A NOB teljes csődjét hozta a 2018-as téli olimpia helyszínválasztása

Jelképes jelenet volt, amikor a férfi jégkorongtornán győztes orosz válogatott tagjai teli torokból énekelték országuk himnuszát, miközben a hangszórókból az olimpiai himnusz üvöltött, középen meg az ötkarikás zászló kúszott magasba. Mindezt félháznyi közönség figyelte, a másik fele rég hazament. Minden idők legellentmondásosabb téli olimpiája ért ezzel véget, amelynek helyszínválasztása a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csődjét és alkalmatlanságát is megmutatta. Ám a rémálomnak ezzel nincs vége, mert 2022-ben az igazi téli nagyhatalomnak számító Peking rendezi a téli olimpiát. Könnyen lehet, hogy négy év múlva visszasírjuk a Koreában látottakat.

Az NHL és a NOB által kiherélt jégkorongtorna, a versenyeket jellemző totális helyszíni érdektelenség – nem kevés gond és baj terhelte a 16 napos rendezvénysorozatot.

Ami a férfi hokisokat illeti, a kezdettől fogva tudni lehetett, hogy az NHL-ben játszó sztárok nélküli tornán bármi megtörténhet.

Mondjuk arra senki sem számított, hogy Németország a döntőig menetel, arra meg talán a németek sem, hogy 55 másodperccel a rendes játékidő vége előtt győzelemre állnak az oroszok ellen. A rutintalanság aztán megbosszulta magát, hirtelen halálban nyertek az oroszok, de azzal mindenki tisztában van, hogy ez az eredmény soha nem születhetett volna meg akkor, ha itt vannak a világ legjobbjai. Az meg, hogy a döntőn is voltak üres székek, tényleg példátlan.

A mindig mindennel elégedett NOB-elnök, Thomas Bach már Pekingre tekint Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

Ami a Nemzetközi Olimpiai Bizottság helyszínválasztását illeti,

a NOB alaposan befürdött Phjongcshanggal.

A téli olimpiai sportágak nagy része a koreai embereket egyáltalán nem érdekelte, így az üresen ásítozó széksorok előtt rendezett versenyek rettenetes látványt nyújtottak. Az olimpiai turizmusnak már 2014-ben lőttek, jelen esetben nemcsak az irdatlan távolság tartotta vissza a szurkolók jelentős részét, hanem Észak-Korea közelsége is. Az más kérdés, hogy a mögöttünk lévő 16 napban a phenjani vezetés szokatlanul normális arcát mutatta a világnak – kérdés, mi lesz akkor, ha a játékok befejeztével hazamennek a legények. A NOB lassan ott tart, hogy lasszóval kell fognia a rendezőket, 2022-re például a kínai Peking és a kazah Almati pályázata maradt versenyben.

A kínai főváros nyert, de kétségünk ne legyen felőle, hogy a döntéssel az olimpiai mozgalom és a sport vesztett.

A téli olimpiai sportágak nagy részének Kínában ugyanúgy nincs beágyazottsága, mint Koreában. Ott persze könnyen kivezényelhetnek majd ezer meg ezer „önkéntest", hogy tele legyenek a lelátók, arrafelé ez nem szokott gondot jelenteni. A 2026-os téli játékok rendezőjét még nem ismerjük, de ha a Peking-Phjongcshang-Szocsi hármast lajstromozzuk, akkor könnyen rájöhetünk, hogy 2010, Vancouver után

minimum 16 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy olyan helyen rendezzék meg a téli olimpiát, ahol ennek az eseménynek komoly a beágyazottsága.

Legalábbis ebben reménykedünk. A mediterrán Szocsira sok mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy ideális téli olimpiai helyszín lett volna – ellenben megrendezte minden idők legdrágább téli olimpiáját, amely után a többi pályázó szép sorban vonta vissza kandidálását. Tudták, azzal, amit Szocsi produkált, úgysem lehet versenyezni.

Téli olimpia 2018, Phjongcshang. Jelentős érdeklődés Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Peter Kneffel

A magyaroknak természetesen örökké emlékezetes marad a 2018-as téli olimpia, hiszen a férfi rövidpályás gyorskorcsolya váltó aranyérme sporttörténelmi pillanatokkal ajándékozott meg bennünket.

Nem beszélve a további helyezésekről, pontszerzésekről. Jó szívvel gondolunk vissza a műkorcsolyában formabontó rövidprogramot bemutató Tóth Ivettre, aki alaposan odavágott a megcsontosodott műkorcsolyának azzal, hogy rövidprogramját az AC/DC zenéjére mutatta be. Tóth Ivett ezzel a húzással milliók kedvence lett. Elérte

a „tizenöt perc hírnév"

a magyarként az olimpiára önmagát bevásároló Elisabeth Swaney-t, akinek szánalmas félcső-produkcióján az egész világ röhögött. Hogy ez később nemzetközi médiafigyelmet és további ostoba nyilatkozatokat eredményezett Erzsikének? Istenem, minden elmúlik egyszer.

A végén helyreállt a világ rendje, az éremtáblázat első helyére a norvégok kerültek Forrás: Sputnik/Vladimir Astapkovich

Ahogy ez a téli olimpia is elmúlt. Tiszta szerencse, hogy az éremtáblázat élén egy olyan ország – Norvégia – végzett, amelyben nem ugatják, hanem értik a téli sportokat. Mondhatnánk, ezzel helyreállt a világ rendje, úgyhogy

nincs más hátra, mint drukkolni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak azért, hogy a 2026-os rendezést illetően 2019-ben, Milánóban bölcs döntést hozzon.

És imádkozni azért, hogy Dubajnak vagy Dohának a phjongcshangi sikereket látva eszébe ne jusson téli olimpiát rendezni.