Az eddigi 11 fordulóban 1 győzelem, 4 döntetlen, 6 vereség és utolsó előtti helyezés a mérleg, szombaton a sereghajtó Vasas nyert 3-2-re Győrben. Ezúttal cseppnyi túlzás sincs az amúgy életszerűtlen klisében: a közönség vért kívánt, a tulajdonost, az edzőt és a klubházat már biztonsági emberek voltak kénytelenek védeni. A publikum szombaton egy transzparenssel el is búcsúzott Varga Zoltántól - a leggyengébb láncszemnek titulálta -, edzőt váltani amúgy is ilyenkor kell, hiszen véget ért egy teljes kör a bajnokságban, a válogatott vb-selejtezője miatt pedig két hét szünet következik. A szerződésbontás jogossága tehát vitathatatlan.
Adódik azonban a kérdés: kik és milyen szándékkal, céllal vitték Győrbe Vargát és milyen munkafeltételeket teremtettek neki? Erre a felvetésre viszont már legalább két válasz kínálkozik. Nem jelenthetjük ki, hogy ez vagy az a helyes, mert a döntési pozícióban lévő Tarsoly Csaba és Peczár László - róluk bővebben valamivel később, most csak annyit, sportéletünk számos anomáliája közül íme egy, hogy két ily "fajsúlyos" egyéniségen múlik az egyik legpatinásabb magyar futballklub sorsa - hétfőn folyamatosan tárgyalt, nem tudott a telefonhoz jönni, illetve Peczár éppen az utolsó előtti és az utolsó hívásunk közti két percben távozott. Pech.
Nézzük tehát az első verziót! Tarsoly és Peczár úrnak imponált, hogy egy hirtelen keletkezett űrbe benyomulva outsiderként besomfordálhat a sportba, a labdarúgásba, a Győri ETO-ba. Ezért vettek egy nagy levegőt, aztán beszálltak egy üzletágba, amelyet nem ismertek, három évre szerződtettek egy edzőt, akit megint csak nem ismertek, elengedték az elődjét, Garami Józsefet, nem értékelvén, hogy tavaly negyedik lett az ETO és nem tudván, hogy ahol minden borul, milyen fontos némi állandóság.
Szembetalálkoztak egy számukra idegen csapattal, klubbal, szurkolói csoporttal, kisebb és nagyobb közösségekkel, és mert nem fizettek időben, ráadásul ragaszkodtak az egyre kevésbé elfogadott Vargához, rekordidő alatt és visszafordíthatatlanul hitelüket vesztették. Úgyhogy most inkább egymással kellene szerződést bontaniuk.
De van egy második lehetőség is. Eszerint Tarsoly és Peczár pontosan tudja, mit és miért csinál. Csoportosítsuk így a tényeket! A Rába Rt. júniusban azt a stratégiai döntést hozta, hogy a jövőben nem működtet sportlétesítményeket és nem vállal szerepet a labdarúgócsapatot fenntartó gazdasági társaságban. Ezért mindkét tulajdonán túladott Tarsolyék, azaz a Quaestor Pénzügyi és Tanácsadó Rt. javára. Bár az adásvételi szerződés részleteit nem hozták nyilvánosságra, az azóta sem cáfolt hírek szerint 600 millió forintért kelt el a pálya és a csapat. Pontosabban névleg 600 millióért, mert a Rába Rt. három évre összesen 300 milliós hirdetési lehetőséget kapott a stadionban, a fennmaradó újabb 300 millióhoz pedig részvények formájában jutott hozzá. Ha így van, enyhén szólva jutányos áron került a stadion és az ETO FC Kft. 76 százaléka a Quaestor Rt. birtokába. Egy a sport iránt intakt üzletember pedig innentől logikusan tekintheti a stadiont - elhelyezkedése és mérete miatt is - óriási értékű ingatlannak, a futballklubot viszont szükséges rossznak, amely labdarúgásra használja a pályát, miközben azon vagy annak helyén sokkal jövedelmezőbb tevékenység is folyhatna. Ebben az esetben pedig máris "ül" a fordított arányosság: minél rosszabb a csapat, annál nagyobb a profilváltás esélye. A Győri ETO persze a jelenleginél sokkal rosszabb már nem lehet, illetve egy helyet még hátracsúszhat. De már új, ma még ismeretlen edzővel, mert Vargát odadobták koncnak.
Ha az utóbbi variáció a helyes, minden okunk megvan rá, hogy sajnáljuk Varga Zoltánt, akinek talán ez volt az utolsó edzői esélye. Bár Tarsolyék esetleg neki is felajánlják, hogy három évig ingyen hirdethet a győri stadionban.
Ballai Attila
Korábban: