Kevesen tudják, hogy a Forma-1 mellett van még egy olyan sportág, amely több mint másfél évtizede minden évben nemzetközi szintű versenynek ad otthont Magyarországon, ez pedig nem más, mint a tenisz.
A Római Teniszakadémián 1996-ban 102 ezer dollár összdíjazással, a legalacsonyabbnak számító - Tier ötös - besorolással kezdődött a női torna története, s a verseny napjainkra már a világ negyven legjelentősebb versenye közé tartozik. Az elmúlt két évben Szávay Ágnes nyerte meg, de előfordulhat, hogy idén nem lesz alkalma triplázni, ugyanis a főszponzor, egy francia energetikai cég január végén visszamondta a partnerséget, márpedig így valahonnan elő kell teremteni a 130-150 milliós költségvetés felét.
"Ha nincs rendezési hiba, a végtelenségig lehet torna Budapesten"
"Mindent megteszek annak érdekében, hogy legyen verseny júliusban, sok ígéretet kaptam, tárgyalások is folyamatban vannak, megpróbálom összeszedni a szükséges összeget, de ha nem látom biztosítva a rendezést, akkor nem vállalom" - mondta az [origo]-nak Márky Jenő versenyigazgató. Márky, aki magát "megszállott őrültnek" titulálta, március 15-ig egy komolyabb összeg fejében lemondhatta volna a tornát, de ezt nem tette meg, hiszen töretlenül bízik abban, hogy tizenhatodik alkalommal is vendégül láthatja a nőitenisz-elit egy részét.
"Az emberek nagy részének nincs fogalma arról, mit jelent az, hogy a budapesti versenynek állandó rendezési joga van. Ez gyakorlatilag annyit tesz hogy amennyiben nincs rendezési hiba, akkor a végtelenségig lehet női torna Budapesten. A környékbeli országban rendezett tornák közül a prágai és a varsói is kikerült a WTA-versenynaptárából, mert nem az övék volt a rendezési jog, és helyettük más helyszíneket vontak be a körforgásba."
Mivel a budapesti verseny helyet kapott a harminckét nemzetközi kategóriás torna között, vannak külföldi sportcsatornák, amelyek heti negyvenórás közvetítést adnak róla, Márky szerint pedig az idegenforgalom és az országimázs szempontjából is fontos tényező, hogy Budapest egy 220 ezer dollár összdíjazású tenisztornát rendezhet. "Az sem elhanyagolható szempont, hogy nem kell több százmilliót költeni a létesítményekre, hiszen nyolc teniszpálya, köztük a háromezres, Asbóth Józsefről elnevezett centerpálya is rendelkezésre áll. És akkor arról még nem is esett szó, hogy a magyar játékosoknak is remek lehetőség ez a torna, ha elmarad, az egész magyar teniszsportnak annyi" - vázolt egy nem túl optimista jövőképet a versenyigazgató.
Márkyt gyakran faggatják arról, miért nem tud igazán nagy sztárokat hozni a budapesti tornára, ezzel kapcsolatban azt mondja, egy top tízes játékost 100 ezer euró körüli összegért (26,6 millió forint) lehet idecsábítani, ráadásul egy közvetlen elitből érkező résztvevő esetén a torna pénzdíját is emelni kell 250 ezer dollárral. A főtáblára összesen 32 játékos kerül fel, akik közül huszonhat a saját jogán szerepelhet, kettő szabadkártyával indulhat, négyen pedig a selejtezőből harcolhatják ki a részvételt. A versenyigazgató annyiban a hazai játékosoknak is tud segíteni, hogy beoszthatja, ki, melyik pályán, mikor játszhat, tavaly például mindig Szávayé volt a délután háromórás idősáv a centerpályán. |
"Nem bemutatókat és társasági tenisztornákat rendezek"
Az elmúlt tizenöt év során a Rómain rendezett versenyen többek között megfordult a Wimbledonban csúcsra ért cseh Jana Novotna, a Roland Garros-győztes Iva Majoli, a pályafutása zenitjén stabil top tízes játékosnak számító dél-afrikai Amanda Coetzer, valamint a korábbi világranglista-éllovas Jelena Jankovic is, és Márky azt mondja, imádnak idejárni a teniszezők.
Szávay Ágnes 2009-ben és 2010-ben is megnyerte a tornát
"Ha ezt a versenyt elveszítjük, mérhetetlen presztizsveszteség éri a magyar teniszt, és négy-öt évig biztosan nem lesz hasonló kaliberű torna Magyarországon. Száznál is több város áll sorba azért, hogy otthont adjon egy ilyen tornának, korábban Romániából és Szlovákiából is érdeklődtek, hogy szívesen átvállalják a rendezést, de nemet mondtam nekik. Azt kellene észrevenni, hogy én nem bemutatókat és társasági tenisztornákat rendezek, hanem a nemzetközi szintű magyar versenyteniszt képviselem itthon és külföldön a tornával. Sokan úgy tekintenek erre a versenyre, mint a saját vállalkozásomra, és azt mondják, nem érdemes támogatni, mert úgyis megrendezem.
Én meg azt mondom, akik magukénak érzik, vagy fontosnak tartják a magyar sportot, azoknak kutyakötelessége lenne támogatni, és az lenne a normális, ha nem szívességi alapon működnének a dolgok, és nem kéne könyörögni. Minden hivatalos fórumot megkerestem, hogy szükség lenne egy kis átmeneti segítségre, most már nem rajtam múlnak a dolgok, de bízom benne, hogy lesz olyan hazai vagy külföldi cég, amely fontosnak tartja, hogy támogassa, és ezzel életben tartsa a tornát, igaz, már tapasztaltam, hogy a multinacionális cégek a válságadó miatt behúzták a féket. Ha mégsem jön össze, akkor az az én hibám lesz, mert nem voltam elég tehetséges, hogy szponzorokat találjak" - gyakorolt önkritikát Márky.
Márky Jenő azt mondja, gyerekként a tenisz jelentette számára a kapaszkodót, ez segített neki, hogy ne kallódjon el, és rendszert hozott az életébe. Bár maga is játszott, később úgy érezte, másoknak is lehetőséget kell teremtenie, hogy megszeressék a teniszt, és 1981-ben, három pályával indult a ma már Római Teniszakadémiaként ismert komplexum. A nagy áttörés szerinte 1992-ben történt meg, amikor bezárták a Margitszigeti Teniszstadiont, így nem volt központi pálya, az egy évvel későbbi országos bajnokságot pedig már a Rómain rendezték meg. A sikertörténetté váló női tornát 1996-ban rendezte meg először, 2007-re pedig eljutott oda, hogy felajánlották az állandó rendezési jogot, aminek alapvető feltétele volt, hogy épüljön fel egy háromezer fő befogadására alkalmas stadion, jelenleg is ez az egyetlen teniszstadion itthon. Márky a női versenyek mellett ATP challengerversenyeket is rendezett, három későbbi világelső, Gustavo Kuerten, Marcelo Rios és Carlos Moya, valamint a jelenleg a világranglista második helyén álló Novak Djokovic is játszott a Rómain. |