A kajak-kenu és az öttusa szétveréshez asszisztál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hétfőn tartja meg azt az ülését, amelyen véglegesítik a 2024-es párizsi nyári olimpia műsorát. Bennünket, magyarokat különösen érzékenyen érint, ami két hagyományos sikersportágunkkal, az öttusával és a kajak-kenuval történik.

Talán az öttusa helyzete az, amin meg sem lepődünk.

30 éve nem hallunk mást, mint azt, hogy ez a sportág ki fog kerülni az olimpia műsoráról.

Ez eddig nem történt meg, de a mostani változás - amelyet nyugodtan nevezhetünk hajmeresztőnek - előrevetíti a végelgyengülését egy valamikor tényleg nagyszerű sportágnak.

Most éppen azt találták ki, hogy az egész verseny ne legyen több 90 percnél.

Mert ennyi időt talán még hajlandó a képernyő előtt tölteni a nagyérdemű, anélkül, hogy ne kapcsolna el onnan. Most tehát azt ötlötték ki, hogy az öttusa legyen kieséses rendszerű és semmiképpen se tartson egy futballmeccsnyi időnél tovább.

Az aranyérmes magyar öttusa csapat tagjai, Martinek János (2, aki egyéniben is olimpiai bajnok), Mizsér Attila (14), Fábián László (8) és dr. Török Ferenc szövetségi kapitány (b1) a győzelem jelét mutatják a XXIV. nyári olimpiai játékokon, Szöulban. Csapatverseny már régóta nincs az olimpiai műsoron Forrás: MTI/Németh Ferenc

A 21 éves magyar bajnoki ezüstérmes Guzi Bianka szavai mindent elmondanak arról, hogyan látják ezt a versenyzők: "Egy külsősnek nehéz a szabályokat és a pontozási rendszert megérteni, nem biztos, hogy a kilencven perces verzió egyértelműbbé teszi számukra. A kombinált szám lerövidítését sem támogatom, az elmúlt évek legjobb újításának tartom a futás és lövészet összevonását, ez a szám elég pörgős és látványos, tapasztalataim szerint a nézők kedvence.

A rövidítéssel nagyobb lesz a sérülésveszély, nincs idő a számok után a megfelelő levezetésre, regenerációra. Nyilván minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy a legjobb taktikával készüljek fel a versenyekre, de ez nem az a szellemiségű sportág lesz, amelybe én beleszerettem."

Ami a kajak-kenuban történteket illeti, az számunkra tényleg felért egy arculcsapással.

November 26-án született meg - szinte titokban - az a döntés, amely teljesen felborította a sportág olimpiai programját.

A nemzetközi szövetésg vezető testülete, a board - ahogy a szervezet hírleveléből kiderül - úgy szavazott, hogy a 2024-es párizsi nyári játékokkal kapcsolatban a gyorsasági szakág rovására az extrém szlalom kajak-kenu programba vételét javasolja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). Ahogy fogalmaznak, ez egy viszonylag új szakág, de az izgalmas lebonyolításnak köszönhetően tetszik a szurkolóknak, és bemutatkozása óta magas a televíziós nézettsége. Kiemelik, hogy a két szám műsorba vétele nem igényelne több sportolói kvótát, mert a szlalomversenyzők többsége az extrém válfajban is szívesen indulna.

"Miután a NOB leszögezte, hogy a versenyszámok száma nem változhat, az ICF boardja úgy voksolt, hogy a gyorsasági szakág két éremosztó számát csoportosítja át az extrém szlalomba" - áll az ICF közleményében.

A vezetőtestület megvizsgálja a gyorsasági olimpiai programot - amely most 12 számból áll -, s ha a NOB elfogadja a javaslatát, 2024-ben már csak 10 számban lehet majd versengeni az érmekért Párizsban. Ezzel szemben a szlalom szakágban négyről hatra nő a megszerezhető aranyérmek száma.

Az olimpiai sportágak közül Magyarország gyorsasági kajak-kenuban az egyik legeredményesebb.

A sportolók - köztük több magyar - felháborodással fogadták a javaslatot és felhívást is megfogalmaztak. Ezt Kozák Danuta is megosztotta a közösségi oldalán.

Kozák Danuta teljes megdöbbenésének adott hangot a szabályváltozások kapcsán Fotó: Csudai Sándor - Origo

"Az extrém szlalom kajak-kenu tulajdonképpen egy nem létező sportág, semmilyen háttere nincs a klubokban és a szövetségekben. Mesterségesen hozták létre, és az ICF eseményein nagyon kevés sportolóhoz és nézőhöz jutott el" - olvasható az állásfoglalásban.

Szégyen, hogy minket (sportolókat, szövetségeket) nem is értesítettek arról, hogy egy ilyen, pályafutásunkat jelentősen befolyásoló döntés előkészítése, vitája zajlik, arról nem is beszélve, hogy konzultációra sem kértek bennünket."

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke az M1 aktuális csatornának elmondta, ők is megdöbbenve értesültek az ICF tervéről.

Az úgynevezett rodeó rendkívül új versenyszám a szlalomban, nincs kialakult szabályrendszere, és egyelőre nagyon kevesen űzik.

A szlalomon belül is vitatott a helyzete, mert a C-2-t levették onnan, így indokoltabb lett volna a C-2-t visszatenni. Nem nagyon értjük a javaslat hátterét, és várjuk a fejleményeket" - fejtette ki az MKKSZ vezetője.

Schmidt Gábor is kiemelte, érthetetlen, hogy nem történt előzetes egyeztetés, pedig szeptemberben a szegedi világkupán lett volna rá lehetőség. Ráadásul az ICF-board tagjai is csak öt nappal korábban értesültek a javaslatról.

Szeretem a sprintet és a szlalomot is, jó, hogy két lábon áll a sportág, és mindkettő erős lába az olimpiai mozgalomban a kajak-kenunak, de ez a döntés árkot ás a két sportág közé, amit károsnak tartok.

A nézettség szempontjából emellett a sprint lényegesen erősebb" - tette hozzá.

Itt tart tehát most a két sportág helyzete. Mivel azonban ezeket a változásokat az adott sportágak világszövetségei javasolják, nem kérdés, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság el fogja fogadni a változásokat.