Hosszú Katinka rövid pályán már négyszer megjavította a 200 méter vegyes világcsúcsát – legutóbb tavaly augusztusban, Dubajban –, normál medencében ez most először fordult elő. A kazanyi vizes-vb-n 2:06.12 perces idejével három századdal javította meg Ariana Kukors 2009-ben felállított világcsúcsát, amelyet az amerikai klasszis még a híres-hírhedt cápadresszben ért el.
"Ez egy fantasztikus világcsúcs volt, amely a rongyos forradalom (a normál fürdőruhák visszatérése a cápadressz helyett) óta amolyan állócsillagnak számított. Katkának nagyon nagy eredménnyel sikerült megdöntenie, jó volt látni, ahogy fokozatosan gyorsult: az elő- és a középfutamban is Európa-csúcsot úszott, aztán a döntőben még ezt is sikerült tovább javítania. Szerintem 200 méter vegyesen egyedül ő alkalmas arra, hogy még ebből az időből is tovább faragjon" – mondta az Origónak Kazanyból Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya.
Mekkora rekordot is döntött meg Hosszú Katinka?
200 vegyesen az első regisztrált világcsúcs az amerikai Patty Kempner nevéhez fűződik, aki 1957-ben 2:48.2 perc alatt úszta le a négy hosszt. 2:40 alá egy másik amerikai, Donna de Varona ment be, ő 1961-ben 2:37.1-et ért el, majd fokozatosan tovább javította a saját rekordját, 1964-ben 2:29.9 volt az utolsó világcsúcsa. Az amerikai egyeduralmat az ausztrál Shane Gould törte meg, az 1972-es müncheni olimpián 2:23.07-es eredménnyel nyert aranyérmet.
Ezután az NDK-s úszónők domináltak,
1973 és 1992 között a hat világcsúcstartóból öt keletnémet volt, közülük Ute Geweniger 1981-ben felállított 2:11.73 perces ideje volt a legmaradandóbb, 11 évig élt. A következő mérföldkő a kínai Vu Jan-jan nevéhez fűződik, neki sikerült 2:10 alá szorítani az időt (2:09.72).
Vu Jan-jan rekordja is sokáig tartott magát, végül 10 és fél év után döntötte meg az ausztrál Stephanie Rice. 2009-ben az amerikai Ariana Kukors a vb-elődöntőben és a döntőben is világrekordot úszott, de a 2:06.15-ös időt cápadresszben úszta. Hosszú ezt írta most át azzal, hogy három századdal lefaragott belőle.
"A cápadresszekről a szakemberek azt mondták, hogy 50 méterenként 5-7 tizedmásodpercet jelentenek, nem véletlen, hogy amikor ezeket betiltották, akkor pár évre le is állt a világcsúcstermelés. Azóta az úszósport utolérte magát, erre jó bizonyíték, hogy az egyik legrégebb óta érvényben lévő rekord dőlt most meg Katka révén, aki ráadásul klasszis mezőnyben nyert simán: mindenki elindult ezen a távon, aki számít.
A fejlődését mutatja, hogy bár korábban mellen sebezhető volt, most ebben az úszásnemben is remek részidőt úszott"
– mondta Kiss László a jelenlegi legjobb magyar úszónőről, aki e pillanatban az egyetlen magyar, aki (normál medencés) világcsúcsot tart. Korábban azonban voltak jó néhányan.
A szövetségi kapitány egyik legkedvesebb tanítványa, Egerszegi Krisztina is volt világrekorder, ráadásul 200 háton az 1991-es athéni Európa-bajnokságon olyan időt produkált (2:06.62), amely 17 évig volt érvényben, a zimbabwei Kirsty Coventry csak 2008-ban javította meg.
Az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi az athéni Eb-n a rövidebb távon, 100 háton is a világ addigi legjobbját úszta, 1:00.31-es időt ért el, amivel 1974 óta az első nem keletnémet rekorder lett ezen a távon. Egerszeginek ez a csúcsa három évig maradt elérhetetlen, 1994-ben a kínai He lett az új rekorder, aki a római vébén mindkét hátúszószámot megnyerte.
Az elmúlt 30 év magyar világrekorderei között találjuk Darnyi Tamást is, a négyszeres olimpiai bajnok klasszis 200 és 400 vegyesen három-három alkalommal döntött csúcsot. Az 1991-es perthi vébén, például, mindkét számban, és az a két rekord egyaránt három és fél évig élt.
A mellúszó Rózsa Norbert szintén világcsúccsal lett világbajnok 1991-ben 100 méteren. Érdekesség, hogy Rózsa egy nap alatt előbb beállította Adrian Moorhouse 1:01.49 perces rekordját, majd a döntőben négy századot javított rajta.
A későbbi olimpiai bajnok 1991-ben még egyszer megúszta a világ addigi legjobbját, de aztán jött Güttler Károly, aki az 1993-as sheffieldi Eb-n első emberként ment be 1:01 alá. Güttler ideje három évig volt az etalon, amíg a belga Fred Deburghgraeve meg nem javította 1996-ban.
200 mellen Gyurta Dániel sorozatban három vébét nyert meg, de a világcsúcs a londoni olimpián jött össze neki, amikor 2:07.28 perces idővel csapott a célba. Jelenleg ezen a távon a japán Jamagucsi Akiro tartja a rekordot 2:07.01-gyel, 2012 szeptembere óta.
Gyurtának a britekre kell figyelnie
"Hogy mire számítok Gyurta Danitól 200 mellen? Szerintem a britek lesznek a legnagyobb ellenfelei. Minden úszásnemben előretörtek, ami nem meglepő, egy olimpiarendezés általában ilyen hatással van az adott ország sportjára. A mellúszásról pedig elmondható, hogy egyre jobban szakosodik, vannak, akik kifejezetten az 50-re és a 100-ra készülnek, és vannak, akik a 200-ra specializálódnak, közéjük tartozik Dani is, aki 15 éves kora óta erre helyezi a hangsúlyt. Neki a fizikai adottságai, az állóképessége is tökéletes a hosszabb távra, ráadásul kitűnő versenyzőalkat. Ha az olimpián a 200 helyett 400 méteren rendeznének versenyt a mellúszóknál, akkor biztos vagyok benne, hogy senki nem tudná őt megszorítani" – magyarázta Kiss László.
