A döntőbe vezető úton Adrian Lewist és Gary Andersont is legyőző kétszeres világbajnok holland számított esélyesnek, aki a 31 egymás elleni meccsükből 25-öt nyert meg. Az idei vébén mutatott statisztikák alapján viszont nem volt ekkora különbség a két versenyző között: igaz, hogy Van Gerwen produkált jobb átlagot (103,72 a 101,19 ellen), a 180-asak terén viszont az angol volt sokkal jobb (51-32).
Michael van Gerwen statisztikái a döntő előtt:
Michael Smith statisztikái a döntő előtt:
Az Alexandra Palace túlnyomórészt angol (brit) közönsége inkább Smithszel volt, de Van Gerwen ezt már megszokhatta, és nem is zavarta meg az ellenszél, az első szettet kölcsönös brékelés után 3:2-re, a másodikat pedig 3:1-re nyerte meg a sokat hibázó riválisa ellen.
A második játszma lezárása:
A következő szettben ugyancsak egyetlen játékot engedett az angolnak, aki a kelleténél talán többször ingatta lemondóan a fejét, pedig a negyedik szett elején látszott, hogy képes 180-ra 180-nal válaszolni, és 1:0-ra vezetett is játékban, de nagyon rossz százalékkal dobta a triplákat,
az átlaga pedig a 96 pontot sem érte el, miközben MvG-é 102 fölött volt.
A játszma utolsó legjében pedig minden benne volt, ami addig a döntőben történt: Smith 1:0 után 2:1-re is vezetett, az ötödik játékban pedig összesen négy nyila volt, hogy szépítsen, de képtelen volt beletalálni a dupla 12-be, pedig Van Gerwen megadta neki azt az esélyt, hogy hibázott – de csak egyszer (4-0).
Angol dráma, holland öröm:
Az ötödik szett is rémálomszerűen kezdődött Smith számára, egyik nyilával a másikat ütötte ki a táblából, utána viszont kihasználta, hogy Van Gerwen egy kicsi elkényelmesedett, és hiába kezdett a holland, parádés utolsó három nyíllal (T20, T14, D11) behúzta az első szettet a neve mellé (4-1).
A megnyert szett valósággal szárnyakat adott Smithnek, aki elkezdte szórni a triplákat, megmutatta, hogy ő is tud bull kiszállót dobni, és nullára nyerte a hatodik szettet (4-2). A mérkőzés pedig kezdett hasonlítani egy vb-döntőre.
Smith három zseniális kiszállója egymás után:
A hetedik szettben az angol megint a döntő elején mutatott formáját hozta, nem találta a triplákat, nem jöttek a kiszállók, miközben Van Gerwen összeszedte magát, és egy 112-es kiszállóval megnyerte a negyedik leget, és saját maga ötödik szettjét is (5-2). Majd a nyolcadikat is behúzta a holland, méghozzá úgy, hogy az ötödik leget Smith kezdhette, és a kezében volt a lehetőség, hogy megnyerje a játszmát, de a D10-et és a D5-öt is elvétette, Van Gerwen viszont két nyílból megoldotta a 32-es kiszállót, ami azért szintén nem a sportág csodája.
A kilencedik szettben Van Gerwen már 2:1-re vezetett, de megremegett a keze, és Smith elvitte a játszmát. A következőt azonban már nem adta oda a holland, aki a vébéken zsinórban a tizenkilencedik meccsén produkált száz fölötti körátlagot, és 3:1-gyel behúzta a tizedik szettet, ezzel pedig negyedik PDC-döntőjén megnyerte a harmadik világbajnoki címét.