Egy hihetetlen pályafutás újabb állomásához érkezett a 39 éves Ole Einar Björndalen, aki a csehországi Nove Mestóban rendezett sílövő-világbajnokságon a címvédő norvég csapat tagjaként megnyerte a férfiváltók 4 x 7,5 kilométeres versenyét, így pályafutása 19. vb-aranyát, összesen ötvenedik olimpiai és vb-érmét gyűjtötte be.
A norvég váltó szombati győzelme után a helyi sajtó Björndalent ünnepelte, aki kissé zokon vette, hogy nem a csapat kapja a gratulációkat. "Rendkívül jó érzés volt egy olyan váltó tagjaként versenyezni, ahol mindenki maximálisan tette a dolgát" - jelezte nyilatkozatában.
A klasszis 1997. február 2-án nyerte első világbajnoki érmét Brezno-Osrblie-ben az üldözéses versenyben, 16 évvel és 14 nappal később örülhetett ötvenedik medáljának.
"Sohasem álmodtam ilyen karrierről. Amikor elkezdtem versenyezni, az volt a célom, hogy legalább egy olimpiai és világbajnoki aranyéremig eljussak. 19 vb-arany után is azt mondom, sohasem szoktam rangsorolni, mind ugyanolyan kedves a számomra. De azt hiszem, a világbajnoki éremgyűjtés befejeződött, ez volt az utolsó" - jelentette ki.
De csak a világbajnokságokon, ugyanis a 2014-es szocsi olimpián még tervezi a részvételt, így beteljesítené a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak 2008-ban mondottakat, miszerint negyvenéves koráig tervezi az aktív versenyzést. "Engem mindig az vezet, hogy egyre jobb legyek, és egyre több diadalt érjek el. Ez az életem. De ha a mindennapos edzések során elveszítem a vágyat és a motivációt, azonnal befejezem."
A nagy bálványt, Stenmarkot is megelőzte
Ole Einar Björndalen 1974. január 27-én született Simostranda faluban. A bátyja, Dag is biatlonozott, ő maga viszont robbanékonysága és gyorsasága miatt kipróbálta magát sífutásban is. Pályafutása első fontos érmét 1992-ben, egy junior biatlonvébén nyerte, egy évvel később a juniorvébén háromszoros bajnok lett. 1994-ben Bad Gasteinben állhatott először dobogóra Világkupa-viadalon, első Vk-győzelmét 1996 januárjában, az olaszországi Antholz-Anterselvában aratta.
A nagy áttörést 1998 hozta számára, a szokásos antholz-anterselvai, illetve a hochfilzeni Világkupa-győzelmek mellett a pokljukai világbajnokságon megszerezte első aranyérmét a váltóban, a naganói téli játékokon pedig a váltóezüst mellett sprinttávon olimpiai bajnok lett.
A Világkupa-versenyeken egyeduralkodóvá vált, pedig sokáig megdönthetetlennek tűnt a svéd lesikló Ingemar Stenmark 86 Vk-győzelme. "Imádtam Stenmarkot, tényleg igazi kannibál volt, aki habzsolta a sikereket, mindig nyerni akart. A 86 Vk-elsőség önmagáért beszél."
Björndalennek sikerült: 2003-ban tizenegyet, 2006-ban tizenkettőt hozott, pályafutása során összesen 93 biatlon-Világkupát nyert, egyszer sífutásban is győzött. "Volt egy nagy álmom, de az már nem fog megvalósulni. Szerettem volna sífutásban is olimpiai vagy vb-érmet szerezni, ezt legalább annyira fontosnak tartottam, mint egy biatlonaranyat. De csak a 2007-es Világkupa-diadal jött össze" - kesergett.
Dählie sokat segített
Pedig panaszra nem lehetett oka, hiszen ő a történelem első sportolója, aki biatlonistaként sífutóviadalt nyert, ráadásul a világversenyeken mindent vitt, amit csak lehetett. A 2002-es olimpián négy aranyat szerzett, ugyanilyen sikert ért el a 2005-ös hochfilzeni és a 2009-es pjongcsangi vébén is - a világbajnokságok történetében 19 aranyat, 11 ezüstöt és 9 bronzérmet szerzett.
Az olimpiai érmek tekintetében három éve Vancouverben fellépett az örökranglista második helyére, összesen hat aranynál, négy ezüstnél és egy bronznál jár, csak honfitársa, a sífutó Björn Dählie szerzett nála többet: tizenkettőt.
"Dählie sokat segített, amikor hatalmas tapasztalatának hála rendkívül értékes tanácsokat adott nekem, különösen Salt Lake Cityben. De említhetném a mentális edzőmet, Öyvind Hammert, akinek tényleg fogalma sincs a biatlonról, viszont kritikus helyzetekben mindig kiváló tanácsokkal szolgált" - mesélte.
Maximalista, Kannibál, Földönkívüli
A biatlonista nem önimádó, azt mondta, nem érzi úgy, hogy a kupákat és érmeket be kellene zsúfolnia egy szobába. "A serlegeket a szekrényben tartom, az érmeimet egy bank széfjében őrzöm. Azt tervezem, hogy csak akkor veszem elő, ha teljesítettem pályafutásom utolsó versenyét. Akkor nyugodtan beszélhetek majd történelemről" - mondta a norvég Dagbladetnek.
Az újságok lenyűgöző és utolérhetetlen eredményei miatt különböző becenevekkel illetik - Maximalista, Kannibál, Földönkívüli -, de ő csak nevet rajtuk. "Egyszerűen bóknak veszem. Évek óta ugyanúgy készülök mindig, a legjobb edzőt választom, és ami a legnagyobb erősségem, képes vagyok megújulni és fejlődni. De a legjobban az időeredményektől félek. Egy jó felkészülés után ha a legjobb időmhöz képest rosszabbul teljesítek, az jobban fáj, mintha második lennék a világbajnokságon."
Megvan a szobor is
Björndalenről szobor is készült, a 2002-ben megszerzett négy olimpiai aranya után Simostranda úgy döntött, emléket állít a falu nagy szülöttjének. Az 560 ezer norvég koronába került szobor Kirsten Kokkin alkotása, 2008. szeptember 13-án, több ezer ember jelenlétében avatták fel. Az alkotás egy mini sportkomplexum részét képezi a sportolóról elnevezett téren (Ole Einar Standplass), ahol egy kicsi focipálya és egy röplabdapálya is helyet kapott.
A sportoló jelenleg a dél-tiroli Toblachban él, ott kötött házasságot 2006 májusában Nathalie Santerrel, a két sílövő esküvőjét az év eseményének választották a városkában.
A pár azonban tavaly szakított, október elején az Aftenposten rövid hírben számolt be a tényről. "Bár szerettünk volna egy életen át együtt élni, a valóságban nem így történt. Megállapodtunk abban, hogy nem fogunk többet nyilatkozni erről" - jelentette ki Björndalen, aki a válás ellenére Toblachban maradt.
Nemcsak ott él, de lehet, hogy a szocsi olimpia után ott is vállal edzői munkát. Két éve az olaszok legtehetségesebb versenyzője, az olimpiai harmadik Lukas Hofer azt mondta, nagy álma válna valóra, ha Björndalent felkérnék az olasz biatlonválogatott szövetségi kapitányának. "Csodálatos ember, akinél több tapasztalattal senki sem rendelkezik. Ő a szakmai és az emberi példaképem, nagyon jó lenne együtt dolgozni vele!" - mondta Hofer.
Ole Einar akkor úgy reagált, majd visszavonulása után átértékeli, lehet-e helye edzőként a sportágban. Erre még egy kicsit várni kell. A 2014-es szocsi téli olimpiáig szinte biztosan.
Ole Einar Björndalen Születési idő, hely: 1974. január 27., Simostranda Nemzetisége: norvég Sportága: sílövészet Magasság, testsúly: 179 cm, 66 kg Legjobb eredményei: hatszoros olimpiai bajnok, négyszeres olimpiai ezüstérmes, egyszeres olimpiai bronzérmes, 19-szeres vb-győztes, 11-szeres vb-2., 9-szeres vb-3., 93-szoros biatlon-VK-futamgyőztes, egyszeres sífutó-VK-győztes |