Lance Armstrong pont két éve, 2013 januárjában adott hosszabb tévéinterjút Oprah Winfreynek, akkor bevallotta, hogy éveken át szisztematikusan doppingolt. Két részben adták le a beszélgetést, a mind a hét Tour de France-győzelmétől megfosztott amerikai bringás először arról beszélt, hogy ötféle módon doppingolt, és mind a hét Tour de France-győzelmét tiltott szereket használva aratta. "Doppingkoktélt ittam, hazugság lett az életem" - mondta akkor.
Az interjú második felében arról is beszélt, hogy hazudott a gyerekeinek, és a beismerés egyik legnehezebb pillanata az volt, amikor a legnagyobb fiának azt kellett mondania, hogy ne védje meg többé az iskolatársai előtt.
Két évvel a coming out után ismét egy hosszabb beszélgetésre adta a fejét Armstrong, akit a BBC riportere Texasban látogatott meg. "Nagyon kemény volt az elmúlt két év, sokkal keményebb, mint amilyenre számítottam, de most már látom a fényt az alagút végén" - kezdte a 43 éves sportoló, majd hozzátette, hogy ennek ellenére nem változtatná meg a döntését, újra leülne abba a székbe, és ugyanígy bevallana mindent, ahogy két éve tette. A legjobban az fáj neki, hogy az általa támogatott rákellenes alapítványnál is elfordultak tőle, és arra kérték, a továbbiakban ne adja nevét a kezdeményezéshez.
Armstrong ugyanakkor nem adta fel, hogy megbocsássanak neki az emberek. "Vannak, akiket három hónapra tiltanak el, mások hat hónapot kapnak, én nem szeretném, ha életfogytiglant kapnék, még akkor sem, ha tudom, hogy 15 évig igazi seggfej voltam az emberekkel. Nem tudom, hogy önöknél, Európában ez hogyan működik, de nálunk, az Egyesült Államokban egy idő után mindenkinek megbocsátanak. Ott van például Tiger Woods, Michael Vick vagy Bill Clinton esete, mindannyian hibáztak, de ma már ki tudnak állni a nyilvánosság elé. Ebben reménykedem én is."
Arra a kérdésre, hogy ha ismét választhatna, akkor újra doppingolna-e, így felelt: "Nem biztos, hogy népszerű lesz a válaszom. Ha most versenyeznék, akkor nem, mert szerintem 2015-ben nincs szükség rá, de ha 1995-öt írnánk, akkor valószínűleg igen, újra doppingolnék, annyira természetes volt abban az időben. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek az eredményeknek köszönhetően adtunk el 1 millió kerékpárt, összegyűjtöttünk az alapítványon keresztül 500 millió dollárt a betegeknek, 3 millió emberen segítettünk. Ezt senki nem veheti el tőlünk."
Az egyik legnépszerűbb bringás videó, a 2011-es Armstrong-Ullrich csata:
Az egykori klasszis bringás hozzátette, hogy azt az embert, aki volt, megváltoztatná, ha tehetné. "De nem a döntéseket, amiket hozott, hanem ahogy viselkedett. Hogy átvert rengeteg embert. Harcolni jó volt az edzésen és a versenyen, de hazudni a sajtótájékoztatókon, az interjúk során, amikor a szurkolókkal beszélgettem, azt még egyszer nem tudnám megtenni."
Lance Armstrong hétszer nyerte meg a Tour de France-t, elmondása szerint mindannyiszor doppingolt. Arra a kérdésre, hogy egyenlőek voltak-e a feltételek, hiszen mögötte minden szinten profi doppingcsapat állt, így válaszolt: "Kérdezze meg az akkor ellenfeleimet, hogy ők doppingoltak-e! Jan Ullrichot, Alex Zullét, és a többi 200 ellenfelemet, akit legyőztem a hét Touron. Amikor először nyertem, 181-es rajtszámmal, szabadkártyával indultam, egy kis költségvetésű, kis létszámú csapattal, amelyet később valóban komolyan felépítettünk, de ez hosszú évek kemény munkája volt."
Az Amerikai Doppingellenes Ügynökség (USADA) a sporttörténelem legjobban kidolgozott, legszofisztikáltabb doppingrendszerének nevezte, amit Lance Armstrong és csapata, a US Postal kiépített, de Armstrong ezt túlzónak tartja. "Persze az USADA-nak nagyot kell mondania, nekik is kell a reklám, a szenzáció, de messze nem én voltam a legnagyobb csaló a sporttörténelemben. A kelet- és nyugat-németek, a törökök, az oroszok, mind szisztematikusan doppingoltak."
Armstrong szerint a tőle elvett hét elsőséget oda kellene adni a mögötte végző kerékpározóknak, mert szerinte olyan nincs, hogy egy versenynek ne legyen győztese. "Ha megnézzük a Tour de France Wikipédia oldalát, azt látni, hogy nincs győztes az első világháború alatt, nincs győztes a második világháború alatt és nincs győztes az én hét elsőségem évében. Az én doppingesetem azonban nem a harmadik világháború, győztesnek lennie kell!"
A jelenlegi és a jövőbeni doppingolásról úgy vélekedik, hogy mindig lesznek olyanok, akik a rövidebb, könnyebb utat választják majd. "Különösen az olyan versenyeken, mint a Tour de France, ahol 21 napon át kell teljesítened, nagyrészt a hegyekben. Persze, ha csak Párizs belvárosában, a Champs-Elysées-n kellene körözni, az más lenne. Jóval összetettebb a dolog ennél, ott van a nemzetközi szövetség, az UCI, amelynek semmi hatalma nincs, de ott van a Tour szervezője, az ASO, mindent ez a szervezet irányít. Ott vannak a csapatok, amelyeknek több évre előre zsíros szerződéseik vannak a szponzorokkal, és ott vannak a versenyzők, akik csak bábuk, akik azt teszik, amit mondanak nekik" - fogalmazott Armstrong, akitől a korábbi vallomása után azonnal elfordultak a szponzorai, elmondása szerint így 100 millió dollárt (közel 28 milliárd forint) bukott.
A jövőjét firtató kérdésre Armstrong elmondta, hogy első körben azt szeretné, ha egy nap nem az ügyvédekkel beszélne a legtöbbet telefonon. "Szeretném, ha csak azzal kellene törődnöm, hogy hogyan teljesítettek a gyerekeim az iskolában vagy, hogy milyen idő lesz holnap, milyen programot tervezzek a családommal. Szeretnék segíteni a rákos betegeken, és arról sem tettem le, hogy egyszer még versenyszerűen sportoljak."