Még a BS leégését nyögi a magyar műkorcsolya

Vágólapra másolva!

Ha téli olimpia és Magyarország, akkor műkorcsolya vagy jégtánc - gondolhatnánk, hiszen 1928 óta mindössze egyszer, 1960-ban hiányoztak a játékokról a magyar műkorcsolyázók. Most ismét nem sikerült kiharcolni a részvételt. A szövetség szakági igazgatója szerint az egykori BS leégése miatt szenved a mostani generáció, de a milliárdos kormánytámogatásban nagyon bízik a sportág.

Mindent elmond a magyar műkorcsolya jelenlegi helyzetéről, hogy míg 2004-ben Sebestyén Júlia Budapesten Európa-bajnok lett, addig a nemrég véget ért - újfent a magyar fővárosban rendezett - Eb-n legjobb magyarként a Turóczi Dóra, Major Balázs jégtánckettős a 21. helyen végzett, míg a másik induló, Forgó Kristóf a 31. lett. A pénteken kezdődő téli olimpián pedig - 54 év óta először - egyáltalán nem lesz magyar műkorcsolyázó.

Sebestyén Júlia nagy űrt hagyott maga mögött

A műkorcsolyázók nélkül Magyarország egyáltalán nem szerepelne a téli olimpiák éremtáblázatán. A Kékessy Andrea, Király Ede műkorcsolyázó páros 1948-ban, a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncduó 1980-ban szerzett ezüstérmet, míg a Rotter Emília, Szollás László (1932, 1936), illetve a Nagy Marianna, Nagy László kettős (1952, 1956) egyaránt két-két bronzérmet nyert.

"A sportban mindig vannak hullámvölgyek, és most épp egy olyan időszakot él át a magyar korcsolyázósport, hogy nem volt olyan kiugró tehetség, aki a magas válogatószintet meg tudta volna ugrani" - mondta az Origónak Regőczy, aki a Nemzetközi Korcsolyázószövetség sportigazgatójaként dolgozik. Hozzátette, egy versenyző kinevelése nagyon sok idő, ő és Sallay, például, a 13. közös évükben lettek olimpiai ezüstérmesek és világbajnokok.

Regőczy Krisztina 1980-ban olimpiai ezüstérmes, majd világbajnok lett Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

"Vastagon benne van a mostani eredménytelenségben" a Budapest Sportcsarnok tizenöt évvel ezelőtti leégése - mondta az Origo érdeklődésére Bálint Csaba, a magyar szövetség műkorcsolya és jégtánc szakági igazgatója. Az 1999. december 15-én pusztító tűzben az épület szerkezete olyan sérüléseket szenvedett el, hogy le kellett bontani. A helyén 2003-ban adták át a Budapest Sportarénát, amely ma már Papp László nevét viseli. A korcsolyázók már 2002-ben új helyet kaptak az edzésekre - a gyakorló jégcsarnokban készülnek azóta a versenyekre -, de így is kimaradt három év.

"Amíg nem lettek megfelelő létesítmények, kiesett egy korosztály, senki sem tudott Sebestyén Júlia vagy Pavuk Viktória nyomába lépni" - állítja Bálint Csaba. Szerinte már Sebestyén Júlia 2010-es visszavonulása után látni lehetett, hogy egy ideig nem lesz olyan jó versenyző, aki hozzá hasonló eredményt tudna elérni. De azért van remény: "Most vannak tehetséges junior versenyzők, a 14 éves Tóth Ivett például megszerezte a minimum pontot az Eb-induláshoz, csak fiatal kora miatt nem vehetett részt a budapesti versenyen."

Regőczyék a rossz körülmények ellenére is remekeltek

Harmincnégy éve még olyannyira jó volt Magyarország a sportágban, hogy a Regőczy, Sallay jégtáncpáros akár olimpiai bajnokságot is nyerhetett volna Lake Placidban - végül ezüstérmes lett. Regőczy Krisztina úgy emlékszik, akkor nem panaszkodtak a magyarországi körülményekre, pedig azok nem voltak ideálisak. "A miénk volt az egyedüli nemzet, amely úgy vett részt az olimpián, hogy nem volt fedett műjégpályája. Meg kellett harcolnunk minden pillanatért és lehetőségért a felkészülés során" - mondta Regőczy.

Ketten a szovjetek ellen

Regőczynek keserédes a szájíze, amikor visszaemlékszik az 1980-as olimpiára. "Hosszú éveken keresztül harcoltunk, és két szovjet párral álltunk szemben a hetvenes évek végén, a helyzetünk tehát nehéz volt. Az olimpián életünk legjobbját korcsolyáztuk, mégis lemaradtunk az aranyéremről. Lord Killanin, a NOB akkori elnöke később a 80-as téli olimpia botrányaként emlegette, hogy csak másodikak lettünk. De minket az emberek szeretete azóta is kárpótol, csodálatos dolog, hogy a mai napig megismernek. Olyan történeteket hallok azóta is, hogy sötét erdőn keresztül mentek át a szomszéd faluba a szurkolók, csak azért, hogy a tévében megnézzenek minket" - mesélte Regőczy Krisztina.

Tóth Ivett ígéretes tehetségét Sebestyén Júlia is megemlítette, de szerinte ettől még igaz, hogy a gyakorló jégcsarnok felépülése messze nem volt elég. "A pályán egy időben több szakágnak kell osztoznia, ezért a jégen eltöltött órák száma nem lett több. Pedig ez fontos lenne, mert sokat változott a sportág, az új pontozási rendszer miatt megnőttek a követelmények. A műkorcsolya nálunk nem tömegsport, ezért kevesebb az esély, hogy kinevelődjön egy jó versenyző. Ezért a fő cél, hogy nőjön a tömegbázis" - magyarázta a ma már pontozóbíróként és edzőként dolgozó Sebestyén.

Sebestyén Júlia négy olimpián vett részt: 1998-ban tizenötödik, 2002-ben nyolcadik, 2006-ban tizennyolcadik, 2010-ben pedig tizenhetedik lett Forrás: MTI/EPA/Valda Kalina

Lesz mire költeni az állami támogatást

Bálint Csaba szerint a megnehezített kvalifikáció sem kedvezett a magyaroknak a szocsi olimpia előtt, ám optimizmusra adhat okot, hogy a junior vb-n rendre részt vettek a versenyzőink. A szövetségnél tisztában vannak a problémákkal, éppen ezért örömmel fogadták a kormány döntését, mely szerint a korcsolyázók 2020-ig 3 milliárd forintos támogatást kapnak.

"Az állami támogatás egy egészen új világba repítheti a hazai korcsolyasportot, hiszen megváltoznak a menedzselési lehetőségek" - magyarázta a szakági igazgató. "Két fő tervünk van, az egyik, hogy versenyzői státuszokat hozunk létre, és akik ide bekerülnek, azoknak az útját egyengetni fogjuk, többek között edzőtáborozási és nyári felkészülési lehetőségekkel, versenyeztetéssel. A másik fő szempont az utánpótlás-fejlesztés, amelynek az alapja a Gyere korizni program. A cél, hogy minél szélesebb legyen a merítési lehetőség."

Sebestyén Júlia abban reménykedik, hogy az állami támogatásból - amelyen a gyorskorcsolyázó szakággal kell osztozni - minél többet kapnak majd a műkorcsolyázók és jégtáncosok. "Hosszú évtizedeken át hoztuk az eredményeket, az olimpiákon talán a miénk a legnézettebb műsorszám, ezért bízom benne, hogy megfelelően részesülünk a támogatásból, mert akkor ki tudunk lábalni a mély gödörből."