Az esélytelen nyugalmával készülhetett a 2. fordulós találkozójára Babos Tímea az Australian Openen. Sloane Stephens ugyan csak egyszer bizonyult jobbnak nála, annak is már több mint 6 éve, ráadásul salakon, de a szintén 25 éves amerikai
azóta Grand Slam-bajnok lett egyéniben,
és a WTA Tour egyik meghatározó alakja, potenciális világelső.
A juniorban sokat játszottak együtt, jó barátnők voltak, és megnyerték a Roland Garrost, Wimbledont és a US Opent. Ez persze nem számított semmit szerda délelőtt. A kánikula megszűnt, így az eddigieknél jobb teniszre készülhettünk.
A gazellamozgású, az alapvonalról nagyon stabilan és pontosan ütő Stephens ellen komoly kihívást jelent megtalálni azt a taktikát, amivel kizökkenthető, zavarba hozható.
A támadó és a védekező játéka egyaránt szinte hibátlan,
és a fegyverei szintén veszélyesek. Csak egyetlen példa. Babos Tímea első adogatójátékában, 30:30-nál két olyat ütött a szerva után, ami másnál már pontot ért volna, de az amerikai végül megfordította a labdamenet kimenetelét, és hibára késztette a magyart. Sikerült hárítani a fogadóelőnyt, de a meccs a folytatásban is nagyjából erről szólt.
Babos Tímea összesen ötször szervált 0:40-ről,
négyszer vissza tudott jönni, és a 23 bréklabdából 18-at hárított, de valószínűleg túl sokat kivett belőle, hogy szinte folyamatosan hátrányból teniszezett.
Az első játszmában még sikerült egyenlítenie 1:3-ról (3:3), de az elgondolkodtatóan sok ki nem kényszerített hiba megpecsételte a sorsát. A játék képe, dramaturgiája, a forgatókönyv a 2. szettre sem változott. Babos Tímea egyből brékhátrányba került, és kezdett ugyan ellazulni, gyönyörű megoldásokkal szórakoztatni a közel tízezer szakértő nézőt, de a tenyerese visszatérően cserben hagyta.
Az eredmény alapján azt gondolhatnánk, hogy nagyon sima vereség, de nem véletlenül értékelt pozitívan a mérkőzést követően.
Nem ritörnöztem jól a második szervákból, elsősorban fonákkal. Több pontot nyertem elsőszerva-fogadásból, mint a másodikból – kezdte a beszélgetést Babos Tímea.
Ma a fonákommal volt a gond, nagyon sok könnyű labdát rontottam a fonákból, aminek sokkal stabilabbnak kell lennie. Talán ez az egyetlen olyan pont, ami jobb lehetett volna, de összességében egy nagyon pozitív és jó meccset játszottunk.
Szerintem kifejezetten jól szerváltam, és sokkal jobban teniszeztem, mint az első meccsen. Pozitív, hogy mennyi bréklabdát hárítottam. Sajnálom, hogy az eredmény ezt nem mutatja, mert egy majd egyórás első szett után a második játszma is egészen jól sikerült, kár, hogy ez lett az eredmény.”
Többféle képen ki lehet kapni 6:3, 6:1-re. Ez most az volt, amikor a vesztes emelt fővel mehetett ki az arénából?
Igen. Nem gondoltam volna, hogy ennyire stabil Sloane, meglepett. Tudtam, hogy labdabiztos, és nagyon nehéz ellene, de hogy minden labdamenet 10-15 ütés, vagy még több, és
szinte nem lehet nyerőt ütni neki.
Ha nem vagyok elég agresszív, akkor már ő gyorsít és folyamatosan mozgat. Ha meg megütöm, abban benne van a rizikó, hogy elrontom. Egyszerűen hihetetlen jól védekezik, elképesztően ritörnözik, és nem ad könnyű labdát, alig hibázik. Végig pontról pontra játszottam, minden labdamenet nagyon nehéz volt. Amikor az első szettben 3:4-nél adogattam, pont új labdák jöttek. Imádok új labdával szerválni, de itt ez nagyon nehéz. Persze, nem kifogásokat keresek, egy top ötös játékos ellen játszottam. Természetesen kevesebb hibával kell teniszezni, de arról beszélhetünk, hogy miben tudok fejlődni, és nem az a kérdés, hogy milyen a hozzáállásom, vagy megremegek, ideges vagyok.
Tényleg jó meccset játszottam, és ez egy olyan 6:3, 6:1, ami nem a szokásos 6:3, 6:1.
Jól ismerik egymást, de igazából több mint hat éve nem játszottak egymás ellen, azóta ő egyéni Grand Slam-bajnok lett. Miért?
Olyan fizikai adottságai, előnyei vannak, amit mi meg sem tudunk érteni. Ez is hozzá tartozik ahhoz, hogy így tud védekezni. Jól lát a pályán, nem egyszerű letámadni az ütéseit, nagyon pörögnek a labdái. Nagyon jó meccs volt, sok jó tapasztalatot tudok elraktározni belőle. Örülök ennek.
Eddig csak párosban játszott a Rod Laver Arénában. Más egyedül kisétálni oda?
Imádom. Engem nagyon motiválnak a nagy arénák, és sokkal jobban tudok ott játszani. Teljesen mindegy, hogy éppen jó vagy rossz formában vagyok.
Ezért teniszezik az ember, hogy odamehessen egy ilyen stadionba egy Grand Slam-győztes, egy top ötös ellen, és élvezhesse.
Ezért a részért kifejezetten büszke vagyok magamra, hogy kimentem és kiadtam magamból, amit tudtam. Nagyon boldog vagyok, hogy ott lehettem.
Hogyan állt a dühvel és a méreggel?
Nagyon jól. Az elejétől nehéz volt, nagyon hosszú gémeket játszottunk, de akartam, nagyon küzdöttem. Ezért is mondom, hogy ez nekem pozitív. Élveztem a játékot és megfelelő volt a hozzáállásom. Hiszek abban, hogy a tenisz is javulni fog, mert jó úton haladok. Azok a labdák, amiket be kellene ütni és kicsúsznak, azok majd jönnek ezzel az attitűddel, és a jövőben nem fogom ezeket elrontani.
Babos Tímea délután kiült Fucsovics Márton mérkőzésére. Ezúttal nem kellett attól tartania, hogy leég a napon, mert beborult Melbourne-ben, a levegő is lehűlt, ráadásul Fucsovics és román partnere, Marius Copil 50 perc alatt kapott ki 6:3, 6:1-re. Igen, 6:3, 6:1-re többféle képen ki lehet kapni. A férfi párosban Fucsovics Mártonék úgy vesztettek, hogy a legjobb az egészet gyorsan elfelejteni. Fogadóként például összesen hat pontot tudtak nyerni. A brit Luke Bambridge és Jonny O'Mara ugyan valóban jól játszott, de ez a produkció nem volt méltó egy Grand Slamhez.