Egész Anglia a németek átkától retteg

A német Sigfrid Held ordítva reklamál, miközben Gottfried Dienst és Tofik Bahramov megbeszéli, gól volt-e Hurst levágódó lövése az 1966-os Anglia-NSZK vb-döntőben

A labdarúgó Európa-bajnokság talán leginkább várt nyolcaddöntőjét kedden délután 6 órakor játssza a londoni Wembley Stadionban Anglia és Németország csapata. Mindkét együttes eddig visszafogott teljesítményt nyújtott a tornán, pedig az angolokat sokan a végső győzelemre is esélyesnek tartották. A két csapat közül az egyik egészen biztosan kiesik, Anglia pedig azóta retteg, mióta kiderült, hogy a németekkel kell játszaniuk a legjobb nyolc közé jutásért.

Wembley Tor. Így nevezik a német újságírók több mint 50 éve az olyan gólt, amikor a labda a gólvonalra pattan, és szabad szemmel eldönthetetlen, hogy bent volt vagy sem.

Az elnevezés eredete egyértelmű, hisz a világ leghíresebb ilyen találata a Wembleyben esett. A németek voltak az eset elszenvedői, és a "tor" német szó magyarul gólt jelent.

A német Sigfrid Held ordítva reklamál, miközben Gottfried Dienst és Tofik Bahramov megbeszéli, gól volt-e Hurst levágódó lövése az 1966-os Anglia-NSZK vb-döntőben Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Karl Schnoerrer

Aligha van olyan focirajongó, aki ne hallott volna róla, sőt nem látta az erről készült archív felvételeket. Az 1966-os világbajnoki döntő hosszabbításában Geoff Hurst lövése után a labda a felső lécről a gólvonalra pattant, de a későbbi korok technikája egyértelműen bebizonyította, hogy nem került teljes terjedelmével a vonal mögé.

Vagyis a szovjet partjelző Tofik Bahramov tévesen jelzett gólt, és Gottfried Dienst játékvezető óriásit hibázott, amikor hitt neki.

A német sportmagazin, a Kicker anno 1000 márkát ajánlott annak, aki egyértelmű fotót tud küldeni a sorsdöntő pillanatban a labda pozíciójáról. 30 évvel később az oxfordi egyetem néhány "agytrösztje" számítógépes szimulációk segítségével azt is megállapította, hogy amikor a legközelebb volt a labda a gólhoz, akkor is 9 centiméter hiányzott. Akik kritizálják a manapság használatos gólvonal-technológiát, azok mindig gondoljanak erre a szituációra.

Uwe Seeler (balra) és Bobby Moore az 1966-os angliai világbajnokság döntője előtt.Középen a svájci bíró, Gottfried Dienst, mellette balra a szovjet Tofik Bahramov partjelző. Kettejüknek nagy szerepe volt abban, hogy Anglia nyerte a vb-t Forrás: AFP/Staff

Ezzel a lövéssel lett világbajnok Anglia és „csak" ezüstérmes Németország. Ettől kezdve Németország modern Ludas Matyiként próbálta visszaadni azt a csapást, és az élet a kezére is játszott. A második "Wembley Tor"-t már sokkal többen látták élő televíziós közvetítésben.

Igen, a 2010-es világbajnokság nyolcaddöntőjéről van szó, amikor Frank Lampard lövése elsőre is jól látható módon pattant a felsőlécről a gólvonal mögé.

Ám a játékvezető és partjelzője tovább engedte az akciót. Németország 4-1-re nyerve ütötte ki akkor Angliát. Ám ez csak a közvetlen bosszúja volt az 1966-os Wembley Tor-ért. Mert addigra különböző módokon vb-ken háromszor, Eb-ken kétszer vágott vissza.

1970-ben a vb-negyeddöntőben hosszabbítás után, 1990-ben a vb-elődöntőben 11-eseket követően jutottak tovább a németek. 1982-ben a legjobb 12 között gólnélküli döntetlent játszott a két gárda, de a többi eredménynek köszönhetően Németország folytathatta a legjobb négy között. Az 1972-es Eb-re kvalifikáló eseménysor utolsó fázisában Németország búcsúztatta Angliát, az 1996-os elődöntőben pedig büntetőpárbaj után jutott túl a National11 ősi ellenfelén. Vagyis jócskán túlteljesítve Ludas Matyi vállalását hatszor fizetett meg azért az 1966-os igazságtalanságért.

Az 1982-es világbajnokságon is összecsapott egymással Anglia és Németország Forrás: AFP

Ezekkel a nagy német diadalokkal szemben az angolok csak két részsikert tudnak felmutatni 1966 óta. A 2002-es vb-kvalifikáció során egy csoportban volt a két csapat, és miután a régi Wembley utolsó meccsén Dietmar Hamann góljával a németek nyertek, az angolok erre egy 5-1-es müncheni sikerrel vágtak vissza. Anglia a csoportot megnyerve jutott a vb-re, Németország pótselejtezőt játszott. Ám végül az utóbbi ezüstérmes lett, míg az előbbi kiesett a negyeddöntőben. A 2000-es Eb-n pedig a csoportkörben nyert 1-0-ra Anglia, de ez egy igazi Dugovics Titusz-siker volt, ugyanis a két csapat kéz a kézben esett ki.

Vagyis 1966 óta Anglia semmilyen komoly sikert nem ért el Németországgal szemben.

Most az Európa-bajnokság előtt sokan úgy gondolták, hogy végre Németország előtt végezhetnek. Akik látták a búcsúzó Joachim Löw válogatottjának eddigi, itteni teljesítményét, azokban ez a hit megerősödhetett. De csak akkor, ha nem látták az angolokat az eddigi meccseiken. Mert a legjobb 16 közé jutott csapatok közül talán ez a kettő teljesített leginkább az előzetesen tőle elvárt szintnél alacsonyabban. Bár a németek esetében talán azt is lehet mondani, hogy ennél többet nem tudnak.

Nem sokon múlt, hogy a magyar válogatott kiejtse a németeket ezen az Európa-bajnokságon Forrás: UEFA via Getty Images/Sebastian Widmann

Lassan ki lehet mondani: történelmi mélyponton van a német válogatott.

Nehéz megmondani, hogy mi romlott el 2014 óta. Az biztos, hogy nem csak Joachim Löw, szövetségi kapitány a hibás. Bár ő is erősen benne van a mélyrepülésben. Ami korábban sok esetben bejött neki, az később nem. 2014-ben úgy lett világbajnok a csapat, hogy négy belső védő tolongott hátul, és sokpasszos, "guardiolás" támadásépítésekkel színezték a hagyományos stílusukat. Később már nem jöttek be Löw váratlan húzásai, persze, arról nem tehetett, hogy Miroslav Klose visszavonult, Philipp Lahm elbúcsúzott a válogatottól, Bastian Schweinsteiger is túljutott pályafutása csúcsán.

Őket nem sikerült pótolni, és a romló helyzetet buta döntésekkel súlyosbította az Eb után búcsúzó kapitány.

Több mint két évig állt értetlenül a futballvilág azon határozata előtt, hogy az akkor harminc év körüli Mats Hummelst, Thomas Müllert és Jerome Boatenget száműzte a válogatott keretből. Sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel mi is az elmúlt hónapokban, és sokáig úgy tűnt, hogy semmi nem másíthatja meg Löw véleményét a három játékos ügyében. Sem az, hogy a védő, Hummels és a támadó Müller folyamatosan klubcsapata kulcsembere volt, sem az, hogy a válogatott egyre szánalmasabb lefelé csúszása a spanyoloktól elszenvedett 6-0-ás vereséghez vezetett. Ezt követően már jó döntés nem születhetett.

Mert ha a 2018-as vb után a „száműzöttek" nélkül a 2021-es Eb-n is csúnyán leszerepelne a válogatott, az a korábbi sikereket valamilyen szinten elhomályosítaná.

És egy buta döntéshez nyakasan ragaszkodó vezetőnek állítaná be a kapitányt. Ha viszont velük bukik meg a csapat, akkor az egy erélytelen, megalkuvó báb képét rajzolná a közvélemény elé Löwről. Egy dolog menthetné a helyzetet, ha legalább az elődöntőig elmenne a német válogatott.

Joachim Löw az Eb után elköszön a német csapattól, neki szinte már mindegy, hol végez az együttes Forrás: AFP/Christian Charisius

A benevezett játékosok erre alkalmatlanok. Viszont mivel visszatért Hummels és Müller, jelenleg jobb keretet nem lehet összeállítani. Jobb taktikát viszont igen. Ha már a személyzeti politika terén visszacsinálta a dolgokat Löw, akkor a csapat szerkezetét illetően is ezt kellene tennie. Egészen érthetetlen, hogy miért erőlteti ezt a három belső védő, plusz két szárnyvédős szisztémát. Ugyan nincs minőségi jobbhátvédje, hisz' Lahm utódja, Joshua Kimmich kinőtte ezt a szerepet, de még így is jobb lenni azt a 4-2-3-1-es felállást használni, amit a jobb Bundesliga csapatok alkalmaznak.

Mert Kimmich és Goretzka a két szűrő szerepkörében a világ legjobbja, ám rajtuk kívül csak a kapuban van klasszis játékos, Manuel Neuer személyében.

A védelem bal oldalán a bergamói Robin Gosens helye megkérdőjelezhetetlen, bár nehezen érthető, hogy miért nem kerettag az a kölni Hector, aki élete talán legjobb tavaszán van túl.

Sallai Roland támadja Manuel Neuer kapuját. A német csapatban kevés az igazi klasszis, Neuer az egyik ilyen játékos Forrás: Getty Images/Matthias Hangst

A Chelsea-vel Bajnokok Ligáját nyerő Antonio Rüdigernek semmi keresnivalója nincs a válogatottban, és szerencse, hogy a hozzá hasonlóan csetlő-botló Jonathan Tah nem szerepel az Eb-n. Niklas Sülenek és Emre Cannak nagyon rossz szezonja volt, ám még mindig jobb lenne, ha az utóbbi játszana a rehabilitált Hummels mellett a védelem tengelyében. Mégis egy klubból, a Dortmundból jöttek. Jobbhátvédként a lipcsei, Lukas Klostermann az egyetlen lehetőség, bár a szász csapat idén szintén 3+2 védővel játszott. A védelemből rendre bohócot csináltak a franciák (főleg Kimmich oldalán) és emlékezzünk arra a két gólra is, amely olyan nagy boldogságot okozott nekünk.

Ahogy Szalai Ádám fejelt két védő közül az nekünk hőseposz, nekik tragédia.

Ahogy a kapott gólunk utáni középkezdést követően Szalai passza után Schäfer András berobbant közéjük, azért sem jár dicséret a német védelemnek. És a feleslegesen kirepülő Manuel Neuer kapusnak sem.

Az nagyjából érthető, hogy egy fiatalnak nem az az álma, hogy szélsőhátvéd legyen, de az nehezen érthető, hogy gólokat szerző csatár sem akar lenni. Mert Németországnak nincs csatára. Nehéz elképzelni, hogy a gyerekek, 8-10 éves korban mind védekező középpályások akarnak lenni és nem csatárok. Vagyis meggondolatlanul azt is lehetne mondani, hogy valamit elszúrnak az utánpótlás edzők.

Ám ezt a kijelentést cáfolja az a tény, hogy néhány hete a hazánkban is rendezett U21-es Európa-bajnokságot Németország nyerte.

Olyan játékosokkal, akik között már fix Bundesliga focisták is voltak. Vagyis nem kell a jövőért aggódni a németeknek. Olyan helyzetben vannak, mint a 2000-es évek elején, hogy a jövőt már látják, a jelen viszont kilátástalan. Leginkább a támadójáték.

Leroy Sané, a német válogatott sztárja, akit egyre inkább egy soha be nem teljesülő ígéretként tartanak számon Forrás: AFP/Cristina Quicler

A világ egyik legjobb focistájának, Toni Kroosnak a szerepe tisztázatlan, az előtte játszók közül Serge Gnabry és a BL-döntő egyetlen gólját szerző Kai Havertz mindig is hangulatemberek voltak, Leroy Sanét meg lassan egy soha be nem futó nagy ígéretként kell kezelni. Nem véletlen, hogy volt klubedzője, Hansi Flick, aki az Eb után a szövetségi kapitány lesz, nem nagyon bízott benne a tavasszal. A nagy előd, Mehmet Scholl, aki Eb-t nyert a válogatottal 1996-ban és BL-t a Bayernnel 2001-ben ezt mondta Sanéról a PSG elleni tavaszi meccseket követően:

25 évesen még mindig nem egy kész játékos. Nem tudja, hogy mikor kell cselezni és mikor passzolni! A döntései nem állnak össze, hiányzik belőlük a tudatosság."

Thomas Müller az évek során egyre inkább előkészítő ember lett, és nem befejező. Viszont „mindennapi társa", a passzait gólra váltó Robert Lewandowski a lengyel válogatottal szerepelt az Eb-n. És nem jutott sokra Müller nélkül. Jamal Musielanak, a 18 éves „kisfiúnak" talán több szerepet kellene adni, mert ő biztos, hogy nagyobb focista lesz a jelenleg a támadó szekcióban szereplő társainál.

Thomas Müller a német csapat egyik legrutinosabb játékosa, aki az évek során egyre inkább előkészítő ember lett, és nem befejező Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Christian Charisius

Timo Wernerre, vagy Kevin Vollandra nem érdemes szót vesztegetni, mert a múltban hasonló poszton játszó Uwe Seelerrel, Gerd Müllerrel, Rudi Völlerrel, Jürgen Klinsmannal, Miroslav Kloseval szentségtörés egy mondatban szerepeltetni őket. De még Carlsten Janckerrel, sőt Alexander Zicklerrel is.

Utóbbiakban legalább volt németes küzdőszellem, ami Müller kivételével egyetlen támadóban sincs meg jelenleg.

Bár akik emlékeznek Dieter Müller 1976-os, Klaus Fischer 1982-es, vagy Oliver Bierhoff 1996-os „beugrására", azok joggal mondják: lehet, hogy pont ezen az Eb-n jön ki a lépés Vollandnak, Wernernek, esetleg a két gladbachinak, Jonas Hofmannak,vagy Florian Neuhausnak.

A német válogatottról jelenleg minden rosszat el lehet mondani. Főleg ha a múltjára emlékszünk. Viszont egy valamit hozzá kell tenni, amit az angolok tudnak a legjobban a világon: „németekből vannak". Ezt annak idején mérhetetlen elkeseredéssel egy örök érvényű axiómát felállítva fogalmazta meg Gary Lineker.

Gary Lineker szerint az angol-német meccs döntetlen lesz, s jönnek a tizenegyesek Forrás: Getty Images/David Cannon

Aki a nyolcaddöntők párosítását megismerve annyit mondott egy televízió studiójában, hogy az angol-német döntetlen lesz és jönnek a 11-esek.

Harsány hahota volt a válasz beszélgetőpartnerei részéről. Kedden kora este kiderül, hogy ez az akasztófahumor gúnyos értékelése volt, vagy önbizalomtól duzzadó szurkolók reménykedő vidámsága, mert most végre 55 év után megfordulnak a tendenciák ebben a párharcban.

Az egész futballt szerető világ várja erre a választ.