Az Arsenal legendás labdarúgója egy podcast-műsorban beszélt arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie karrierje során. A francia válogatottal játékosként világ- és Európa-bajnok csatár depresszióban szenvedett, és hosszú ideig rejtegette mentális betegségét a nyilvánosság elől, sőt, sokáig a tudatában sem volt annak, milyen problémával áll szemben.
Valószínűleg egész pályafutásom alatt és születésem óta depressziós voltam. Tudtam? Nem. Tettem valamit, hogy helyrehozzam? Nem.
De alkalmazkodtam egy bizonyos életmódhoz. Az életben egyik lábadat a másik elé kell tenni - ezt mondták nekem gyerekkorom óta. Mindig mentem előre, kivéve a koronavírus-járvány alatt, akkor nem bírtam tovább. És akkor értettem meg, mi a gond" - beszélt élete legnehezebb időszakáról megrázó őszinteséggel Henry.
"Minden nap sírtam, ok nélkül. Maguktól folytak a könnyeim. Hogy miért? Nem tudom, de talán nagyon régóta bennem volt ez.
Gyakorlatilag nem én voltam az, hanem a fiatalabbik énem. Sírtam mindenért, amit nem kaptam meg, az elismerésért" - tette hozzá a 46 éves francia sztár, aki gyerekkora óta rengeteget küzdött azért, hogy megfeleljen édesapja óriási elvárásainak.
"Amikor kicsi voltam, mindig azt mondták nekem: Nem csináltad jól. Úgy látszik, ha az ember többször hallja ezt, mint bármi mást, megragad benne. Ez az atyai jelenlét valamennyire segített sportolóként, de emberként nem" - vallotta be Henry, aki hiába lőtt egy korosztályos meccsen 6 gólt, az apja akkor sem dicsérte, hanem a kihagyott helyzetei miatt kritizálta.
Thierry Henry az Arsenalban töltötte karrierje legsikeresebb időszakát, a londoni sztárcsapattal kétszer nyert Premier League-t, 228 góljával a mai napig a klub történetének legeredményesebb góllövője.
Miután 2015-ben felhagyott a profi futballal, edzőnek állt, a Monaco csapatát is irányította, a belga válogatottnál pedig több periódusban is dolgozott segédedzőként. Henry gyakran vállal szerepet televíziós szakértőként a médiában, időnként díjátadó gálákon is szerepel, jelenleg az U21-es francia válogatott vezetőedzője.
Henry mellett egy másik világbajnok futballista, a fél éve visszavonult Gianluigi Buffon is hasonló borzalmakat élt át korábban. Minden idők egyik legjobb kapusa egy 5 évvel ezelőtti interjúban árulta el, mennyire nehéz volt számára az első időszaka a Juventusnál, annak ellenére, hogy a pályán remekül teljesített.
Mindenki Buffonról kérdezett, de Gigiről senki sem. Abban az időben úgy gondoltam, hogy nincs értelme semminek. Nehezen viseltem ezt az időszakot.
Az egyik bajnoki előtt szóltam is a kapusedzőmnek, Ivano Bordonnak nem sokkal a meccs előtt, hogy Antonio Chimentit melegítse be, mivel én nagyon nem érzem jól magam. Rohamom volt, egész egyszerűen bepánikoltam, képtelen lettem volna védeni" - árulta el a 45 éves koráig profi szinten focizó Buffon, aki 2001-ben került Parmából a Juventushoz, ahol utána 17 évet töltött el, mielőtt a Paris Saint-Germain együtteséhez igazolt.
Buffon azt is elárulta, hogy megértette, segítségre van szüksége. Meg kellett találnia az egyensúlyt a futball és a magánélete között, amely a mellette lévő embereknek köszönhetően sikerült is.
176 szereplésével a legedás kapus a mai napig az olasz labdarúgó-válogatott csúcstartója, pályafutása legnagyobb sikerét 2006-ban érte el, amikor a németországi világbajnokságon aranyérmes lett a nemzeti csapattal.
Henry és Buffon mellett egy másik világbajnok focilegenda, Andres Iniesta is bevallotta, hogy hosszú ideig depresszió kínozta. A Barcelona egykori zseniális középpályása a pályafutása során mindent megnyert, ám a magánéletében kíméletlenül nehéz időszakokat kellett átélnie. A jelenleg is aktív, az Egyesült Arab Emírségekben légióskodó Iniesta barátja, Dani Jarque 2009-ben bekövetkezett hirtelen halála miatt lett depressziós.
Semmi energiám nem volt, semmiben nem láttam a szépet, semminek nem tudtam örülni. Csak az estét vártam, hogy végre bevehessem a gyógyszereimet és aludhassak.
Ez volt akkoriban az egyetlen dolog az életemben, aminek örülni tudtam. Már jobban vagyok, de továbbra is járok terápiára, mert rendbe kell tennem magam" - nyilatkozta 2022 októberében meglepő őszinteséggel a 39 éves legenda, aki azért vállalta nyíltan a témát, mert segíteni akar azoknak, akik hozzá hasonló betegséggel küzdenek.
"Ha egy híres ember bevallja, hogy depressziós, valaki, akinek elméletben rengeteg pénze, szép háza és drága autói vannak, akkor látható lesz, hogy ez bárkivel megtörténhet,
és bizony nem anyagi dolgokról van szó. Csak az volt a szándékom, hogy elmagyarázzam, hogy kommunikáljak erről természetesen és hitelesen, mert szerintem mindenki átmegy ezeken a fázisokon, és valójában soha nem gyógyulunk meg" - tette hozzá a négyszeres Bajnokok Ligája-győztes, kétszeres Európa-bajnok és világbajnok klasszis.
Következzen egy újabb világbajnok, ám ezúttal nem a futball, hanem a darts világából. A 28 éves Luke Humphries januárban szerezte meg karrierje első vb-címét, miután a 16 éves csodatinit, Luke Littlert 7-4-re legyőzte a döntőben. Sikerének köszönhetően 500 ezer fonttal lett gazdagabb és immár ő az új világelső, ám rögös út vezetett számára odáig, hogy a sportág csúcsára jusson.
Volt egy időszak az életemben, amikor szörnyen depressziós voltam és úgy éreztem, nem jutok előbbre. Nem tudtam kiteljesedni a színpadon, sok problémával küzdöttem,
úgyhogy ezért is különleges érzés, hogy világbajnok és világelső lehetek - mondta Humphries a világbajnoki döntő után.
Az angol játékosnak az egyik legnagyobb kihívást a nyilvánosság előtti szereplés jelentette, ugyanis borzasztó szorongással töltötte el, amikor fel kellett lépnie a színpadra a versenyek során.
"Már önmagában az is elképesztő harc, hogy feljuss a csúcsra, de ha eközben még szorongással és pánikrohammal is küzdened kell, az igazán kemény. Majdnem feladtam teljesen a dartsot emiatt, mert fogalmam sem volt, menni fog-e.
Végül találtam rá módszereket, hogy uraljam a dolgot. Nem akartam csak úgy feladni" - árulta el Luke Humphries, mennyit kellett harcolnia azért, hogy leküzdje az erős stresszt és a pánikrohamokat.
Minden idők legnagyszerűbb úszójának tekinthető Michael Phelps, aki összesen 23 aranyérmet nyert a nyári olimpiai játékokon, amivel toronymagasan a valaha volt legeredményesebb olimpikonnak számít. A 194 cm magas amerikai úszófenomén a 2016-os riói ötkarikás játékok után vonult vissza, pályafutása lezárását követően pedig megdöbbentő vallomást tett, beismerte, hogy többször is megfordult a fejében az öngyilkosság.
Volt egy olyan pont, amikor nem akartam már élni. Olimpikonként négy évig a nagy pillanatra készülsz. Aztán amikor túl vagy rajta, elveszíted a fonalat.
Nem igazán tudod, hogy mit csinálj, hogy merre menj, és azt sem, hogy kivel beszélj. Sokunk depressziótól szenved" - árulta el Phelps, aki rendszeresen depresszióba zuhant a nyári olimpiák után. A 23-szoros olimpiai bajnok úszó először 2012-ben jelentette be visszavonulását, majd
rengeteg alkoholt ivott, altatókat szedett és az öngyilkosság gondolata keringett a fejében.
Phelps a 2016-os olimpián végül elindult (öt aranyat is nyert), de a riói játékokra már terapeuta segítségével készült fel.
A most 38 éves klasszisnak később is sokat kellett küzdenie a démonaival, különösen a globális koronavírus-járvány idején szenvedett. Ebben az időszakban az Egyesült Államokban nagyjából megháromszorzódott a depresszióval küzdők száma, Phelps felesége pedig attól félt, hogy a férje öngyilkos lesz.
"Tudunk neked segíteni? Mert, ha elveszítelek, akkor nem tudom majd, hogy mit csináljak. Korábban azt gondoltam, hogy meg tudom ezt oldani.
A terapeutája tudok lenni. Azzá válhatok, akire szüksége van. De megtanultam, nem osztozhatsz abban, hogyan érez a másik, nem számít, hogy mennyire is ezt akarod" - nyilatkozta kétségbeesetten az aggódó Nicole.
Phelps továbbra sem szabadult meg teljesen a depressziójától, amely már 2004 óta kínozza, ám rengeteg tapasztalatot szerzett a betegsége révén, ezeket pedig mentális egészségvédőként igyekszik másoknak is átadni, hogy segíteni tudjon a hasonló problémáktól szenvedő embereknek.
Szívügyemnek tekintem, hogy felhívjam a figyelmet egy nagyon fontos dologra. Azt akarom, hogy mindenki tegyen önmagáért! Hiszen olimpikonként kötelességem beleállni egy olyan ügybe, ami nekem majdnem a pályafutásomba, sőt, az életembe került.
Ha nem üt be a koronavírus-járványt követő elcsendesülős időszak, nem tudom hová vezetett volna az út, de nem vagyok benne biztos, hogy jóra. Minden nap tudatosítottam magamban, hogy most az a legfontosabb, hogy vigyázzak magamra. Csak így tudtam áthidalni a mélypontokat, amikből azért volt bőven. Sötét, ijesztő gondolatok, magányba zárkózás. Furcsa érzés most visszaolvasni az akkori naplóbejegyzéseimet, de hálás vagyok, hogy írtam, így legalább szembesülhetek azzal, hogy honnan kellett magam felhozni" - üzente a legendás úszó.
A világ valaha volt legnagyobb úszója mellett minden idők egyik legjobb kézilabdázója, a dán Mikkel Hansen is depresszióban szenvedett, a 36 éves klasszis ádáz küzdelemben kerekedett felül a démonain és az idei férfi kézilabda-Eb-n csapata egyik legjobbja. Rajta kívül is számos sztársportoló szenvedett már a gyakori mentális zavarban, a teniszvilágból a japán Oszaka Naomi és az ausztálok botrányhőse, Nick Kyrgios említhető, de az NHL-sztár Robin Lehner, vagy az amerikaiak négyszeres olimpiai bajnok tornásza, Simone Biles is átélte már a depresszió különböző formáit.
A 2021-es tokiói olimpia legnagyobb magyar sztárja volt a 200 méter pillangón aranyérmet, 100 méter pillangón pedig ezüstérmet szerző Milák Kristóf, aki az idei párizsi játékokon is éremesélyes lehet, amennyiben ott lesz a medencében.
A 23 éves úszó körül azonban rengeteg a rejtély, ugyanis tavaly kihagyta a fukuokai vizes-világbajnokságot, majd a hírek szerint teljesen abbahagyta az edzéseket is és sokáig eltűnt a nyilvánosság elől.
Tavaly októberben a fiatal sportoló korábbi edzője, Selmeczi Attila azt nyilatkozta, hogy Milák nemrég elveszítette egy közeli hozzátartozóját és mentális problémákkal küzd, ezért mindenképpen lelki támogatásra van szüksége.
Ezt követően ellentmondásos megszólalásokat lehetett hallani Milák Kristóf helyzetével kapcsolatban.
Az úszók szövetségi kapitánya, Sós Csaba azt állította, hogy tudomása szerint az olimpiai bajnok továbbra sem edz, ráadásul a kapcsolatot sem lehet felvenni vele,
a sportoló erőnléti edzője, Zala György viszont kijelentette, hogy Milákot a Duna Arénában kell keresni. A közösségi médiában aztán szilveszter estéjén felbukkant Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Kovács Katalin egykori olimpiai bajnok kajakos társaságában, január elején pedig Gergely István, a Budapest Honvéd ügyvezető elnöke beszélt az úszóról.
"Annyit tudok mondani, hogy ő már edz. Vízben még nem volt, de szárazföldi edzéseket tart, gyógytornára jár. A napokban a vizes edzéseket is valószínűleg elkezdi.
Az, hogy ott lesz-e az olimpián és ott hogy szerepel, csak rajta múlik. Az biztos, hogy minden körülmény adott ahhoz, hogy ő ott tudjon lenni és jól is tudjon szerepelni.
De ez az ő sorsa, az ő döntése, az ő vállalása" - árulta el a Sportrádiónak a korábbi olimpiai bajnok vízilabdázó.
"Mostanság is szoktunk beszélni.
Őszintén szólva nem értem, hogy ha valaki 23 éves, ilyen tehetséggel van megáldva, és még nagyon sok érem van a tarsolyában, akkor miért nem tesz érte. Sokan szenvednek-küzdenek azért, hogy legalább egy kvótát megszerezzenek az olimpiára,
de neki más a sikernek az íze, talán nem annyira fogta meg őt, mint engem vagy más olimpiai bajnokokat.
Ugyanakkor ezért nem hibáztathatjuk, mert ez az ő élete.
Mindennek van valami következménye, hogy ebből siker vagy kudarc lesz, azt neki kell viselnie és nem másnak" - nyilatkozta Gergely István.
Milák Kristóf helyzete továbbra sem egyértelmű. Mindenesetre rengetegen szorítanak azért, hogy visszatérjen, hiszen a képességei alapján minden esélye meg lehet arra, hogy Párizsban megvédje olimpiai bajnoki címét, bár a hosszú kihagyás miatt jóval nehezebb dolga lesz a riválisokkal szemben.
Az úszás az egyik legkegyetlenebb és legkimerítőbb sport, elképesztő fegyemezettséget követel a versenyzőktől, ezért nem meglepő, ha sokakat mentálisan megvisel egy-egy kudarc, vagy igazságtalan döntés. Az Európa-bajnoki ezüstérmes Burián Katalin akkor lett depressziós, amikor a 2016-os riói olimpia előtt kitették a magyar küldöttségből a szabálytalan körülmények között jobb időt úszó György Réka miatt.
"A depresszióm oka eléggé összetett. Egyrészt sok-sok éven keresztül halmozódtak a problémáim. Másrészt erős túlzás lenne azt állítani, könnyedén feldolgoztam, hogy 2016-ban kitettek az olimpiai csapatból, illetve az azóta eltelt időszakot.
Nagyon mély, maradandó sebeket, komplexusokat okozott. Azóta hatalmas és folytonos harcban álltam magammal, hogy megemésszem, alig több mint 21 éves koromban nemes egyszerűséggel elvették azt, amiért egy életen át dolgoztam,
amit kiérdemeltem, a legnagyobb álmomat, az olimpiai részvétel jogát" - nyilatkozta a 2021-es tokiói olimpia előtt Burián, aki Wladár Sándor biztatása miatt hozta nyilvánosságra lelki betegségét. A 29 éves úszó a három évvel ezelőtti játékokon elindulhatott, majd egy miómát találtak a méhén, így az olimpia után műtéten esett át.
Végezetül következzen az 1996-os atlantai olimpián 200 méter mellen aranyérmes Rózsa Norbert megrázó esete, aki olyan súlyos depresszióba zuhant, hogy 2007 májusában öngyilkossági kísérletet követett el.
"Körülbelül másfél éve kórházban kezelték a depressziómat, de azóta nem volt gondom, semmi jel nem utalt arra, hogy visszaesem. Aztán a közelmúltban egyik napról a másikra megint összeomlottam. Olyan mélyre jutottam, hogy már semmi örömöt nem találtam az életben. Meg akartam halni. Most már magam sem értem az egészet, de olyan reménytelennek tűnt az életem, hogy eldöntöttem, nincs tovább.
Nem akartam, hogy rám találjanak, hogy véletlenül megmentsenek. Biztosra mentem, bezárkóztam a lakásomba, kikapcsoltam a telefonomat, majd tucatnyi gyógyszert nyeltem le. Felkészültem a halálra" -
nyilatkozta a most 51 éves Rózsa Norbert, akire egy barátja az utolsó pilanatban törte rá az ajtót, így a kórházban még meg tudták menteni az életét.
"A jóisten úgy akarta, még maradjak. A kórházi ágyban fekve bizony sajnáltam, hogy nem haltam meg. Nem volt kedvem az élethez. Ám most már egészen másképpen látok mindent, boldog vagyok, hogy mégsem sikerült az öngyilkosság" - mondta az egykori olimpiai bajnok, akinek az élete később újra kiteljesedett, nyomdai grafikusként kezdett el dolgozni, szép sikereket elérve új hivatásában.