Maximált fizetések a magyar futballban

A hazai hivatásos futballcsapatok nem adhatnak tetszés szerinti fizetéseket a játékosoknak, ugyanis a liga meghúzta a kiadások felső határát: a tavalyinál csak tíz százalékkal lehet többet költeni bérekre, prémiumokra. A liga szeretné minél előbb bevezetni a teljesítmény szerinti fizetési rendszert, hogy egy játékos csak akkor kapja meg a járandóságát, ha azt nyújtja, amit elvárnak tőle.

Téma lett, hogy kell-e egyáltalán fizetni ezeknek a labdarúgóknak, akik gyakran csak untatják a nézőket a bajnoki meccseken, a válogatottban meg sorra szenvedik a vereségeket. Jellemző a közhangulatra, hogy egy televíziós felmérésen a betelefonálók több mint 90 százaléka mondta azt, hogy nincs szükség fizetett focistákra ma Magyarországon.

Csakhogy az adófizetők pénzéből fizetik-e a labdarúgókat? "A klubok magántulajdonban vannak" - mondta erre Muszbek Mihály, a liga igazgatója. "Hogy mennyit és miért fizet, az az alkalmazó kompetenciája. A klubok bevételei pedig a jegyek eladásából, a hirdetésekből és a televíziós jogdíjakból származnak."

Szóval a tulaj azt tesz a pénzével, amit akar. Ha úgy tetszik neki, vesz mondjuk veterán teherautókat, ha meg sportrajongó, akkor futballcsapatot működtet. Az ő dolga, a piac elvileg megmondja, hogy jól döntött-e. Viszont a tapasztalatok szerint bizonyos fokig mégis korlátok között kell tartani a költségeket, hiszen több csapat még ma is gyorsan eladósodik, azt pedig mégsem lehet engedni, hogy nevetségessé váljon egy bajnokság, mert a részvevők fele csődbe megy, és abbahagyja.

A nyáron még fizetési plafon bevezetéséről lehetett hallani, aztán egyfajta bértömeg-gazdálkodást tervezett a liga és a játékos-szakszervezet. "Abban maradtunk, hogy korlátozzuk a klubok foglalkoztatási költségeit" - folytatta a ligaigazgató. "A tavalyi összegnél most csak tíz százalékkal költhetnek többet. Tehát, ha egy csapat 200 millió forintot fizetett az alkalmazottjainak, most legfeljebb 220 milliót költhet ilyen célra."

Megszorítás ide, megszorítás oda, a ligának vannak vitás ügyei, az egyik klub például különböző csapataiban 52 labdarúgót fizet. Az alsó határ 15 ezer forint, a felső - külföldi idegenlégiósé - 1,2 millió. A liga szerint ezt a hadat csak úgy tudja eltartani az egyesület, ha megemeli a tőkéjét.

Az előző bajnokság adatai szerint a klubok kiadásainak 66 százalékát a játékosok és edzők keresete tette ki. 2,85 milliárd forintot keresett a több mint 800 labdarúgó, az "elit", 200-250 játékos kapta ennek nagy részét, 2,2 milliárdot. Ők azok, akik a pályafutásuk alatt tisztességesen, egyesek szerint nemegyszer fényűzően megélnek, de a felmérések szerint olyan, aki megalapozza az életét, vagyont gyűjt a pályán töltött évek alatt, alig 10-12 van.

Tehát nem a mi pénzünkből kapják a fizetésüket a futballisták, de ettől még persze irritálhatja a csalódott szurkolókat, hogy miért jár a gyenge teljesítményért akár egy forint is. "Azt szeretnénk minél előbb elérni, hogy a csapatok megköveteljék a teljesítményt. Ehhez elsősorban nem formai, hanem tartalmi szerződéseket kell kötni. Elő kell írni pontosan, hogy a játékos hányszor lépjen pályára, a posztján milyen teljesítményt nyújtson. Követelni kell."

Vagy bezárni a boltot. Elvileg már mindenki a saját pénzét kockáztatja. Még a válogatott is a szövetség bevételéből él. "Egyetlen fillér állami pénzt nem költünk a játékosokra" - mondta Bozóky Imre MLSZ elnök. "Az esetleges prémiumokat, a csapatok utaztatását, edzőtáborozását a jegyeladásokból, hirdetésekből, jogdíjakból származó bevételekből fizetjük."

Ennyi hát a kis magyar profizmus. Aztán vannak persze olyan idősebb szurkolók, akik úgy vélik, még ilyen félig-meddig kapitalista futball sem kell, sokkal egészségesebb lenne ismét abszolút amatőr alapon elkezdeni.

Kósa Tamás

Korábban:

• Puha diktatúra következik
• Bizalmat szavazott a piac a focinak