Pályafutása során több sportba belekóstolt és rendkívüli sokoldalúság jellemezte. Labdarúgás, játékvezetés, autóversenyzés és még kaszkadőrködés is. Melyik állt a legközelebb Önhöz, melyikben érezte magát a legjobban?
A ralisportot mondanám, mert az látszatra egy egyéni, vagyis páros sport, de igazából egy komoly csapatverseny. Emiatt alakult meg a Maruzsi Team Sportegyesület is. A sikereinket mindig csapatként értük el.
Az adrenalin, amit az autósport ad, azt őszintén kívánom mindenkinek, hiszen az maga a csoda.
Erről főleg azok tudnának mesélni, akik már ültek mellettem.
Kaszkadőrként 1981-ben 9 autó felett ugratott át Ladával, ezzel a mai napig rekordot tart. Két évvel később 10 autó átugratására is vállalkozott, de ez a bravúr nem sikerült. Ez volt a legveszélyesebb mutatványa?
Mondhatjuk, hogy igen, bár a kaszkadőrködés biztonságos, mert itt mindent előre kiszámol az ember. A bemutató úgy volt felépítve, hogy először 6, aztán 8, végül 10 autó felett kellett átugratni. A 6 simán ment, a 8-nál egy műszaki malőr miatt kivasaltam az utolsó két kocsit. Ez megtévesztette az érzékeimet és a 10 autónak nagyobb gázzal mentem neki. Felváltottam negyedikbe, de ez túl soknak bizonyult.
Körülbelül 18 autónyit ugrottam, még az érkező rámpán is túljutottam és orral a földre estem. Szerencsére nem törtem össze magam, de azért fájt mindenem.
Az ugrás végül is bőven összejött, de bukás lett a vége, ezért ezt a kísérletet nem tartottam sikeresnek.
A labdarúgással kapcsolatban több eszközt is feltalált, mint például a leshelyzeteket segítő képernyős partjelző rúd, vagy az intelligens sárga lap. Röviden bemutatná ezeket?
Korábban voltam játékvezető és tudom, hogy ez milyen nehéz feladat. Mindig is bennem volt, hogy valahogyan segíteni kellene a bírókon, különösen a partjelzőkön, és a 2002-es világbajnokság adott egy nagy lökést, mert azon a tornán rengeteg játékvezetői hibát láthattunk. Beugrott, hogy a partjelző bot a megoldás, a többi már adta magát. A leshelyzet megoldásán gondolkodtam, és először chipes labdát terveztem, ám ezt később elvetettem. Jelenleg ott tart a partjelzőket segítő találmányom, hogy 100 százalékig meg tudjuk ítélni, hol hagyta el a labda teljes terjedelmével a játékteret.
A képernyővel felszerelt partjelző rúdnak az a lényege, hogy a partjelző a leshelyzetet le tudja kérni egy gombbal a botjára. Ha csak a legkisebb kételye is van, lenyomja a hüvelykujjára eső gombot.
Amennyiben a bot rezeg, csipog, a sárga lámpa világít, akkor a rendszer lest érzékel. Ha az említett jelek nem jönnek, nem volt lesállás. A botba épített képernyő segítségével az asszisztens vissza tudja nézni az adott jelenetet, így még a tétlen lest is leellenőrizheti.