A 2020-as nyári olimpiával kapcsolatos legutóbbi hír az volt, hogy
a japán fővárosban bemutatták a két év múlva kezdődő játékok kabalafiguráit.
Az ötkarikás játékok egyik szimbóluma egy kék-fehér kockás, hegyes fülű mesefigura lett, amely a Miraitova nevet kapta.
Ez egy szóösszetétel a japán mirai és tova szavakból, előbbi azt jelenti, jövő, utóbbi pedig örökkévalóságig. Paralimpiai "testvére" rózsaszín-fehér mintás, és galléros köpenyt visel. Őt Szomeiti névre keresztelték, ami a cseresznyefa virágzására utal. A figurákat Tanigucsi Rio illusztrátor tervezte, elképzelésével a szavazatok több mint felét zsebelte be.
A voksoláson ötmilliónál is több tanuló vett részt.
Július 30-ától a dániai Aarhusban rendezik meg az összes olimpiai (és nem olimpiai) hajóosztály vitorlázó világbajnokságát.
A vb már belépőt jelent a 2020-as nyári olimpiára, a laser radial hajóosztályban szereplő Érdi Mária pedig rögtön megválthatja a repülőjegyét Tokióba.
Érdi 2018-as eredményei eddig nagyszerűek. A Miamiban megrendezett Világkupa-versenyen összetettben negyedik lett, de az éremfutamot megnyerte. Azon a versenyen szinte mindenki ott volt, aki Aarhusban is rajthoz áll. A marseille-i Vk-döntőn elért ezüstérme pedig tényleg nagyon szép reményekre jogosíthatja fel. Érdi Aarhus előtt a világranglista harmadik helyén áll,
ha az első 18 ország képviselői között ér célba Dániában, ő lesz az első magyar olimpikon.
Az elmúlt olimpiák előtt általában sportlövészetben született meg az első magyar kvóta. A 2016-os riói játékok előtt a sportlövő Tobai-Sike Renáta sportpisztoly versenyszámban jutott ki elsőként Brazíliába, négy évvel korábban ugyanez a bravúr a szintén sportlövő Sidi Péternek sikerült. Idén Dél-Koreában rendezik a sportlövő-világbajnokságot (szeptember 1-15. között), ahonnan férfi légpuskában Péni István és Sidi Péter érhet célba.
A többi sportág olimpiai kvalifikációs szisztémáiba most nem nagyon mennénk bele, maradjunk annyiban, hogy
irgalmatlanul bonyolult, elhúzódó és idegölő része ez az élsportnak.
A cselgáncsozók augusztus elején Budapesten Grand Prix-versenyt rendeznek, amely már a majdnem két éven át tartó olimpiai kvalifikációs időszak egyik versenye lesz. A decemberi női kézilabda-Európa-bajnokság győztese automatikusan kijut Japánba. A vívók szintén két éven keresztül utazzák be a világot, míg kialakul az a ranglista, amely alapján eldől az olimpiai részvétel.
2020-ban 33 olimpiai sportágban versenyeznek Japánban. Soroljuk.
Íjászat, vizes sportágak (úszás, műúszás, mű – és toronyugrás, hosszútávúszás, vízilabda), atlétika, tollaslabda, baseball/softball, kosárlabda, ökölvívás, kajak-kenu, kerékpár, lovaglás, vívás, labdarúgás, golf, torna, kézilabda, gyeplabda, cselgáncs, karate, öttusa, evezés, rögbi, vitorlázás, sportlövészet, gördeszka, falmászás, hullámlovaglás, asztalitenisz, tékvandó, tenisz, triatlon, röplabda, súlyemelés, birkózás.
A 33-ból új (visszatérő) sportág lesz a baseball/softball, a falmászás, a gördeszka, a hullámlovaglás és a karate viszont vadonatúj. Az irányvonal egyértelmű: a világon egyre népszerűbb, eddig az extrémsportok közé besorolt sportágak dörömbölnek az olimpia kapuján és kapnak is helyet a műsorban.
Ez a tendencia egészen biztosan nem fordul meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az esportokat tömörítő világszövetség (World Esport Association – WESA) már tárgyalásokat kezdett arról, hogyan lehetne a világszerte egyre népszerűbb és mind nagyobb tömegeket vonzó esportot már a 2024-es párizsi olimpia műsorára behozni.
Normális esetben két évvel a nyári játékok kezdete előtt már biztosan lehet tudni az olimpia műsorát és azt, hogy melyik sportágakban avatnak bajnokot. Ami a menetrendet illeti,
az úszóprogram meghatározásakor az utolsó pillanatig tartott a huzakodás a japán szervezők, a FINA és a jogtulajdonos amerikai tévétársaságok között.
Végül – minő csoda – az utóbbiak győztek. A japánok mindenképpen azt szerették volna, hogy az úszóversenyek tokiói idő szerint este 7 órakor rajtoljanak. Közép-Európának ez ideális állapotot eredményezett volna, mert amikor Tokióban 19 óra van, Budapesten 12. New Yorkban meg reggel 6, Los Angelesben pedig hajnali 3.
Na, ez az, amiről a NBC hallani sem akart.
Így aztán a pénz - csakúgy, mint 2008-ban a pekingi játékokon -, megint legyőzte a sportszakmai érveket. Az úszódöntőket Japánban délelőtt rendezik meg (azon még megy a disputa, hogy délelőtt 10, vagy 11 óra legyen a kezdés), ez pedig az Egyesült Államokban élőknek biztosít esti, főműsoridős tévéprogramot. Európa meg kelhet hajnalban, ha úszást akar nézni.
Az amatőr ökölvívás kedvelői sokkal nyugodtabbak lennének, ha tudnák, hogy a boksz biztosan ott lesz a tokiói versenyprogramban. Erre azonban még nem tette rá a pecsétet a NOB Végrehajtó Bizottsága.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyszerűen megunta az amatőr boksz körüli sorozatos, az olimpiát sem kímélő botrányokat.
Emlékezetes, hogy a 2016-os riói játékokon nagy bírói csalások történtek, már akkor több NOB-tag kijelentette, hogy az amatőr ökölvívásnak le kell kerülne a műsorról. A férfi 91 kilós súlycsoport döntőjét a NOB elnöke, Thomas Bach is végignézte. A kazah Vaszilij Levit hiába volt minden menetben jobb a súlycsoport olimpiai és világbajnoka, az orosz Jevgenyij Tiscsenko ellen, a csaló bírók az oroszt hozták ki győztesnek. Hasonlóan járt az írek világbajnoka, Michael Conlan, akinek az 56 kg-os súlycsoportban szintén elcsalták a negyeddöntős meccsét.
Az amatőr ökölvívás azonban most nem csak ezért reszkethet. A NOB kijelentette, hogy amennyiben
az AIBA nem tudja megoldani vezetési és pénzügyi válságát, és ezt hitelt érdemlően nem bizonyítja a NOB-nak, kivágja a bokszot az olimpiáról.
Már a 2020-asról. A nemzetközi szövetségben egy éve vezetői válság van: tavaly októberben felfüggesztették a korábbi elnök Vu Csing Kuót, aki csődközeli helyzetbe vezette a szervezetet, s ezért novemberben lemondott tisztségéről. AZ AIBA-t ideiglenesen az olasz Franco Falcinelli irányította, aki a január végi rendkívüli kongresszuson nem vállalta tovább a megbízatást. Jelenleg az üzbég Gafur Rahimov személyében ismét ideiglenes vezetője van a szervezetnek, de őt az Egyesült Államokban szervezett bűnözésben való részvétellel gyanúsítják.
A súlyemelés pedig a sorozatos doppingbotrányok miatt mondhat búcsút a nyári olimpiáknak.
Bár a NOB korábban azzal fenyegette meg az Aján Tamás vezette IWF-et, hogy a 2024-es párizsi olimpiáról törli a sportágat. A NOB november 30. és december 2. között éppen Tokióban ülésezik, ott hoznak majd végleges döntést - az ökölvívásról mindenképpen.
A 2020-as nyári játékokat 43 különböző helyszínen rendezik meg. Már 2016-ban, azaz négy évvel az olimpia kezdete előtt komoly aggodalmat és visszhangot váltott ki, hogy a rendezési költségek irgalmatlanul elszálltak.
2016. december 1-jén arról lehetett olvasni, hogy az eredetileg tervezett 3,5 milliárd dolláros rendezési költségek helyett 20 milliárd dollárnál járt a büdzsé.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság komoly aggodalmának adott hangot, a legfontosabb aggályuk az volt, hogy az irgalmatlan költekezés rossz fényt vet az olimpia rendezésére.
A japánok kénytelenek voltak módosítani a terveken, huszonegy nappal később pedig be is jelentették a költségek csökkentését.
Ez még mindig nem tetszett Thomas Bach NOB-elnöknek, aki további spórolásra utasította a japán szervezőket.
2017. május 31-én ott tartott a dolog, hogy a 20 milliárd dolláros büdzsét 15 milliárdra sikerült lefaragni, ehhez azonban az kellett, hogy számos új létesítmény építésébe bele se fogjanak, az olimpiai versenyek egy részét tehát régebben megépített helyszíneken rendezik majd meg.
A Japánt hetek óta sújtó hőhullám a legfőbb téma most a világsajtóban, a 41-43 fokos elviselhetetlen melegben az egész ország fulladozik. Azt természetesen nem lehet megjósolni, hogy milyen lesz az idő két év múlva, de könnyen lehet, hogy hasonló időjárási körülményekre kell felkészülniük a versenyzőknek.
Többen értetlenül álltak az olimpia „korai" kezdése miatt. Augusztusban egy fokkal kellemesebb arrafelé a klíma, a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy az olimpia július 24-én kezdődjék el. Érdekesség, hogy
az 1964-es tokiói játékokat október 10. és 24. között rendezték, amikor összehasonlíthatatlanul kellemesebb időjárás uralkodik arrafelé.
Az októberi olimpiarendezés a nemzetközi sportnaptár zsúfoltsága és a nagy sporteseményekkel való összeütközés miatt szinte lehetetlen vállalkozás. Legutóbb a 2000-es, Sydney-ben rendezett nyári játékok csúsztak bele az őszbe, akkor a zárónap október elsején volt.
A Budapest és Tokió közötti hétórás időkülönbség miatt éjszakai olimpiára kell felkészülniük a magyar szurkolóknak. Amikor Japánban helyi idő szerint reggel 9 órakor megkezdődnek a versenyek, akkor Magyarországon hajnali két óra lesz. A napi zárás Tokióban éjfél körül lesz, ekkor nálunk délután öt óra van. Legutóbb a 2008-as pekingi olimpiát bonyolították hasonló időzónában (bár Kína és Magyarország között csak hat óra volt az időkülönbség). A 2020-as sportnyár azonban nem csak ezért lesz kiemelkedő.
A labdarúgó-Európa-bajnokság 2020. július 12-én ér véget, tíz nap múlva, július 22-én már labdarúgó-mérkőzéseket rendeznek Japánban.
A mínusz második olimpiai napon.