A német futballszövetség elnöke bejelentette, hogy mindent megtesz a több tízmillió eurós futballistajövedelmek felszámolásáért, és az amerikai profi kosárlabdában bevált fizetési plafon bevezetésének híve.
Michael Ballack és Sebastian Kehl közelmúltbeli átigazolására reagált, mivel a focisták - akkor még német márkában - hatvanmilliót kaptak csak az aláírásukért a Bayerntől, illetve a Dortmundtól, az éves jövedelmük pedig meghaladja a százmilliót. Szinte minden szakember fennakadt az összegeken, és a legtöbben szimpatizálnak is Gerhard Mayer-Vorfelderrel.
Másként képzeli a "rendszer" bevezetését például Ottmar Hitzfeld, a Bayern edzője. Az elnök úgy gondolja, irritáló, hogy miközben szép lassan az európai élmezőny mögé csúsznak a német klubok, profijaik változatlanul a kontinens legjobban fizetettjei. Arról nem is szólva, hogy a bevételek jelentős része a bajnoki meccsekből származik, amelyeken ellenfelek is vannak, tehát azoknak is többet kellene kapniuk, nem lenne szabad csupán a sztárklubok érdekeit figyelembe venni.
Úgy képzeli, hogy az NBA-ben bevált módszert kellene átalakítani, vagyis a bevételeket megfelelő kulcs szerint szétosztani, a fizetéseket pedig maximálni. Hitzfeld azt mondja erre, rendben van, de akkor a Bayernnél kifizetett pénzek jelentsék a kiindulási pontot, amin persze legalább tizenhárom Bundesliga-klub mosolyog, hiszen talán soha nem állnak majd úgy, mint a címvédő. Neubarth, a Schalke új edzője azt mondta, nem érdekli, mit mondanak a többiek, ha elsők lesznek, és így a Bajnokok Ligájában is indulhatnak, nem szabad sajnálni a pénzt.
Marco Bode, a Werder Bremen válogatott csatára viszont úgy véli, egyenesen abszurdnak nevezhetők a profi focistáknak kifizetett összegek, és saját magát sem tartja kivételnek, mert, mint mondta, bizony nemegyszer a tűréshatáron alul teljesített, s akkor sem vontak le tőle semmit. Éppen ezért lenne szerinte igazságos a bevételeknek megfelelő fizetési átlagot kínáló amerikai módszer.
Oliver Kahn, Németország első számú kapusa viszont kifakadt, amikor erről kérdezték: "Teljességgel időszerűtlen az egyenlősdi, a fizetési plafon beállítása pedig ellentmond a piacgazdaság alapelveinek. Mindez Amerikában is csak egyfajta kiindulási pontot jelent, nem pedig a kosarasok jövedelmének behatárolását. Ezek a módszerek a legsötétebb kommunista időkre emlékeztetnek, olyan keleti jelenségekre, amilyeneken tíz-egynéhány éve még mindenki megütközött, hiszen az emberi jogokat is korlátozzák."
A "salary cap", ahogy Amerikában nevezik, Kahn szerint azért is igazságtalan, mert amíg az NBA-ben egymás ellen kosaraznak a csapatok, a fociban kupameccsek vannak, kontinensvetélkedők, válogatott találkozók, amelyeken mindig a legjobbakat veszik igénybe, de a rendezvények jegy-, tévés- és reklámbevételeit is az állandó csúcsteljesítmény-orientált játékosok termelik ki. Miért ne fizetnének nekik tehát annyit a klubjaik, amennyit kasszájuk megenged? "Minden pfennigért kőkeményen megdolgozunk" - mondta a kapus ", és ha ezért a munkáért valaki milliókat tud évente fizetni, nyilván ahhoz mennek a legjobbak."
Uli Hoeness, a Bayern menedzsere azt mondta, valóban nagy a veszély, mert ha egyszer csak elfogy a pénz, nem lesz más út, mint a fizetések csökkentése. Ám egy ilyen lépés a vállalkozások vezetőit minősíti leginkább, hiszen azt jelenti, hogy képtelenek voltak jól gazdálkodni. "Az ésszerűség mindenütt alapkövetelmény, miként az is, hogy az ember addig nyújtózkodjék, ameddig a takarója ér" - vélekedik. " Mindenki a saját maga életének a kovácsa, s a piacgazdasághoz mindenütt az állam adja meg a demokratikus kereteket és szabályokat."
Korábban:
Ballack rekordösszegért igazol Münchenbe
Katona Horváth János