Joggal gondolhatnánk, hogy Fucsovics Mártonra kicsit másképp tekintenek a társak a szeptemberi bravúrja óta (a Davis-kupában, a világcsoportba kerülésért, mindkét top 40-s, orosz ellenfelét legyőzte és a párosban is remekelt), de ő azt mondja, nem érzékelte a megváltozott, megkülönböztetett figyelmet. A múlt héten a franciaországi Orleans-ban játszott egy 125000 dollár összdíjazású Challengeren, ahol az elődöntőig nagyon komoly ellenfeleket győzött le. Szerényen úgy fogalmazott, hogy mindhárman jobb teniszezők, mint ő. Értékelése szerint nagy önbizalommal érkezett, tudta, hogy ez már nem a Davis-kupa, itt saját magáért teniszezik és egész héten nagyszerűen ment neki a játék, ennek köszönhette, hogy esélyesebb riválisok ellen tudott nyerni.
Úgy érzi, ez volt az idén az egyik legkomolyabb menetelése, mert sorozatban bizonyult jobbnak három kiváló teniszezőnél. Benne volt ebben a sikerben az egész éves munka és az, hogy már képes stabilan top 100-s teniszre.
Nagyon nehezen tette túl magát a Julien Benneteau elleni vereségen, még másnap is csak arra a labdamenetre tudott gondolni, amikor ő szervált a meccsért, de segített, hogy vele volt az edzője és megértette, hogy ilyen meccsekkel tud fejlődni, előbbre jutni és összességében nagyszerű hete volt.
Az interjúból további érdekességek is kiderülnek, de azt még érdemes rögzíteni, a történet drámájának, a profi tenisz farkastörvényeinek a megértéséhez, hogy Jerzy Janowicz, Alexander Bublikés az első kiemelt Horacio Zeballos skalpja összesen 45 ranglistapontot ért, míg, ha megvan a meccs Julien Benneteau ellen az önmagában még 30 pontot jelentett volna. Sávolt Attila, Fucsovics edzője egyébként biztos benne, hogy a hátralévő szűk két hónapban gyűjt annyi pontot a tanítványa, ami az Australian Open főtáblához, a szezonvégi top 100-hoz kell.