Fát vág, latrinát takarít a maratonfutás új királya

A kenyai maratoni futó klasszis, Eliud Kipchoge 2019. október 12-én sporttörténelmet írt. Az Ineos vegyipari cég, és annak tulajdonosa, a tavaly óta a leggazdagabb britnek számító Jim Ratcliffe támogatásával hónapokon keresztül készült a 2 órás álomhatár megdöntésére. A hosszú és szisztematikus felkészülés meghozta gyümölcsét, és végül 1:59:40 órával a start után Kipchoge célba ért a 42.195 méteres távon. De ki is ez a halk szavú, ellenállhatatlan versenyző, aki forradalmasította a maratoni futást? Portré.

A végtelenül profin megszervezett Ineos 1:59 Challenge alkalmával többtucatnyian segítettek Kipchogének tartani az iramot, fogni a szelet. És nem csak a váltott „nyulak" dolgoztak ezért óramű pontossággal, hanem a felvezető autó sofőrje, aki a hajszálpontosan elvárt iramban vezetett végig, és vetítette azt a segítők lába elé lézerfénnyel.

Minden pontosan ki volt számolva Forrás: AFP/Alex Halada

A versenyként nem értelmezhető futáson a kenyai nem érhetett el világcsúcsot. Utóbbit is ő tartja a tavaly Berlinben, szeptember 16-án elért 2:01:39 órájával. De váltott irammenők alkalmazását tiltja a Nemzetközi Atlétikai-szövetség szabályzata, mint ahogy a felvezető autó szélárnyéka is meg nem engedett segítség. Nem beszélve a lézerfényről, és arról az apróságról, hogy Kipchoge volt az egyetlen, aki végigfuthatta a távot egy olyan eseményen, amelyre más nem nevezhetett résztvevőként, és az esemény időpontjával is a végletekig vártak, hogy a lehető legideálisabb körülmények között kerüljön sor a show-ra.

Eliud Kipchoge és a berlini világcsúcs Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Soeren Stache

A bécsi Praterben kialakított 4 kilométeres oda-vissza pályán helyenként a világ legnagyobb futballstadionjait felülmúló, fergeteges hangulatban haladtak a végső cél, a korábban elképzelhetetlennek tartott két óra alatti idő áttörése felé.

Kipchoge a rá jellemző rezzenéstelen arccal, csak a feladatra koncentrálva rótta a kilométereket a világ legjobb távfutói között. Ez a fókusz a kenyai védjegye. Mindenki, aki közelebbről ismeri, úgy jellemzi őt, mint egy végtelenül céltudatos, a legapróbb részletekre is figyelő, az edzője szavára mindig hallgató sportolót.

A mester, Patrick Sang, nem akárki a szakmában. Ugyanis az 1992-es barcelonai olimpián ezüstérmet szerzett a kenyaiak nemzeti versenyszámának számító 3000 méteres akadályfutásban. E kettős az első pillanattól egymásra talált, és kölcsönösen elképesztő tisztelettel és szeretettel beszélnek egymásról. Van is miért!

Eliud Kipchoge az 5000 méter világbajnoka 2003-ban Forrás: AFP/Gabriel Bouys

A rendkívül sikeres pályaatlétikai karrierje 2012-ben bicsaklott meg, amikor nem tudta kiharcolni az olimpiai indulás jogát. Ekkor döntöttek úgy edzőjével, hogy a leghosszabb olimpiai futószám felé veszik az irányt. Azóta 12 maratonijából 11-et megnyert, egytől egyig a legmagasabban jegyzett viadalok közül. Olyan elképesztő módon uralja ezt a távot, hogy a többieknek szinte esélyük sincs vele szemben.

De mi a titka?

A szerénység, alázatosság, és a mesterébe vetett megingathatatlan hite. Plusz a családja, a menedzsere, és a stáb összes többi tagja iránt érzett szeretete, elismerése. No, meg a munkamániája. Ezt a szó legjobb értelmében kell érteni. Mindenki, aki eltöltött már vele egy kis időt a kenyai magaslati edzőtáborban, egybehangzóan állítja, hogy a spártai körülmények között készülő távfutók közül Eliud Kipchoge végzi a legalázatosabban, legszerényebben a rá kirótt feladatokat.

Amelyek között a favágás, a reggeli, ebéd, vacsora elkészítése, a wc kitakarítása is éppen úgy szerepel, mint a nagyon pontos időrend tartása.

„Ha arról van szó, hogy hajnali 5-kor kell kelni, csak elég Kipchoge óráját meghallani. Egészen biztos, hogy pontban hajnali ötkor felkel, és beveti az ágyát. Nekünk csak követnünk kell őt.

Ha hatkor kezdődik a reggeli edzés, Eliud pontban hatkor ott áll startra készen a megbeszélt helyen.

Soha nem kell rá várni. És az elalvással sem viccel. Halálos pontossággal megy az ágyba, és alszik, hogy a lehető legpihentebben, az edzéseire a legjobban koncentrálva tudjon másnap ébredni. Ha arról van szó, hogy laza iramot kell futni aznap, akkor ő a Patrick Sang által kért tempót tartva kocog. A résztávos edzéseken pedig elképesztő pontossággal lövi be az elvárt iramot. Lényegében soha nem téved. Olyan, mint egy tökéletesen programozott robot. Ugyanakkor óriási szíve van, bárkinek segít. Ráadásul a futás iránti szeretete már-már szerelemnek mondható. És ez nem a megnyerhető, időközben horribilisre duzzadt pénzdíjai, bónuszai miatt van így. Hanem mert imádja, amit csinál" – vallják róla edzőtársai, egybehangzóan.

Rióban olimpiai bajnok lett Forrás: MEXSPORT/MEXSPORT/Mexsport/Fotoarena/Marcelo Macha

Eliud Kipchoge megnyert eddig mindent, amit maratoni futó megnyerhet. A nagy nemzetközi maratonik mellett a riói olimpián az ő nyakába akasztották az aranyat. A két órás álomidő áttörésével pedig lényegében a „távfutás Holdra szállását" valósította meg.

Már csak egyetlen feladata van hátra: jövő augusztus 9-én, a tokiói olimpián megnyerni a maratoni futást. Hiszen akkor éri utol a legendás etiópot, Abebe Bikilát, aki 1960-ban Rómában – akkor még mezítláb -, és négy évvel később Tokióban is világcsúccsal nyerte a számot. Neki áll a zászló, ez kétségtelen. De ne feledjük, nagy vetélytársa nem is olyan régen futott Berlinben 2:01:41 órát. Kenenisa Bekele hivatalos versenykörülmények között szorosan ott van a nyomában. Mint ahogy azt is érdeklődéssel várjuk, hogy a Kipchoge döbbenetes két órán belüli futása után másnap mivel rukkol ki az elmúlt két olimpián 5000 és 10000 méteren diadalmaskodó brit Mo Farah.

Vagyis hiába az elmúlt évek elképesztő dominanciája, a vetélytársak nem lankadnak. Bekele, Mo Farah és a többiek csak arra várnak, hogy az övükre tűzzék a kenyai skalpját a legfontosabb versenyen, a jövő évi olimpia férfi maratoni futása során. Ha valakit csak egy szemernyit is érdekel a maratoni futás, akkor a 2020. augusztus 9-én, helyi idő szerint reggel 6-kor kezdődő versenyt meg kell néznie élőben. Hiszen

alighanem ez lesz minden idők legkomolyabb férfi maratonija,

függetlenül a várhatóan párás melegben elért jelentéktelennek tűnő időeredménytől. Az olimpiákon lényegtelen, ki milyen idővel diadalmaskodik, a győzelem a lényeg.