Azt már a sorsolás előtt lehetett tudni, hogy Magyarország nem szerepel a kiemeltek között, mert nem az számít, hogy Fucsovics Mártonék a világcsoportból estek ki.
A Nemzetközi Tenisz Szövetség a legfrissebb Davis-kupa ranglistája alapján határozta meg a nyolc válogatottat, amely az első kalapba került. Mivel ezen a listán Magyarország a 19. és a rájátszás sorsolására váró csapatok közül tíz is előttünk állt kevés esélyünk volt arra, hogy viszonylag könnyű ellenfelet kapjunk.
A kínálat a következő volt: Argentína, Nagy-Britannia, Ausztrália, Svájc, Szerbia, Kanada, Csehország és Japán. Így utólag már felesleges elemezgetni, hogy ki miért lett volna jó. Egyrészt nehéz megjósolni, hogy szeptember 14-én ki vállalja majd a szereplést a sztárok közül, egyáltalán ki lesz hadra fogható. Másrészt az sem mellékes szempont, hogy kivel hol mérkőztünk volna. Az igazság az, hogy a nyolc lehetséges ellenfélből csak kettőt fogadhattunk volna biztosan otthon, a cseheket és a briteket, mert a többiekkel legutóbb hazai pályán találkoztunk, illetve Kanada ellen sorsoltak volna.
Köves Gábor kapitány elégedetten nyilatkozott az MTI-nek a sorsolás láttán: "Lehetett volna jobb és rosszabb is. Van két jó játékosuk Jirí Vesely és Adam Pavlasek személyében, szerencsére a volt top 10-es Tomas Berdych már nem vállalja a Davis Kupát. Az mindenképpen jó hír, hogy itthon játszunk, várhatóan salakon lesznek a meccsek, de erről még egyeztetnünk kell" - fejtette ki, hozzátéve, a csehek talán gyengébbek az oroszoknál, akiket tavaly szeptemberben a magyarok 3-1-re legyőztek a budapesti osztályozón.
A csehek ellen összesítésben 1:2-re állunk, Budapesten még soha nem kaptunk ki tőlük, 1976-ban Taróczy Balázs vezérletével 3:1-re nyertünk. Most az lesz az egyik meghatározó kérdés, hogy Tomas Berdych vállalja-e a játékot a vendégeknél.
A Davis-kupa története 1900 óta íródik és a sportvilág legsikeresebb, évente ismétlődő csapatversenye. Az első évben csak két csapat versengett, míg 1993 óta minden évben meghaladta az indulók száma a 100-at, 2018-ban 133 ország nevezett.
Gyakorlatilag 1990, az ATP Tour indulása óta visszatérő slágertéma, hogy a Davis-kupa reformra szorul. A sűrű versenynaptárból négy hetet hasít ki és olykor brutális utazásra kényszeríti a teniszezőket. Nem egyszer előfordult, hogy valaki vasárnap még a világ egyik végén, a nyárban játszott Grand Slam-döntőt, majd péntektől már a télben, egész más borításon, 15 ezer km-rel távolabb kellett teljesítenie a nemzeti csapatban.
Az elmúlt közel 30 évben a világcsoportot, tehát a 16-os elit mezőnyt nem érték el a változások, de alacsonyabb szinteken már jelentősen átírták, leegyszerűsítették a szabályokat.
Az idei évtől már az I. zónában is csak kétnapos az esemény és elég két szettet nyerni a győzelemhez meccsenként.
Bár az olimpiai kvalifikációnak egyik feltétele, hogy a játékosnak egy négyéves ciklusban többször is a válogatott rendelkezésére kell állnia a Davis-kupában, az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a top tízes teniszezők nem törték össze magukat a szereplésért. Nehezen áthidalható ellenérdekek feszülnek egymásnak évek óta. A nemzetközi szövetségnek talán a Davis-kupa a legnagyobb kincse, hiszen a Grand Slamekhez csak közvetve van köze a szövetségnek. A nemzeti szövetségeknek szintén egy fontos bevételi forrás a Davis-kupa, miközben a játékosok szeretnének kevesebb terhet.
Az elmúlt években sokféle elképzelés látott napvilágot. Az egyik javaslat szerint elég lenne kétévente DK-t rendezni, egy másik a meccseket rövidítette volna le, két nyert játszmásra. A nemzetközi szövetség végül a lehető legdrasztikusabb irányba mozdult el: 2019-től megszűnne a jelenlegi formájában a Davis-kupa világcsoport és egy hatalmas teniszfesztivál keretében, a szezon végén, novemberben, egy helyszínen, világvárosban találkozna a 18 legjobb csapat.
Az egész mögött egy 25 évre szóló, 3 milliárd dolláros megállapodás húzódik meg. Az ITF és a Kosmos befektetési társaság együttműködése keretében helyeznék új alapokra a Davis-kupát. A meccs egyelőre nem lefutott, mert a tenisznagyhatalmak, a spanyoloktól a franciákon át az amerikaiakig nem igazán örülnek az ötletnek. Aki járt már Davis-kupa találkozón, sőt, döntőn, pontosan tudja, hogy ennek a sporteseménynek szinte semmihez nem hasonlítható hangulata van, amit az új lebonyolítással megölnének.
A csehek 2013-ban címvédőként nyerték meg a Davis-kupát, összességében már harmadszor. Az előző évben Prágában értek a csúcsra a Rafael Nadal nélkül érkezett spanyolok ellen, majd Belgrádban győzték le a szerbeket a döntőben, Novak Djokovic hiába nyerte mindkét egyéni meccsét játszmavesztés nélkül. Ez volt a cseh tenisz aranykora, bár a 70-es és a 80-as, sőt, Petr Kordával a 90-es években is nagyon erős csapatuk volt. Először 1980-ban győztek a Davis-kupában, még Ivan Lendllel és Tomas Smiddel az olaszok ellen.
Belgrádban és Prágában is Radek Stepanek volt a főszereplő, ő nyert mindkétszer a legfontosabb mérkőzésen 2:2-nél, miközben az ATP Touron már akkor sem tartozott a legjobbak közé. Radek Stepanek azóta visszavonult és Tomas Berdych is 2016-ban vállalta legutóbb a válogatottságot. Nem valószínű, hogy szeptemberben Budapestre jön.
A csehek az idén nem a világcsoportban versenyeztek, mert tavaly, Melbourne-ben kikaptak az ausztráloktól, majd a szeptemberi rájátszásban, amikor mi az oroszokat vertük, ők a hollandok ellen buktak 3:2-re.
A mostani csapatnak Jiri Vesely a legjobbja. Őt Fucsovics Márton a korosztályos versenyek óta jól ismeri, jelenleg 65. a ranglistán. Az elmúlt hétvégén Izraelt fogadták az Euró-Afrikai zónában a feljutásért és viszonylag simán elintézték a vendégeket Ostravában (3:1.)
Talán értelmetlen fél évre előre jósolni, de az nyugodtan kijelenthető, hogy, ha Fucsovics Márton egészséges lesz és a cseheknél Tomas Berdych váratlanul nem jelentkezik játékra, akkor több esélye van a magyar csapatnak, mint tavaly az orosz ellen volt.
Az biztos, hogy szeptemberben megint teniszünnep lehet Magyarországon. Az pedig egyelőre teljesen bizonytalan, hogy a győzelem mit jelentene. Igen, világcsoportot ér mindenképp, de, hogy hol és milyen szabályok szerint rendezik 2019-ben a világ 16 (vagy akár 18) legjobb csapatának a versenyét a
Davis-kupában, teljesen nyitott.