Vágólapra másolva!

Tíz város verseng a 2008-as Eb-meccsekért

1900. január 01. 00:00

A 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság magyar pályázatának projektmenedzserei az UEFA-nál érdeklődnek, hogy mennyire legyenek részletesek a stadionok tervei. Az Eb költségéről még nincsenek hivatalos becslések, a megvalósíthatósági tanulmány a közeljövőben kerül a kormány elé.

Tíz város, Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Zalaegerszeg szerepel egyelőre a pályázati tervekben 11 stadionnal - Budapestről kettő -, ezek közül kell hamarosan kijelölni nyolcat. Ugyanis annyi kell a 2008-as Eb rendezéséhez, annyinak a terveit kell majd bemutatni a pályázatban, amelynek benyújtási határideje május 31.

Viszont van még néhány homályos kérdés, ezért Huszár István és Makray Balázs projektmenedzserek február 5-én az UEFA-hoz utaznak konzultációra. "Az összes pályázó ott lesz, akkor lehet majd tisztázni, hogy kinek mi nem egészen világos" - mondta Huszár István. "Mi például azt fogjuk megkérdezni, hogy mennyire legyenek részletesek a stadionok tervei. Mert nyilvánvalóan nem szeretnénk elnagyolt terveket benyújtani, viszont szakértők szerint ebben a fázisban még nem szükséges a legapróbb részletekig elkészíteni. Anyagi szempontból sem mindegy, hogy milyen változatban készítettjük el a terveket."

Az UEFA előírja, hogy minden arénát teljesen be kell fedni - a 2004-es pályázatra még csak a kétharmados befedés volt a kötelező - valamint azt is, hogy a csoportmeccsekre legalább 30 ezres, a negyeddöntőkre és az elődöntőkre 40 ezres a döntőre és a nyitómeccsre pedig 50 ezres stadionok kellenek.

Mint Huszár István elmondta, a pályázati bizottság azért nem döntött, hogy mely stadionok kerüljenek a pályázatba, mert még csak ezután fog tárgyalni az érintett városokkal. "Nem árthat az egészséges versenyeztetés sem" - tette hozzá ", ugyanis a beruházásokban az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk." Vagyis aki nagyobb részt vállal, nagyobb eséllyel próbál bekerülni a pályázatba.

A magyar bizottság anyagi kérdéseket is szeretne tisztázni az UEFA-val, azt például, hogy mekkora részesedést kap a jegybevételekből és a tévés jogdíjakból a rendező ország. "Ez általában öt-tíz százalék szokott lenni" - magyarázta Huszár. "Ha most is ilyen arányú lesz a részesedés, az nekünk nagyon jó."

Több százezer nézőt és az igen drága tévés jogdíjakat számítva, az öt-tíz százalék is szép összeg. Az Eb rendezésének költségeiről még nem sokat tudni, mint Bozóky Imre MLSZ-elnök elmondta: most készül a költségeket is tárgyaló megvalósíthatósági tanulmány, amely hamarosan a kormány elé kerül. Szóval hogy mennyibe kerülhet az Eb, még nem tudni, Deutsch Tamás sportminiszter tavaly októberben lapunk kérdésére 100 milliárdra becsülte a rendezést az infrastrukturális beruházásokkal együtt, de a Népstadion felújítási költségei nélkül. Szakértők ez utóbbit újabb 100 milliárdra teszik.