Kőkorszaki doppingszerrel bukott meg a magyar kajakos?

Vágólapra másolva!

Két napja robbant ki az újabb magyar doppingbotrány, a 2017-ben az év kajakosának választott világbajnok, Takács Tamara szervezetében tiltott szerre bukkantak. A Blikk szerint ez a szer a Sztanozolol. Meghökkentő dolog ez, mert ezt a szert a hatvanas-hetvenes években a szovjet, a csehszlovák, a bolgár, a román, az NDK-s (és a magyar) sportolók egy része szedte marokszámra, de ezzel bukott le az 1988-as szöuli olimpián a kanadai futó, Ben Johnson is.

Mit kell tudni a Sztanozololról?

Ez az anabolitikus szteroid a férfihormon tesztoszteron származéka.

Nagyon durva szer, borzalmas hatása van az emberi szervezetre, a Németországban és a Szovjetunóban államilag szervezett doppingolás keretében a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években ezt használták.

A Sztanozolol kémiai molekulája Forrás: Science Photo Library/MOLEKUUL/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Molekuul/Science Photo Library

Meg a magyarok is. A magyar súlyemelők – Szanyi Andor, Csengeri Kálmán – is ezzel (pontosabban a Sztanozolol testvérének számító Nerobollal) buktak meg, de a kanadai csodafutó, Ben Johnson is ezzel a szerrel állt fejre az 1988-as szöuli olimpián, amikor „megnyerte” a 100 méteres férfi síkfutást. Két nappal később, aranyérmétől megfosztva dicstelenül távozott a koreai fővárosból.

A hetvenes években szinte a teljes magyar súlyemelő válogatott tagjai szedtek mindenféle pirulákat. A csapat akkori tagjai közül néhányan már nem élnek, fiatalon haltak meg. A müncheni olimpia bronzérmese, Holczreiter Sándor 54 éves korában halt meg, súlyos betegség után. Kőszegi György, az 1976-os montreali olimpia ezüstérmese 51 éves korában szintén a gyilkos kórban halt meg, de nem járt jobban az 54 éves Szűcs Lajos sem.

Munkában a kölni doppinglabor Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Oliver Berg

A moszkvai olimpia bajnoka, Baczakó Péter 56 éves korában hunyt el. Ezek a versenyzők soha nem buktak meg, de akik a sportág környékén akkor megfordultak, tudták, hogy mi zajlik ott. Még ha nem is beszéltek erről. Azt kimondani természetesen nem lehet, hogy a négy súlyemelő a Sztanozolol vagy a Nerobol miatt halt meg. De aztán az 1988-as szöuli olimpián történtek áttörték a hallgatás falát. Csengeri Kálmán – az egyik lebukott súlyemelő –

a Becsaptuk a világot című könyvében leírta, hogy a „kismillió vitamin” mellett Nerobolt is szedett.

Ez gyakorlatilag édestestvére volt a Sztanozololnak.

Az 1984-es Los Angeles-i olimpia idején Ben Johnson még megúszta volna a lebukást – ez a tény jelzi azt, hogy négy évvel később Szanyi Andor és Csengeri Kálmán miért ezzel próbálkozott – Ben Johnson mellett. 1988 októberében – tehát a szöuli olimpia után – dr. Robert Dugal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori orvos azt mondta, hogy a Sztanozololról sokáig úgy tartották, hogy nehezen fedezhető fel, egyesek pedig úgy vélték, hogy kimutathatatlan.

A doppingoló sportolók ezért nyúltak ehhez, mert azt gondolták, hogy elég a versenyek előtt 7-10 nappal leállniuk. Dugal doktor a New York Timesnak adott terjedelmes interjújában azt is elmondta (mindez 1988-ban!), hogy az eddigi macska-egér harcnak hamarosan vége szakad, mert a doppingellenőrzési módszerek hamarosan olyan szintre érnek, hogy a Sztanozololt használók semmiféle biztonságot nem érezhetnek.

Mindez tehát 31 évvel ezelőtt történt. És mégis, most, a hírek arról szólnak, hogy egy fiatal magyar kajakos szervezetében erre a szerre bukkantak.

Szinte hihetetlen. Vagy mégsem?

A Magyar Antidopping Csoport vezetője, Tiszeker Ágnes egy 2006-ban adott interjúban a következőket mondta:

A stanozolol és a nerobol a hatvanas években feltalált, hatékony, és szörnyű mellékhatásokkal járó szer, de bizonyos sportágakban ma sincs jobb.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az erőnlét fokozására az egyik leghatékonyabb az anabolikus szteroid, és nem helyettesíti a növekedési hormon vagy az IGF. Az EPO szintén másra jó: az állóképességet javítja, az oxigénellátottságot fokozza. Futóknál, úszóknál, kerékpárosoknál nincs jobb, legfeljebb manipulált szerkezetű készítményeket használnak.”