Nézők előtt zajlott a labdarúgó-bajnokság hajrája, újraindult a sportélet, már nem csak a felkészülés zajlik gőzerővel, egyre több sportágban rendeznek versenyeket – egy-egy elszigetelt esetet leszámítva Magyarországon, a magyar sportéletben már alig-alig érezzük a járvány hatását.
Miközben Európa a vírus a második hullámától retteg, a világ túlnyomó részén pedig az elsőn sem tudtak még úrrá lenni.
Márpedig az olimpia nem egy zártkörű klub rendezvénye, hanem az egész világ közös játéka. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 206 tagállama van, ezek mindegyikéből összesen durván 11 ezer sportolót (és legalább ugyanennyi sportvezetőt, kísérőt, hivatalos személyzethez tartozót) várnak Japánba.
Üzenet a sportolóknak - Szabó Tünde
„Nehéz egy ilyen esetben bátorító és biztató szavakat üzennek a sportolóknak, azt mondom nekik, maradjanak motiváltak, hiszen ez a legfontosabb. Tűzzenek ki újabb célokat – erről szólt már az elmúlt néhány hónap is. Sportolóink nincsenek egyszerű helyzetben, fontos, hogy előnnyel jöjjenek ki ebből. Azzal, hogy mi zártuk be legkésőbb a sportlétesítményeket, és mi nyitottuk ki azokat legelőször, talán tudtunk nekik segíteni abban, hogy készüljenek, és az újonnan felállított céljaikat elérjék."A nézőkről, szurkolókról nem is beszélve. Nos, ehhez képest a szigetországban február óta rendkívül szigorúak a beutazási feltételek, 129 ország egyenesen tiltólistán szerepel.
A felkészülés, a kvalifikáció nehézségein, a sportolók egészségének szavatolásán felül Japánra és a NOB-ra irdatlan súlyú jogi (törvénykezési és szabályalkotási) munka várt a járvány eszkalálódása miatt. S mert sem a rendező ország, illetve város, sem a NOB nem negligálhatta – az akár valós, akár eltúlzott, de az emberek tudatába beférkőzött – veszélyérzetet, a NOB március 24-én egyszerűen nem dönthetett másként, mint hogy elhalasztotta az olimpiát.
Helyesebben dönthetett volna másként: törölhette is volna a XXXII. játékokat, de ennek az ódiumát természetesen nem akarta magára vállalni.
Március 24. óta kereken négy hónap telt el – és semmivel sem vagyunk okosabbak. Az elmúlt két hét hírei alapján leszámolhatunk az illúzióval, miszerint a veszély magától elmúlik, a koronavírus, ahogy berontott az életünkbe, ugyanúgy, nyomtalanul távozik is onnan. Továbbra is égető a kérdés: mi lesz veled, sport, mi lesz veled, olimpia?
Üzenet a sportolóknak - Schmitt Pál
„Azt üzenem a sportolóknak, hogy nem szabad feladni! A világ tudománya, az egészségügy, és mindenki összefogott azért, hogy ezt a gonosz vírust legyőzzük. Előbb-utóbb meg is találják az ellenszert, és előbb-utóbb biztonságosan lehet majd versenyeket, így olimpiát is rendezni. Akik eddig úgy készültek, hogy idén bizonyítanak Tokióban, azok mutassanak akaraterőt, vizsgázzanak »csakazértis«-ből, és dolgozzanak azért, hogy egy év múlva is ott lehessenek a legjobbak között."Úgy tartják, értelmetlen „mi lett volna, ha..." kezdetű fejtegetésekbe bocsátkozni, ezért látszólag azon is haszontalan merengeni, mi történik, ha a NOB és Tokió kitart az eredeti tervek, az olimpia megrendezése mellett, hiszen a tiltakozás egyre erősödő hulláma végül úgyis elsöpörte volna a 2020-ra kiírt játékokat. Ám abban a formában igenis helyén való a kérdés felvetése: biztos, hogy 2021-ben, netán még később jobbak lesznek a feltételek, mint amilyenek lennének (lettek volna) 2020-ban?
Erre aligha felelhetünk határozott igennel.
Százszázalékos biztonságot képtelenség szavatolni. Csak egyetlen esetben lehetne: ha rendelkezésre állna az immunitást biztosító védőoltás.
Sportolói vélemények
"Piszkosul elfáradtam tavaly – és leginkább lelkileg. Nem is baj, hogy egy évvel később rendezik az olimpiát, nem tudom, idén mire lettem volna képes. Amúgy mindegy is, mikor van az olimpia: ha felállok a rajtkőre, úgyis tudok teljesíteni." (Milák Kristóf, világ- és Európa-bajnok úszó)Ám a vakcina egyelőre csupán kutatási, jobb esetben tesztelési fázisban tart, valószínűleg hosszú évek kérdése, mire Földünk minden országában elérhető, használható lesz. A védőoltás hiányában maradnak a korlátozó, avagy biztonsági, szociális intézkedések, csupán ezek mértéke kérdéses. És bizony továbbra is ott lebeg az olimpia felett az újabb halasztás, sőt a törlés réme is. Azok után, hogy a NOB törölte – bár hivatalosan csupán elhalasztotta 2026-ra – a 2022. évi ifjúsági olimpiát, ez sajnos nem riogatás, valós veszély.
A NOB-nak könnyebb lett volna a játékokat vis maiorra hivatkozva törölni, hiszen akkor megkaptuk volna a biztosítási összeget. De mi azért dolgozunk a NOB-ban, hogy megszervezzük, nem pedig azért, hogy töröljük az olimpiát" –
nyilatkozta sokat mondóan Thomas Bach, a NOB elnöke az Inside the Games portálnak.
Egyelőre a NOB júniusi bejelentéséből indulhatunk ki, miszerint a szervezet az eddigieknél egyszerűbb olimpiára készül 2021-ben – a világjárvány elleni védekezés, illetve a gazdaságilag nehéz időszakban fontos pénzügyi stabilitás megtartása érdekében, persze. Ugyanez határozza meg a japán kommunikációt is. Az olimpiai ügyekért felelős miniszter, Hasimoto Szeiko szintén arról beszélt, hogy grandiózus olimpiát aligha rendezhetnek.
A szervezőket az is óvatosságra inti, hogy a japán lakosság sem egységes az olimpia ügyében.
Egy néhány napja nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a szigetország lakosságának háromnegyede egyenesen ellenzi a játékok megrendezését 2021-ben. Bár ezt az adatot dr. Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete árnyalta, szerinte az olimpia igenis élvezi a lakosság támogatását.
Ma még korai lenne részletekről szólni. Nyilván korlátozzák a szurkolók számát – zárt kapus olimpiával is számolhatunk –, s valószínűleg a sportolókét is. Megválaszolhatatlan továbbá, hogy különösen a magasan fertőzött, jelenleg, miként utaltunk rá, tiltó listán lévő országokból miként engedik be Japánba a versenyzőket.
A japánok úszója, Rika Koikee az Olimpiai Stadionban nyitotta meg az újabb egy évig tartó visszaszámlálást:
Egyfajta zöld folyosó – egyelőre jogi – kialakításáról hallani, hogy ez párosul-e kötelező karanténnal is, az még a jövő zenéje. A labdarúgó Bajnokok Ligája augusztusi végjátéka és az NBA Orlandóra szorítkozó folytatása szolgálhat példával, hogyan is valósulhat majd meg a buborékolimpia.
Türelemre, megértésre, korlátozásra és önkorlátozásra kell felkészülnünk. Ahogy a NOB szóhasználatában már találkoztunk vele: Japán a szolidaritás olimpiáját rendezheti meg.
Sportolói vélemények
"A napokban megint olyan érzések kerítettek hatalmukba, mint márciusban, amikor kiderült, elhalasztják a játékokat. Nehéz ezt kezelni, főleg, hogy éppen a kéthetes pihenőnket töltjük, edzések sincsenek, így akaratlanul is több idő jut az agyalásra, hogy normál esetben már rég kint lennénk Tokióban. De nincs világvégehangulat, a célok változatlanok, csak kitolódtak; ráadásul két-három héten belül megszületik a kislányom, úgyhogy van, ami lekösse a figyelmemet!"A távolabbi jövőt is érdemes fürkészni. A koronavírus, a járvány természetét, a valós veszély nagyságát, könnyen lehet, hónapok, sőt akár évek múltán sem ismerjük. A reakcióékét annál pontosabban. Az emberiség egyelőre nincs felkészülve arra, hogy együtt éljen a vírussal.
Inkább hajlandó engedni a megszokott életminőségéből, akár az olimpiáról is lemondani, csakhogy biztonságban higgye az egészségét.
A sportvilágnak, élén a NOB-bal, választ kell adni arra, vállalja-e – a számokkal nehezen kifejezhető – kockázatot, vagy inkább képletesen bezárja a boltot. A buborékban rendezendő viadalok csak eseti megoldást jelenthetnek. Hosszútávon, fenntarthatóan sportéletet, hát még nemzetközi sportéletet így nem lehet szervezni.
Pénteken kezdődne Tokióban az olimpia. Mi jut erről eszébe?
Sokszor eszembe jut a verseny, ráadásul néhány napja egyre többet olvasom azt, amit Ön is felvetett.
Egyébként mostanra békés gondolataim vannak ezzel, és a halasztással kapcsolatban. Jól érzem magam, képes voltam elrendezni magamban a történteket, úgyhogy a felkészülést nyugodt és pozitív érzésekkel várom – mi arra számítunk, hogy hasonló lesz a következő szezon, mint a korábbi volt, és persze arra is, hogy ugyanolyan jól leszünk képesek teljesíteni, mint korábban.
Ha egyáltalán nem lesz olimpia, vagyis jövőre sem tudják megrendezni a versenyt? Merthogy a hírek azért már erről is szólnak.
Én úgy készülök, hogy lesz olimpia jövőre Tokióban.
Ha mégsem, változtatni fogunk. Módosítunk a terven, de addig nem – nem tudunk két tervet készíteni, és én is képtelen vagyok fél gőzzel csinálni egy felkészülést, abba vagy beleadja az ember az összes energiáját, vagy felesleges csinálnia.
Mit üzen a hasonló cipőben járó társainak, mivel bátorítja a nyári sportágakat űző sportolókat?
Az, hogy mit is jelent egy olimpia, minden sportoló érzi, aki már járt olimpián, aki pedig még nem, az nyilván sejti, hogy pályafutása csúcseseménye lehet a verseny. Az olimpia adja a legnagyobb élményt a versenyek közül, legalábbis a klasszikus sportágaknál a milliőt, a hangulatot és tulajdonképpen minden mást nem tudja visszaadni semmilyen más világverseny. Ez kell, hogy erőt adjon mindenkinek, ha ezért további egy évet kell dolgozni, ám legyen.