Vágólapra másolva!
Azt gondolnánk, hogy kezdő vagy már rutinos sportolóként mindenki olimpiai győzelemről vagy legalább olimpiai részvételről álmodik. Az igazság azonban az, hogy az ötkarikás játékokon kívül is van élet a sportban, nem is akármilyen. Az olimpiai utáni évben megrendezett világjátékokon négyévente 25-35 sportágban versengenek a legjobbak, köztük magyarok is, fantasztikus eredményekkel. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan választottak sportágat és mi motiválja azokat a sportolóinkat, akik a világjátékokon indulnak. 

A sporttörvény 2004-es módosítása előtt csak szövetségi- vagy klubszinten vettek részt a magyar sportolók a világjátékokon. Azóta viszont

a Nemzeti Sportszövetség, később a Magyar Olimpiai Bizottság, majd a Nemzeti Versenyport Szövetség felügyeletében, valamint állami támogatással, egységesen képviselik hazánkat a világjátékok résztvevői.

A sorozat érdekessége, hogy a rendező országok már meglévő infrastruktúrával pályázhatnak. Ennek főleg a költséghatékonyság az oka, valamint az, hogy emberközeli maradjon az esemény.

Akár egy olimpia megnyitója is lehetne - a 2017-es világjátékok nyitánya Wrocławban Forrás: Voros Nandor/Voros Nandor

Nem nagyon találni olyan újságírót Magyarországon, aki többet tudna a világjátékokról Bányász Árpádnál. A szakember 2005-től, vagyis azóta, hogy a magyar csapat szervezetten, egységesen vesz részt a játékokon, minden eseményről helyszíni tudósításokkal számolt be. Bevallottan rajongója, szinte szerelmese a világjátékoknak, elmondása szerint azért, mert varázslatos hangulatú, emberléptékű rendezvényekről van szó.

Mindig pallérozottabb, csiszoltabb és jobb lett minden.

Idén, Wrocławban például a megnyitón a Nemzetközi Olimpiai Biizottság elnöke, Thomas Bach mondta be, hogy 'a Világjátékokat ezennel megnyitom'.

Ez olyan üzenet, olyan szintű szerepvállalás a NOB részéről, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb a presztízse a világjátékoknak. Az egész eszme olyan fejlődésen megy át, ami az olimpiára is jellemző volt az 1900-as években" - mondta az Origónak Bányász Árpád.

Bányász Árpád (középen) rajongója a világjátékoknak Forrás: Voros Nandor/Voros Nandor

A fair play szellemében

Szintén a világjátékok egyik legnagyobb hazai rajongójának számít egykori legendás vívónk, Kamuti Jenő. Kétszeres olimpiai ezüstérmesként, a Nemzetközi- és a Magyar Olimpiai Bizottság tisztségviselőjeként, valamint a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnökeként az egykori sportoló áradozva beszélt az Origónak a világjátékokról. A 2013-as kolumbiai rendezvényen vett részt először személyesen, de azonnal megragadta az ottani hangulat.

A Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnökeként voltam Kolumbiában, ahol fantasztikus légkör fogadott. A sportolók ugyanúgy ismerik egymást, mint egy olimpián, talán nincs akkora médiafigyelem a rendezvény körül.

Azt is tapasztaltam, hogy a világjátékok-sportolóknak mintha kisebbségi érzésük lenne az olimpikonokkal szemben, pedig ők is az olimpiai család tagjai.

Jó lehetőség ez arra, hogy megismerjék egymás sportágait. A fair play nem csak az olimpikonoké, hanem egy életforma, ami a világjátékokon tökéletesen jelen van.”

Kamuti Jenő szerint a világjátékok tökéletesen illeszkedik a fair play szelleméhez Forrás: gentleman.hu

A világjátékokról szinte mindent tudó sportújságíró, Bányász Árpád szerint a sportesemény jelentőssége vitathatatlan, egyrészt azért, mert az olimpia már a határait feszegeti és nem bírna el több sportágat, másrészt azért is, mert rengeteg olyan sportág van, mely világviszonylatban nagy bázissal rendelkezik, és ezeknek nem elég világbajnokságot szervezni.

A sportolóknak ez ugyanolyan érzés, mint egy olimpikonnak az olimpiai részvétel. Ráadásul a karate pont jó példája annak, hogy ha egy sportág jól terjeszkedik, akkor akár az olimpián is szerepelhet.”

Strandkézilabdában is jók vagyunk Forrás: Csomos Angela

Kamuti Jenő szerint ugyanakkor az lenne az igazán nagy eredmény, ha egyszer sikerülne megrendezni az olimpiai és nem olimpiai sportágak közös viadalát.

A Kamuti Jenő által említett bemutató sportágak a klasszikus világjátékok sportágak mellett szerepelnek a programban. Ezeket általában saját sikerességük függvényében választják meg a rendező országok.

A 2017-es magyarországi pályázatban például a fogathajtás volt az egyik választott sportág, mert abban jók vagyunk.

Ilyen sikersportágnak számít magyar szempontból a búvárúszás, a tánc, a strandkézilabda, az aerobic, a szumó. Ezek mellett azonban mindig van egy-egy kellemes meglepetés, mint például az idei játékokon Szűcs Kristóf ju-jitsus arany- és ezüstérme.

Szűcs Kristóf ezüstérme igazi meglepetés volt Forrás: Voros Nandor/Voros Nandor

Olimpiai álmok nélkül

Hagyományosan magyar sikersportágnak számít a búvárúszás, melynek 400 méteres felszíni számában Kanyó Dénes 2017-ben, Wrocławban aranyérmes lett. Pont húsz évvel azután, hogy a finnországi Lahtiban megszerezte első világjátékok-érmét.

A 41 éves szegedi sportoló az Origónak azt mondta, maximálisan kielégítik őt azok a versenyek, melyeken indul, soha nem is álmodott az olimpiáról,

igaz, nehezen indult uszonyos úszó karrierje, mert mindössze egy tíznapos úszótanfolyam után került a búvárúszókhoz.

"Amikor hat éves lettem, a szüleim úgy érezték, hogy ideje az energiáimat mederbe terelni, és a medencét találták a legmegfelelőbbnek erre.

Arról volt szó, hogy vagy vízilabdára járok majd, vagy búvárúszásra. Édesapám levitt az uszodába, ahol gyönyörű lányok uszonnyal a lábukon úgy siklottak a vízben, mint a sellők. Egy pillanatig nem volt kérdés, hogy mit választok: a csinos lányok társaságát vagy a hatalmas pólósokét,

úgyhogy a vízilabdaedzést már meg sem néztem" - emlékszik vissza a kezdetekre a világbajnok búvárúszó Kanyó Dénes.

Kanyó Dénes (középen) több világjátékokon is részt vett, Wroclawban aranyérmes lett búvárúszásban Forrás: Voros Nandor/Voros Nandor

Hiába lett volna egyértelmű, hogy a hagyományos úszásnemekben is kipróbálja magát, az első élményei nem igazán hozták meg a kedvét az olimpiai sportágakhoz.

Később visszakerültem, de mint egy lassan mozgó bólya, úgy keringtem a profik között a gumiuszonnyal. Évekig versenyek közelében sem voltam, csak néztem, hogyan úsznak mellettem a nagyok. Nyolc-kilenc éves lehettem, mikor sikerült először dobogóra állnom."

A cikknek még nincs vége, lapozzon a folytatásért!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!