Fucsovics Márton szerencsére már sokkal jobban van, de a jövőben biztosan kétszer is meggondolja, hogy betegen vállalja-e a mérkőzést.
„Sziasztok!
Nem aludtam jól az éjszaka, de most már sokkal jobban vagyok.
A mai nap a gyógyulásról szól. Tegnap este nagyon rosszul éreztem magam a meccs után. Már
szombat este fájt a torkom, a fejem, nem éreztem olyan erősnek magam.
Bevettem gyógyszert, azt hittem, jobban leszek. Kicsit jobban is lettem, de úgy mentem fel a pályára, hogy nem voltam száz százalékos. Nagyon akartam játszani. Meg akartam verni Schwartzmant. A körülményekhez képest elég jó meccset játszottunk.
Vitt az adrenalin előre, nyerni akartam. Éreztem, hogy van esélyem, jól játszottam, jól ütöttem a labdát. Összességében elégedett vagyok a játékommal. Schwartzman nagyon jó játékos, nagyon nehéz ellene játszani. Tavaly negyeddöntős volt itt. Igazi salakpályás játékos, én meg nem nagyon szeretek ilyen játékosok ellen játszani. Stabil, mindent elér, de tud agresszívan is teniszezni.
Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a 7:6-ra elveszített szett után nem törtem össze és a negyediket brékhátrányból, 1:2-ről meg tudtam fordítani és nem az történt, hogy a negyedik szettben teljesen összeomlottam, hanem még meg tudtam nyerni.
Nagyon szeretnék játszani párosban, ezért vagyok itt. Későbbi kezdést kértem a versenyirodán, szerdán, vagy csütörtökön kell legközelebb pályára lépnem, addigra remélem, rendbe jövök.
Ez a vereség egyáltalán nem fáj, mert amikor lejöttem a pályáról és összeestem az öltözőben, 39 fokos lázam volt és csak arra gondoltam, hogy valahogy túléljem.
A mérkőzés előtt nem fordult meg a fejemben, hogy ne álljak ki, de amikor összeestem az öltözőben és ott feküdtem forró testtel, akkor azt gondoltam, nem kellett volna vállalnom ezt a meccset.”