A 132. wimbledoni férfi egyes döntőre készültek az All England Clubban vasárnap délután. Szokatlanul erősen sütött a nap és a wimbledoni veteránok sem emlékeztek ennél melegebb 13. napra a bajnokság történetében, ami 1877 óta íródik.
Kevin Anderson először játszhatott döntőt Wimbledonban
(tavaly a US Openen már eljutott Grand Slam-fináléig, ott Nadaltól kapott ki), de Roger Federer legyőzése után óriási hiba lett volna lebecsülni a dél-afrikait. Nem véletlenül és nem a sportszerűség jegyében vélekedett úgy Novak Djokovic, hogy 50-50 százalék az esély.
Mondta ezt annak ellenére a belgrádi, hogy 2011 óta sorozatban ötször bizonyult jobbnak a dél-afrikainál, kétszer Wimbledonban verte őt. Igaz, 2015-ben, a 4. fordulóban 6:7, 6:7, 6:1, 6:4, 7:5-re tudott csak nyerni. Anderson az első találkozójukon győzött még 2008-ban, Miamiban, de az elmúlt 12 hónapban a johannesburgi volt az eredményesebb: az aktuális világranglistán ő a 8., Djokovic a 21. helyen áll.
A legnagyobb bizonytalanságot az okozta, hogy
nehezen lehetett megítélni, kinek sikerült jobban regenerálódnia.
Andersonnak eggyel több napja volt pihenni, de ő pénteken 6 óra 36 percet teniszezett az elődöntőben és szerdán, Federer ellen is pályán volt 4 óra 14 percig. Djokovic ugyan 5 óra 15 perc alatt letudta az elődöntőt Nadallal, de eleve később kezdett pénteken és 2 óra 21 perc szombatra maradt az öldöklő küzdelemből.
Sportorvos, élettanász, fizioterapeuta legyen a talpán,
aki megmondja, hogy melyik a nehezebb a regenerálódás szempontjából.
A lelátón hercegek és hercegnék mellett tucatnyi teniszlegenda és a művészvilág hírességei, köztük Hugh Grant.
A hivatalos jegyár a döntőre 210 font,
de egyszerű szurkoló szinte esélytelen, hogy belépőt vegyen. Sokan fizettek 8 fontot, hogy egy sétáló jeggyel a Henman Hillről nézzék a döntőt kivetítőn.
Kevin Anderson kezdett adogatni és a játékán látszott a kezdeti idegesség.
Nem jöttek az első szervák, és az alapvonalról is hibázott:
30:30-nál tenyeressel rontott, az első fogadóelőnynél kettőshibát ütött. Füvön elég ennyi a játszma eldöntéséhez, mert ettől kezdve az volt a lecke a 8. kiemeltnek, hogy nyugodjon meg és próbálja visszanyerni az elvesztett adogatójátékot, ami a háromszoros wimbledoni bajnok ellen nem könnyű. Anderson első adogatásait bőven 50 százalék alatt ütötte be, és így esélytelen volt felzárkózni, mert, ha labdamenet alakult ki, abból leginkább a szerb jött ki győztesen. Mindössze 22 perc elteltével már 5:1-re vezetett
Djokovic, 3:1 után másodszor is brékelte Andersont,
miközben adogatóként kettő pontot vesztett.
A 2. játszma gyakorlatilag az első tükörképe lett: megint Djokovic brékkel kezdődött és gyorsan 5:1-lett. A közönség egyre jobban Anderson mögé állt, mert a szurkolók már csak ilyenek: az esélytelenebbet bíztatják (hacsak nem Roger Federer áll a háló másik oldalán), és szeretnének minél több teniszt kapni, látni a pénzükért. Annyit azért megjegyezhettünk a 2. szett közben, hogy Anderson kezd jobban szerválni és az alapvonalról is kevesebbet hibázik. A fordulathoz viszont ennyi kevés volt, egy fogadóelőnyig eljutott 2:5-nél, de
Djokovic gond nélkül megoldotta a helyzetet: 1 óra 12 perc után 6:2, 6:2-re vezetett.
Igazuk lett azoknak, akik azt mondták, hogy Rafael Nadal és Novak Djokovic csatája volt az előrehozott döntő... Wimbledoni fináléhoz méltó játékot és izgalmat a 3. játszma hozott. Nagyot változott a játék képe. Úgy jutottak el a rövidítésig (6:6), hogy
Djokovicnak egyetlen fogadóelőnye sem volt, Andersonnak viszont öt játszmalabdája.
Először 4:3-nál került egy pontra a bréktől a dél-afrikai. A tizedik játékban a szerb 3 kettőshibát ütött, de két játszmalabdát hárítva a szettben maradt. Még nagyobb lehetősége volt Andersonnak 6:5-nél, amikor Djokovic 15:40-ről szervált. Ezt is megoldotta. A tie-breakben már visszaállt az első két szett rendje, a 12. kiemelt elhúzott 5:1-re és a 203 cm magas, 32 éves Anderson innen nem tudott fordítani.
A második meccslabdájánál pontot ért az adogatása, és így
2 óra 20 perc alatt 6:2, 6:2, 7:6-ra győzött.
A hagyományos ünneplésének részeként Djokovic megint lecsippentett egy falatot a megmaradt fűből, és boldogan falatozta.
