Veronai tündérmese

Nincs olyan szezon, hogy az olasz labdarúgó-bajnokság ne produkáljon valami különlegeset, egy-egy szupersztárt vagy látványos bukást. Az idei "különlegesség-keretét" már most kimerítette a Serie A: a klubtörténete első élvonalbeli idényét futó Chievo nem érte be azzal, hogy rácsodálkozzon az óriásokra, fel is nőtt hozzájuk, s a szemtelen újoncot tíz forduló után képtelenség levakarni a tabella éléről. Luigi Del Neri sárkányölő hőseiről pedig nem lehet beszélni a csoda, a varázslat, a tündérmese kifejezések ismételgetése nélkül.

AC Chievo Verona
	A klub címe: Via Galvani 3., 37138 Verona
	Telefon: [phone]
	Fax: [phone]
	Honlap: chievoverona.it
	Stadion: Verona Stadio "Marcantonio Bentegodi", Piazzale Olimpia, 37138 Verona (42 500 férőhely, 105x68 m-es játéktér)
	Edzőcentrum: Centro Sportivo "Veronello", Via Veronello, 37010 Calmasino di Bardolino (VR)
	Vezetőedző: Luigi Del Neri
	Elnök: Luca Campedelli
	Klubtörténet: alapítva 1929-ben, újraalapítva 1948-ban, területi ligák 1975-ig, Serie D 1986-ig, Serie C2 1989-ig, Serie C1 1994-ig, Serie B 2001-ig, Serie A 2001/2002

1948. november 8-án keltették újból életre a klubot, s 1957. november 3-án önálló pályáját is bejegyezték: Don Silvio Venturi tiszteletes fogadta be a csapatot a Carlantonio Bottagisio nevét viselő parókia területére. A gárda fel is jutott a Serie C2-be (legközelebb erre 1986-ig kellett várnia!), s a nevét Ons Chievóról az új szponzor után Cardi Chievóra változtatta. Ám 1960-ban kihullott a Serie D-be, majd annak is a második kategóriájába. Az 1965-ös dátum azért érdekes, mert akkor választották először elnöknek a "Könyvelőt", Luigi Campedellit, akit testvére, Giuseppe is többször váltott a poszton. Az elnökök és szakvezetők gyakorlatilag úgy jöttek-mentek a klub élén, hogy melyikük ígért többet, de a csapat a hatodosztályban ragadt.

A fordulatot 1983 jelentette, a városi nagycsapattól, a Hellas Veronától - amelyet a német Peter Briegel és a dán Preben Elkjaer-Larsen akkoriban járatott csúcsra, a sztárgárda 1984/85-ben megnyerte az olasz bajnokságot - Saverio Garonzi szakértelmet és szervezettséget (meg Delgado és Petus személyében két argentint) hozott, Luigi Campedelli pedig pénzt a Paluani cégtől. A klub mellett évtizedekig kitartó edző, Carlo De Angelis irányításával 1986. június 13-án a Paulani Chievo osztályozót játszhatott a negyedosztályba jutásért, igaz, azt elvesztette, de a Bossano diszkvalifikálása nyomán mégiscsak a Serie C2-be lépett.

Majd 29 év imája is meghallgatásra talált: a Bottagisio parókia pályájáról a klub igazi stadionba, a Hellas Verona templomába, a "Bentegodiba" költözött, s olasz értelemben amatőrből profi klubbá vált. (A közösen használt Marcantonio Bentegodi aréna, miután az 1990-es itáliai vb-re felújították, inkább katedrális, mint templom.) Három év múlva, 1989-ben már a Serie C1-nél járt a társaság, amelynek lendületét az sem törte meg, hogy Luigi Campedelli elnök 1992. szeptember 15-én infarktusban elhunyt. Fia, a mindössze 25 éves Luca, Olaszország legfiatalabb direktoraként vitte tovább a munkát, nem mindennapi gesztusként a család kezelésében levő Paluani gyár nevét "törölte" a klubéból, s azt hivatalosan AC Chievo Veronára módosította. A Paluani egyébként az ország legkeresettebb vasárnapi kuglófját gyártja, aminek nálunk karácsonykor van divatja. A kuglófba mazsola, porcukor is jutott: 1994. március 6-án a kicsi ChievoVerona az óriás Bolognát is legyőzte, s a szezon utolsó meccsén kicsikart győzelemmel felmasírozott a másodosztályba.

A Serie B sohasem látott izgalmú összecsapásai mellett a Coppa Italia is elkápráztatta a kerületieket: miután büntetőpárbajban kiverték a Lucchesét, összesorsolták a Juventusszal, és az első találkozón csoda történt. A 0-0 után Torinóban is csak 3-1-re kaptak ki. Verona történetének első városi derbijére 1994. december 12-én került sor - a Chievo akkor játszott először 30 ezer néző előtt (1-1). 1996-ban az Olasz Kupa második fordulójában a Lazio büntetőpárbajban lépett tovább rajtuk. Érthető, hogy értékeikre már lecsaptak a nagyok: 1997-ben azt az Alberto Malesanit vitte el a Fiorentina, aki veronai születésű trénerként 1987-től a klub fiataljaival foglalkozott, 1991-től Carlo De Angelis segítőjeként, 1993-tól önállóan dolgozott a felnőtteknél. (Később a Parmával Olasz-kupát és UEFA-kupát nyert, ma a Hellas Verona edzője.) A klub felfedezettjei közül Stefano Fiore a legnagyobb név, akit Cesare Maldini a Chievóból válogatott be 21 év alatti keretébe, amely 1996-ban Eb-t nyert. (Az Eb-ezüstérmes squadra azzurra csillaga most a Lazio motorja.)

A Serie B középcsapatából mégis Luigi Del Neri érkeztével, a 2000/2001-es idényben vált élegyüttes a Chievo, amely a bajnok Torino és a pontszámban a kerületiekkel egyenlő Piacenza mögött, harmadik helyezettként (a negyedik Veneziával együtt) történelmi tettként feljutott az élvonalba. Matematikailag visszavonhatatlanná 2001. június 3-án vált a tény, a Salernitana 2-0-ás legyőzésével. A Bentegodi örömünnepét a forgatócsoportok, japán turistabuszok rohama követte. Az amatőrligából 15 év alatt felemelkedett együttes világhírű sztárklubok között találta magát, Dávidként a Góliátok földjén. A lelkesedésre jellemző, hogy a 2600 lakosú kerület csapatának immár 4500 bérletese van - Olaszország legsikeresebb márkanevének, a Juventusnak 34500. Míg a Chievo története során először, ajándéktárgyak és mezek értékesítéséből 2,7 millió dolláros bevételt mutatott fel, addig a Juvénél ez 40 millióra rúg. Amíg a veronai sárga-kékek egykor a Juventusban is megfordult csapatkapitánya és legtöbbre taksált játékosa, Eugenio Corini 380 ezer dollárt keres idén, Alessandro Del Piero és Gianluigi Buffon fizetése 5,4 millió.

S ha már Buffonnál tartunk, a világ legdrágább kapusát 55 millió dollárért vették nyáron a torinóiak a Parmától - a Chievo 1,35 millióért szerezte az AS Romától az ősz legmagasabb átlagosztályzatát produkáló Cristiano Lupatellit. Az újonc mégis legyőzte a Fiorentinát, a Bolognát, a Piacenzát, az Udinesét, a Parmát és a Torinót, döntetlent játszott a Bresciával és a Veneziával, egyetlen vereségét bírói ármány áldozataként a Juventus otthonában szenvedte el (2-3). Tíz forduló (egy kör halasztása okán kilenc meccs) után a Chievo szerezte a legtöbb gólt a Serie A-ban (18), s már begyűjtötte a felét annak a 40 pontnak, amit Del Neri a kiesés elkerüléséhez szükségesnek jelölt meg. A 4-4-2-es felállást, kőkemény zónavédekezést erőltető (a Chievo kapta a legtöbb sárga lapot is, meccsenkénti átlagban több mint ötöt), rengeteget futó alakulat játéka olyan futballistákra épül, akik a Serie A élcsapatainál edződtek, de könnyűnek találtattak.

Fotó: EPA

Manfredinit Trapattoni figyeli, a bajnok AS Roma már "elő is jegyezte"

Manfredinit

Hogy mi a titok? "Elhallgattatjuk azokat, akik szirupos mázzal leöntött meséről beszélnek. Nincs varázslat, a Chievo eredményeinek alapja a kemény munka, a hétköznapi valóság. A nagy klubokkal szemben előnyt jelent az esélytelenek nyugalma. De azt nem mondanám, hogy nincs mit veszítenünk, hiszen elveszthetjük helyünket a Serie A-ban... De az biztos, hogy nem szenvedünk kisebbrendűségi érzéstől" - jelentette ki Del Neri. Az udinei Aquileiában 1950. augusztus 23-án született tréner eddig csak provincionális csapatoknál dolgozott, s ötször élte át a feljutás élményét.

A 34 éves Luca Campedelli elnök is a földön jár: "Egyáltalán nem gondolunk bajnoki címre. Sokadszorra is leszögezem: a célunk a bennmaradás. Vagy gondolják, hogy megérdemelném a scudettót az embertelen agónia és izgalom miatt, amit minden vasárnap átélek?" Akárhogy is, Itália Chievo-bűvöletben él, s nem bánná, ha az olasz futball Hamupipőke-klubjának története vidámabb véget érne, mint Shakespeare leghíresebb veronai meséje.

Németh Andrea

Korábban:

• Sportszerű Chievo
• A kis Chievo Keane-nel álmodik