„Jól érzem magam, jól sikerült a felkészülés, elég izom van rajtam, bár annyira nem tudtam lefogyni, mint az egy évvel ezelőtti világbajnokságra” – árult el kulisszatitkokat állapotáról Kozma Dominik. „Volt egy kézsérülésem, az azért bezavart, előfordult, hogy kesztyűben kellett úsznom, ami mondanom sem kell, mennyire kellemetlen. De nagyjából most már helyreállt a technikám, úgyhogy bizakodva várom a versenyeket.”
Ha már szóba került a tavalyi budapesti vizes-vb, adta magát a kérdés, vajon az első napon megint robbant-e a legendás 4x100-as gyorsváltó, megadva ezzel a kontinensviadal alaphangját.
„A világbajnokságon az Egyesült Államok és Brazília mögött lettünk bronzérmesek, papíron tehát jelenleg nekünk van a legjobb csapatunk Európában.
Hűnek kell maradnunk önmagunkhoz, és újra bebizonyítani, hogy még mindig minden rendben van a gatyánkban.
Szintén tagja a gyorsváltónak Bohus Richárd, aki hosszú idő után tért haza az Egyesült Államokból, és immáron a BVSC színeiben készült az Eb-re.
Ez lesz az első igazi erőfelmérő a 2020-as tokiói olimpia előtt,
így alighanem mindenki mostanra időzítette a csúcsformát. Remélhetőleg nekem is sikerült, jót tett a környezetváltás, és az, hogy hazaköltöztem. Egyéniben a 100 gyorsra és a 100 hátra koncentrálok leginkább, a váltóval pedig nyilván szeretnénk megalapozni a többiek versenyét is az első napon, lehetőleg pozitív irányba. Ott majd a váltásokra és a fordulókra kell figyelnünk, sorsdöntő lehet, hogy ezeknél ne hagyjunk időt, sokkal inkább hozzunk a riválisokon.”
Az úszás sajátossága, hogy míg a váltónál egymásért harcolnak a fiúk, addig egyéniben éppen egymás ellen versenyeznek. Németh Nándornál érdeklődtünk erről a kettősségről.
„A többiek már alighanem hozzászoktak ehhez, nekem ez lesz az első, hogy egyéniben is indulok egy felnőtt versenyen.
Furcsa lesz, hogy egymást kell szétpüfölni,
de alapvetően az úszás egyéni sport, úgyhogy mindenkinek csak saját magára kell koncentrálnia, különben nem lesz esély a továbbjutásra.”
Milák Kristóf üstökösként robbant be a köztudatba egy évvel ezelőtt Budapesten, 12 hónap alatt pedig nemhogy kopott volna a fénye, sokkal jobban ragyog. A 18 éves sportoló egy nagy próbatételen már túlesett idén, ráadásul a medencén kívül kellett bizonyítania.
„Idén érettségiztem, úgyhogy a nyár eleje az edzések mellett a tanulásról szólt.
Szerencsére jól sikerültek a vizsgák, onnantól pedig már csak Helsinkire és Glasgow-ra koncentráltam. A junior Eb-n még nem éreztem magam csúcsformában, most viszont mindennel elégedett vagyok, és várom a versenyeket.”
Csak a tényszerűség kedvéért jegyezzük meg, a magát Helsinkiben csúcsformán kívülinek érző Milák Késely Ajnával holtversenyben
a magyar küldöttség legeredményesebb tagjaként 4 aranyat nyert Finnországban.
Többek között emiatt is várnak tőle nagyon sokat az emberek.
„Tisztában vagyok vele, hogy Glasgow-ban gyakorlatilag elvárás velem szemben, hogy első legyek, ráadásul nem is egy, hanem több aranyéremre számítanak tőlem. Nyilván örülök, hogy ennyire bíznak bennem, de nem gondolom, hogy ez akár pozitív, akár negatív nyomást helyezne rám. A riválisok is tudják már, hogy ki vagyok, biztosan jobban oda fognak rám figyelni, de
én csak magamnak szeretnék bizonyítani, a saját úszásommal és a saját időmmel akarok foglalkozni.
Burián Kata csúcstámadást tervez eddigi legjobb eredményei ellen, amely jó eséllyel össze is jöhet, hiszen most nem kell akkora „állatokkal” megküzdenie a medencében, mint egy éve ilyenkor. Kedvenc számában pedig az éremszerzésre is reális az esélye.
„Sajnos én ilyen picike maradtam, bár akkora állat lehetnék, mint a többiek”
– utalt vissza viccesen emlékezetes nyilatkozatára a 26 éves sportoló. „Nagyon szeretnék érmet nyerni, 200 háton erre most úgy érzem, minden esélyem meg is van. De a legfontosabb, hogy minden számban megdöntsem az egyéni csúcsomat, ha ez sikerül, már elégedetten jönnék haza.”
A szövetség minden lehetőséget megteremtett a sportolóknak a sikeres felkészüléshez, ezt Wladár Sándor is megerősítette a MÚSZ hét elején tartott sajtótájékoztatóján. Az elnök kitért arra is, világszerte ismerik és elismerik a magyar versenyzők és edzők munkáját, és biztos benne, hogy Glasgow-ban is büszkék lehetünk majd versenyzőinkre.
Megkerülhetetlen viszont a kérdés, amely nemcsak a szakmát és a szurkolókat, de az egész országot lázban tartja:
mire lesz képes Hosszú Katinka?
A háromszoros olimpiai bajnok féléves kihagyás után első komoly versenyén indul, amelyre korábbi edzőjével, Dave Salóval készült, Skóciában és a jövőben azonban már Petrov Árpáddal fog közösen dolgozni.
Számomra a legnagyobb megnyugvás az, hogy Katinkának fél év után végre van edzője, ráadásul nagyon jó kezekbe került”
– mondta az Origónak Sós Csaba szövetségi kapitány. „Mindenképpen a magyar úszósport előnyére válik, ha a Petrov Árpádhoz hasonló korú, tudású és tapasztalattal rendelkező szakembereket külföldről sikerül hazacsábítani, ezt Katinkától függetlenül így gondolom. Nem tudhatjuk, milyen eredményekre lesznek együtt képesek, hiszen 2012-ben Londonban a máig a világ egyik legelismertebb edzőjével sem tudott sikereket elérni, majd összeállt egy fiatal, ambiciózus, pályakezdő szakemberrel, akivel négy év múlva három olimpiai bajnoki címet nyert. Az ember persze a legjobbakat kívánja nekik, bízunk benne, hogy gyümölcsöző lesz a kapcsolat.”
Hosszú Katinka neve az utóbbi években gyakorlatilag egybeforrt a győzelmekkel és az aranyérmekkel, most viszont talán még ő maga sem tudja, mi várható Glasgow-ban.
„Hat számba neveztem be őt, de biztos voltam benne, hogy nem fog mindegyikben elindulni.
Azt a hármat választotta, amelyikben olimpiai bajnok vagy érmes, úgyhogy jól döntött.
Reménykedünk a pozitív visszatérésben, de a már említett dolgok miatt nagyon nehéz dolga lesz, így nem is lehet semmilyen elvárásunk vele szemben. Neki Tokió a fő cél, ez egy kiindulási pont, hogy kiderüljön, hol tart most, és hogyan tudta átvészelni ezt a roppant nehéz hat hónapot.”
Ha úszásról és magyar kiválóságokról beszélünk, Cseh Lászlót sem lehet kihagyni a sorból. 32 évesen ő a keret legrutinosabb tagja, edzője, Plagányi Zsolt szerint pedig kirobbanó formában van. A szövetségi kapitány sem fukarkodott a dicsérő szavakkal.
„Egyszer viccesen azt mondtam vele kapcsolatban, hogy már látom a napot, amikor sírva jön haza az unokám edzésről, hogy a csúnya Laci bácsi már megint milyen jól úszott. Most már nem vagyok benne biztos, hogy a tréfából nem lesz valóság.
Egyszerűen elképesztő, amit ő csinál, egy olyan pályafutás az övé, ami utolérhetetlen és teljesen egyedi.
Csak reménykedhetünk, hogy soha nem ér véget.”
Hogy a glasgow-i úszó-Európa-bajnokság mennyire lesz utolérhetetlen vagy egyedi, valamint, hogy a magyar sportolók teljesítik-e a szurkolók és a saját maguk elvárásait, az augusztus 3. és 9. közötti hét napban kiderült. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy drukkoljunk nekik.