Vallomása kiszivárogtatása miatt az adatvédelmi hatósághoz fordult Kiss László

Nem kértek titkos szavazást az úszószövetség vezetői és az edzőbizottság tagjai, anélkül is bizalmat szavaztak az 1962-ben csoportos nemi erőszakért elítélt Kiss László szövetségi kapitánynak. Gyárfás Tamás elnök még 1970-ben sem javasolta volna edzőnek Kisst, most azonban nem érzi úgy, hogy bármi alapja lenne kijelenteni, a sikerkapitány alkalmatlan a szerepkörére. A kapitány az adatvédelmi hatósághoz fordult a róla szóló dokumentumok nyilvánosságra kerülése miatt.  

„Mindkét ülésen azzal kezdtem, hogy a megjelentek tisztában vannak-e a témával. Miután mindenki igennel válaszolt, megkérdeztem, kér-e valaki titkos szavazást. Senki sem kért, ezután feltettem a kérdést szavazásra” – mondta az Origónak Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke arról, hogyan zajlott le az a két ülés, amelyen a szövetség vezetői és az edzőbizottság tagjai bizalmat szavaztak Kiss László szövetségi kapitánynak.

A szövetség azért hívta össze az üléseket, hogy a két testület döntsön arról: szövetségi kapitány maradhat-e Kiss László azok után, hogy kiderült, 1962-ben csoportos nemi erőszakért elítélték.

Kiss László bizalmat kapott Forrás: MTI/Földi Imre

Arra a kérdésre, hogy volt-e bármilyen vita, Gyárfás Tamás azt mondta: nem akarta, hogy legyen, mert akkor

aki erőteljesebben érvel, elnyomhatta volna azt, aki kevésbé”.

Ő maga sem mondta el a véleményét előzetesen, „mert az nyomásgyakorlás lett volna”. A szavazás után viszont hosszan beszéltek az ügyről – tette hozzá.

Akkor másképp döntött volna

„Ha ’64-ben kérdeznek meg engem, hogy javaslom-e Kiss Lászlót edzőnek, akkor alighanem másképp foglalok állást, mint ma, hiszen senki sem akar a gyereke közelében tudni valakit, akit nemi erőszakért elítéltek. De még ’70-ben is így döntöttem volna” – ismerte el kérdésünkre Gyárfás Tamás.

„Kiss László azonban azóta bizonyította, hogy

történt, ami történt, méltó erre a pozícióra.

Van-e jogalapunk azt mondani, miután sikert sikerre halmozott, hogy alkalmatlan erre a szerepkörre?” – tette fel a kérdést az úszószövetség elnöki posztját 1993-ban, tehát egy évvel Kiss legnagyobb edzői sikere (egyebek között az Egerszegi Krisztina három aranyérmét hozó barcelonai olimpia) után elfoglaló Gyárfás.

Kiss László és Gyárfás Tamás,az idei Év Sportolója-gálán Forrás: MTI/Kovács Tamás

Felvetésünkre, hogy Kiss László szakmai sikereit senki sem vitatja el, egészen más a probléma, a szövetség elnöke azzal reagált: „Van-e erkölcsi alapunk arra, hogy miután 55 évig bizalmat adtak, adtunk neki, most elítéljük? Szerintem ennyi idő után így dönteni abszurd volna. Pláne, hogy ezzel azt mondanánk, nem lehet megjavulni, holott még jogilag is mentesült időközben a büntetés következményei alól, nem számít már büntetett előéletűnek.”

Nem időszerű

Arra a kérdésre, el tudja-e képzelni, hogy a szerdai kiállás után Kiss László mégis távozni kényszerül a posztjáról, Gyárfás Tamás azt felelte, egy ilyen egyhangú szavazás után szerinte nem időszerű ez a kérdés. Megjegyezte: másfél éve megvan Kiss kijelölt utódja (az utánpótlás jelenlegi szövetségi kapitánya, Hargitay András), ezért ha most másképp alakult volna a szavazás, „akkor sem lett volna kapkodás”.

Kiss László Szabó Bencével, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárával Forrás: Mob.hu

Közben az Origo megtudta, hogy Kiss László a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatósághoz fordult a róla megjelent információkkal kapcsolatban. A testület még nem döntött arról, hogy milyen típusú vizsgálat indul az úszókapitány ügyében, de a hét második felében születhet meg a döntés.

Egy ilyen bejelentésnél a hatóság nem mérlegelhet, hanem köteles megindítani a hatósági eljárást – akár az előzetes vizsgálati eljárás nélkül is –, ha a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő.

Az UNICEF lesújtó vizsgálata

Az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF magyar bizottsága alig több mint két éve végzett el egy kutatást Gyerekek tapasztalatai a sportban címmel. Az eredmények szerint a gyerekek kétharmada érzelmi, harmaduk fizikai vagy szexuális erőszakkal is szembesül a sportolás során. Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyarország gyerekjogi igazgatója a Wmn.hu-n azt írta, a kutatás azt mutatta, hogy az úszás és általában a vizes sportok

különösen magas kockázatot jelentenek a gyerekek szempontjából az áldozattá válásra”.

A jelentésben 886 válaszadó 858 személyes története szerepelt.

Kicsi bácsi, nagy botrány

Nem ez az első botrányos ügy az úszóknál. 2013 nyarán az Európa-bajnoki bronzérmes Szepesi Nikolett Én, a szexmániás című könyvében azt írta, hogy egy általa meg nem nevezett gyúró szexuálisan rendszeresen molesztálta őt és más gyerekeket is.

A leírásból sokan az egyik legnagyobb magyar úszóklub, a Spartacus gyúrójára, a Kicsi bácsi néven ismert Bacsa Istvánra ismertek rá, és többen állították, hogy hasonlót tapasztaltak, amikor az ő keze alá kerültek. A gyúró mindvégig tagadta a vádakat. A rendőrség végül ismeretlen személy ellen indított nyomozást, és később elévülésre hivatkozva lezárta.

Sikkasztás, hamisítás

Voltak más jellegű, nagy port kavart esetek is a szövetség körül az utóbbi 25 évben. Gyárfás elődje, Zemplényi György dollármilliókat csalt ki partnereitől Svédországtól Magyarországon át Izraelig, mintegy 500 millió forint értékben. A visszafizetést az 1992-es olimpia utánra ígérte, de miután kiutazott Barcelonába, négy évig nem tért vissza Magyarországra. A rendőrség 1992 augusztusában adott ki ellene elfogatóparancsot, végül 1996 júliusában önként jelentkezett a koppenhágai magyar követségen. Pere 1997 szeptemberében kezdődött, a bíróság fél évre rá bűnösnek találta 19 rendbeli csalásban és 2 rendbeli sikkasztásban, és első fokon négyévi fogházbüntetésre ítélte. 1999 januárjában azonban Zemplényi infarktusban meghalt.

Akkor már túl voltunk az 1996-os hamisítási ügyön. A szövetség az atlantai olimpia előtt jegyzőkönyvet készített egy olyan versenyről, amelyet meg sem rendeztek, hogy néhány sportolónak így biztosítson olimpiai indulást jelentő szintidőt. A fiktív versenyt 1996. június 6–8-án redenzték meg, a sosemvolt eseményen 11 fiatal úszó is teljesítette a kvalifikációhoz szükséges időt, így részt vehetett az olimpián. Szeptember 10-én a szövetség vezetősége elismerte a hamisítás tényét, a szövetség elnöke, Gyárfás Tamás lemondott. Két héttel később a közgyűlés azonban újraválasztotta, csakúgy, mint Ruza József főtitkárt, akit egy évvel később a Budai Központi Kerületi Bíróság magánokirat-hamisítás vétsége miatt 90 ezer forint pénzbüntetésre ítélt.