A WADA - amelynek költségvetését fele-fele részben állják a kormányok és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság - a legnagyobb hozzájárulást az Egyesült Államoktól és Kanadától kapja: előbbi - az orosz hírügynökség közlése szerint - 2 millió 715 ezer, utóbbi pedig csaknem 1,36 millió dollárt fizetett be erre az esztendőre. Oroszország azonban őket is "lekörözheti" attól függően, mikor és hogyan dönt a lausanne-i Sportdöntőbíróság (CAS) a WADA és az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) közötti perlekedésben. Ha a WADA követelése érvényesül, Oroszországnak még körülbelül kétmillió dollárt kell utalnia azoknak a költségeknek a kiegyenlítésére, amelyek a moszkvai doppingellenőrző laborral kapcsolatosan merültek fel.
A WADA végrehajtó bizottsága december 9-én határozott úgy, hogy megfosztja a RUSADA-t a megfelelési státusztól, s hozott olyan - az oroszok által megfellebbezett - döntést, amelynek értelmében az ország sportolói a nemzeti válogatott tagjaként négy évig nem vehetnek részt jelentős nemzetközi versenyeken, így a tokiói olimpián sem. A WADA bizonyítottnak látta, hogy manipulálták a RUSADA moszkvai laboratóriumának eredményeit. A büntetést kiváltó ügyet a moszkvai laboratórium - hosszas huzavona után - januárban átadott adatbázisának átvizsgálását követően robbantotta ki a nemzetközi ügynökség.
A labor működését és a RUSADA-t még 2015 végén függesztették fel, miután a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentésében megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták.