Akik túl tudták tenni magukat azon, hogy az idei ATP Finals utolsó felvonásában nem láthatják Federert, Nadalt, de még Alexander Zverevet sem, valószínűleg nem érezték kidobott pénznek, amit az O2 Aréna vasárnap esti mérkőzésének a megnézéséért fizettek. Igaz ugyan, hogy Dimitrov és Goffin néhány hónapja inkább Grand Slam-negyeddöntőre volt esélyes, amihez képest az ATP Finals döntője óriási ugrás, de azt sem vitathatja senki, hogy mindketten képesek világszínvonalú teniszre. Elég csak Dimitrovnak az idei, Nadal elleni meccseire emlékezni (Melbourne-ben, Pekingben, Sanghajban), vagy Goffinnek az áprilisi elődöntőjére Monte-Carlóban, szintén a spanyol ellen.
Természetesen egy ilyen helyzetben mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a szokatlan nyomás, a tapasztalat hiánya miatt, az ezen a szinten újoncnak számító játékos képtelen megismételni azt a játékot, teljesítményt, ami a döntőig jutatta. Nos, Goffin és Dimitrov egymást folyamatosan túllicitálva bizonyította, hogy teljesen megérdemelten jutott a fináléba – a bolgár veretlenül, a belga, Nadal és Federer skalpját begyűjtve.
Gyorsan kiderült, hogy ez a mérkőzés nem fog hasonlítani kettejük szerdai összecsapására, amikor a csoportban Dimitrovnak minden bejött, Goffin pedig még nem heverte ki a Nadal elleni csata mentális és fizikális fáradtságát. Akkor a bolgár kilenc játékot nyert sorozatban, és 6:0, 3:0 után már nem maradt esélye Goffinnek.
Az első játszmában hiába kezdte az adogatást Dimitrov, 4:3-ig mindig Goffin vezetett. Egyből brékelt a belga és az sem zavarta meg, hogy rögtön elbukta a saját szerváját, mert másodszor is remekelt fogadóként. Úgy tűnt, egyértelműen ő nyugodott meg előbb, de a 4:2-es előnyét viszonylag gyorsan eladta, és 4:5-nél már neki kellett adogatnia a játszmában maradásért. Ekkor ez viszonylag simán sikerült neki,
de 5:6-nál, a negyedik szettlabdánál megadta magát, Dimitrov erősebb volt fejben.
Goffin játszotta a támadóbb, az agresszívabb teniszt, és amikor szabadon szaladt az ütő a kezében, még a villámlábú, minden labdát befutó Dimitrovnak sem maradt válasza a belga játékára. A 2. játszmában egyértelműen ő irányított és az egyetlen fogadóelőnyét, a 7. játékban kihasználva kiegyenlített. Szenzációs megoldásokkal szórakoztatták a publikumot, miközben kegyetlen csatát vívtak. A kérdés egyre inkább úgy szólt, hogy
Dimitrov stabilitása, vagy Goffin bevállalós, kockáztatós tenisze lesz-e a nyerő.
A Londonban élő bolgár vendégmunkások időnként a sportszerűség határát súrolva bíztatták kedvencüket, hősüket és az ennyire kiélezett helyzetekben az ilyen apróságok óriási segítséget, pluszt jelenthetnek.
Dimitrovot nem törte meg a 2. szett elvesztése, de hogy mennyire erős mentálisan azt a 3. játszma elején bizonyította. Összesen négy fogadóelőnyét hárította a belgának és megint sebezhetetlen lett, egyszerűen legalább három extrát kellett ütnie Goffinnek ahhoz, hogy megnyerjen egy pici pontot.
Iszonyatos koncentrációt igényel az a játék, amit Dimitrov teljesítménye, stílusa követelt Goffintől. Képtelenség azt a teniszt folyamatosan, hiba nélkül produkálni.
A belga, 2:3-nál meg is botlott és ez végzetesnek bizonyult. Igaz ugyan, hogy 2:5-nél még hárított három meccslabdát, majd 3:5-nél, már fogadóként még egyet, de az ötödiknél, egy viszonylag könnyű röptét a hálóba ütött és így Dimitrov lett a mester. Szegény Goffinnek nem sok ideje marad búslakodni, regenerálódni: a jövő péntektől, Lille-ben vár rá főszerep, a franciák elleni Davis-kupa döntőben.
