Az ember, aki az egész világért sem akart meggazdagodni

Három olimpiai bajnoki címe dacára a leggyakrabban egy soha össze nem jött csatát emleget a bokszvilág, amikor Teófilo Stevensonról beszél. A világ legjobbjaként emlegetett nehézsúlyú öklöző a hetvenes években a kubai nép szeretetére hivatkozva elutasította a lehetőséget, hogy megmérkőzzön Muhammad Alival. Hétfőn szívroham végzett vele.

Teófilo Stevenson nemcsak beállította Papp László rekordját, meg is tudta volna dönteni. München, Montreal és Moszkva után benne volt még legalább egy olimpiai bajnoki cím, fel is készült kétszer, a politika azonban közbeszólt. 1984-ben a (majdnem) teljes kommunista táborral együtt Kuba is bojkottálta a Los Angeles-i játékokat, majd 1988-ban ugyanezt tette egyedül. Leghíresebb polgára emiatt abbahagyta a sportot.

Pirolónak hívták Kubában Teófilo Stevensont, aki 1966-ban, 14 évesen versenyzett először, két évre rá pedig megszerezte első nemzetközi címét a közép-amerikai és karibi bajnokságon. Rá hat évre olimpiai bajnok lett Münchenben - emlékeztetett a BBC.

http://www.youtube.com/embed/_y82pUVQDOY

A moszkvai olimpia döntőjében

Amikor 1974-ben először lett amatőr világbajnok, megkeresték azzal, hogy legyen profi, és megmérkőzhet Alival. A politikai azonban már ekkor is az útjába állt, Fidel Castro Kubája nem engedélyezte sportolóinak a profizmust, ezzel Stevenson válaszút elé került: Amerikába megy, és gazdag lesz, vagy marad otthon, és dolgozik tovább, egy elmulasztott lehetőséggel a háta mögött.

Később erről úgy nyilatkozott: "Többet ért nekem nyolcmillió kubai szeretete!" Szentimentálisan hangzik, ám azok szerint, akik ismerték, Stevensonra igenis jellemző volt ez a hozzáállás. Más kérdés, hogy nyilvánvalóan nem kellett nélkülöznie Kubában sem. Stevensont az egyik legszínesebb amatőr ökölvívónak tartották: kőkemény jobbosokkal, ügyes bal kézzel, remek lábmunkával és mellé úriemberi magatartással. 326 meccsből 301-et nyert meg.

http://www.youtube.com/embed/eloeP6PDiCQ

A montreali olimpia döntőjében

A Sports Illustrated 1974-ban Bob Surkein vezetőbírót kérdezte róla, aki 1948 óta minden nehézsúlyú olimpiai döntőt látott. "Stevenson a legjobb" - szögezte le az egykori bokszoló. "Jobb Foremannél és Fraziernél, és ugyanolyan jó, mint Ali. Gyors a keze, a mozgása pedig szintén Aliéhoz hasonlítható, de nagyobb, mint ő. Klasszikus bokszoló, mint minden kubai. Erős, kegyetlen odaszúrásai vannak. Ütés közben megfordítja kezét, lefordított tenyérrel, összezárt ujjakkal találja el ellenfelét. A nyaka pedig olyan, mint a ő bikáé".

A versenyzés befejezése után Stevenson edző lett, pedig '74-ben még nem ezt ígérte. Akkoriban azt mondta, noha élete a bokszról szól, villamosmérnöknek tanul, és egy kommunista ifjúsági csoport vezetője is volt. "Nem vagyok nagyon jó tanuló. Nagyon sok dolog van a fejemben, de a legtöbb az ökölvíváshoz kapcsolódik. Szeretnék olimpiai bajnok lenni még kétszer, Montrealban és Moszkvában. Utána a tanulással és a kisebb dolgokkal foglalkozom majd. Szerintem ez nagyon jó élet lesz" - nyilatkozta.

Végül hétfőn bekövetkezett haláláig a kubai bokszszövetség alelnöke volt. Így jött össze az az alkalom is, amikor Kubában ő fogadta 1998-ban az odalátogató Muhammad Alit.

http://www.youtube.com/embed/tjTjOqSYQqU

Stevenson Aliról és Alival

A hatvanéves sportembert januárban már kórházban ápolták, mert az orvosok vérrögöt találtak egy érben a szíve közelében. Tizenöt napig kezelték, utána arról nyilatkozott, mennyire meglepte, hogy a sajtó szerint súlyos állapotban volt. "Még Miamiból is hívtak" - mesélte akkoriban az AP szerint. A Granma kubai lap egyébként akkoriban szintén megnyugtatni igyekezett a háromszoros olimpiai bajnokért aggódókat: "Vidáman és kedvesen, mint egy jó kubai, Stevenson viccelt a Kubával ellenséges sajtóban terjedő hírekkel, mondván: Képzeljék, megpróbáltak kiütni".

Teófilo Stevensonnal végül mégis szívroham végzett.