állítja Németh, aki szerint a Nemzetközi Öttusa Szövetségnek (UIPM) van olyan tagállama, amelyiket csak egy postafiókon keresztül lehet elérni, azaz gyakorlatilag bábként működik.

Schormann ötlete volt, hogy a négynapos öttusa egynaposra zsugorodjon, a televíziók és a nézők azonban ezután sem csaptak le a sportágra, ami a kritikusok szerint borítékolható volt, hiszen reggel hétkor nem sokan ülnek a tévé elé vagy mennek ki a lőtérre, hogy megnézzék a versenyzőket.

Négy és fél tusától a lézerfegyverig

A két évvel ezelőtti, guatemalai kongresszuson Schormann azt is elérte, hogy az öttusa négy és fél tusává váljon. Egyetlen szavazat, mégpedig Pakisztáné döntött arról, hogy a futás és a lövészet összeolvadjon, s mintegy nyári biatlonként funkcionáljon.

"A szabálymódosítások legfőbb oka és indoka, hogy az öttusát népszerűsíteni kell. Ebből indult ki a gondolat, hogy a futást és a lövészetet kombinálják" - mondta a brit kapitány. "Igaz, hogy a sportágon belül mindenki ellene volt, Schormann mégis keresztülvitte, pedig ezzel többek között komoly helyszíngondokat is okozott. Amíg korábban egy tornateremben meg lehetett rendezni a lövészetet, addig most megfelelő helyet kell keresni."

Ugyancsak Schormann vetette fel, hogy az 1994-ben bevezetett légpisztolyt váltsa fel a lézeres lövészet. Habár a Nemzetközi Öttusa Szövetség kongresszusának november 6-i döntése értelmében csak a juniorok és ifjúságiak UIPM-viadalain kötelező alkalmazni az újítást, az elnök már az augusztusi, szingapúri ifjúsági játékok után kész tényként kezelte, hogy a 2012-es olimpián a lézeres megoldást használják majd. A szövetség vezetősége a szavazás után közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy bár a kötelező érvényt nem mondták ki, az olimpiai kvalifikációs versenyeken már az új rendszert fogják alkalmazni, így a nemzeti szövetségeknek gyakorlatilag nincs választásuk. Azaz amit a kongresszuson nem sikerült keresztülvinni, azt Schormann az elnöki jogkörrel élve mégis csak megvalósítja.

Magyar vélemények a lézeres lövészetről

Németh szerint a lézeres lövészet agyrém, mert nincsen meg hozzá a megfelelő technológia. A pisztoly ugyanis nem hagy nyomot a lőlapon, így ha a találatjelző nem jelez, nem lehet látni, hová is ment a lövés, mellé, fölé vagy alá. "Olyan lövési technikát igényel, amilyet semmilyen más fegyver nem, és miután a céltábla sem százszázalékos, egy-egy viadalon a sportág jövőjét veszélyezteti. Hiszen ha egy olimpiai szerepléstől függ, hogy az adott ország a következő időszakban kap állami támogatást vagy sem, akkor ilyen hibalehetőségeket nem szabadna meghagyni. Nem beszélve a számítógép által esetleg felmerülő manipulációról."

Pálvölgyi Miklós, a magyar válogatott szövetségi kapitánya szerint a váltás jelentős anyagi ráfordítást igényel. Jelenleg a légpisztolyok átalakítása darabonként 500 euróba, a fogadóképes táblák beszerzése pedig 300 euróba kerül állásonként. A pénzügyi szempontot korábban az elnök is figyelmbe vette, csakhogy akkor a lovaglást ostorozta emiatt, mondván, a sok ló utaztatása komoly költséggel jár, ezért felmerült az is, hogy a számot lecserélik a kerékpározásra vagy a motokrosszra.

Tibolya Péter Európa-bajnok ugyanakkor örül a lézeres lövészetnek, szerinte a kombinált szám bevezetése után nagy nehézséget okozott a versenyzőknek, hogy magas pulzusszám mellett betöltsék a lőszert a pisztolyokba, a lézer azonban kiküszöböli ezt a problémát.

"Egy olimpiai ciklus közepén lecserélni nem a legszimpatikusabb és a legelőnyösebb dolog" - mondja viszont a kétszeres olimpiai bajnok Martinek János, akivel a legeredményesebb női öttusázó, Vörös Zsuzsanna, illetve az Európa-bajnok Tóth Adrienn is egyetért. "Egyelőre senki nem tudja garantálni, hogy nem csúszik be egy gikszer. Ki tudja visszaadni annak a versenyzőnek az olimpiai érmét, aki esetleg egy technikai hiba miatt veszíti el azt?" - teszi fel az egyelőre megválaszolatlan kérdést Tóth.

Coubertin létrehozta, Schormann átalakította

"Most olyan ötletekkel zsibbasztanak bennünket, hogy milyen jó lesz ez a lézer, mert majd ezzel lehet bevásárlóközpontban is lőni. De hogy jön ez az öttusához? Ki fog bevásárlóközpontban versenyt rendezni?" - folytatja a kérdések sorát Németh, aki szerint Schormann azt hiszi, azt tehet, amit csak akar. "Egyelőre elérte azt, amit akart, bekerült a halhatatlanok közé, hiszen most már az szerepel az öttusa olimpiai történetében, hogy 1912-ben Coubertin létrehozta, 2012-ben Schormann átalakította. Csakhogy könnyen lehet, hogy mindezt a sportág kárára tette."

Az utóbbi években többször fenyegette a sportágat, hogy lekerül az olimpia műsoráról. Egyelőre az biztos, hogy 2012-ben és 2016-ban még rendeznek öttusát Londonban és Rióban. Az viszont nem jó hír a sportág számára, hogy a NOB felmérése alapján a 2008-as játékok nézettségét tekintve mindössze egy sportágat előzött meg az öttusa, a softballt, amely már nem szerepel a londoni programban.

Németh szerint az öttusa kihagyhatatlan, mert igazi karaktertesztnek számít. "Az egyetlen olyan sport, amely sokoldalúan teszteli a versenyzőket. Ha kikerülne az olimpiáról, akkor sem tűnne el teljesen, biztosan lennének még, akik művelik. De ha ez megtörténik, s Coubertin saját ötletét kiteszik az ötkarikás műsorról, akkor az olimpiai eszme halott."

Noha a Pierre de Coubertin már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894-es alapokmányába bevetette, hogy pentatlon néven új versenyszámot kell kitalálni és megrendezni, évekig nem került erre sor. Az 1906-os játékokon (amelyet az első újkori olimpia tizedik évfordulóján tartottak, de végül a NOB nem ismerte el hivatalos viadalsorozatnak) rendeztek egy távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból, 200 méteres síkfutásból és birkózásból álló versenyt, ennek ellenére az 1908-as hivatalos olimpiáról ismét kimaradt a kezdeményezés.

1912-ben a svéd szervezők vállalták, hogy megvalósítják Coubertin álmát, a báró eredeti javaslatát - futás, lovaglás, úszás, kardvívás, evezés - korrigálva a párbajtőrvívást és a modern kornak megfelelőbb pisztolylövést iktatták a versenyszámok közé.

A számok sorrendje végül lövészet, úszás, vívás, lovaglás és futás lett, ez 1932-ben változott meg gyökeresen: 1980-ig a lovaglást vívás, lövészet, úszás és futás követte, ezután pár évig az úszás és a lövészet helyet cserélt.

Az ötnapos öttusát felváltotta a négynapos, 1989-1993 között az első napon vívtak, a másodikon úsztak és lőttek, a harmadikon futottak, a negyediken lovagoltak. 1993-tól már egynapos viadalokat rendeztek, ezen lövészet, vívás, úszás, lovaglás és futás követte egymást, majd 2008 novemberében a Nemzetközi Öttusa Szövetség guatemalai kongresszusán elfogadták, hogy a lövészetet összevonják a futással.

Hogy ne csak a számok cserélgetésével bonyolítsák a sportágat, versenyszámonként is történtek váltások. Egy ideig tereplovaglás volt a programban, majd bevezették a vadászugratást, később az akadályugratást. Lövészetben a robbanófegyverektől a légpisztolyon át a közelmúltban bevezetett lézeres lövészetig fejlődött a tudomány.