Ám, hogy akadnak kivételek is, arra Egervári Sándor és a Dunaferr futballcsapatának a példája a fényes bizonyíték. Legalábbis eddig. Az újvárosiak ugyanis nyolc hónapja nem kaptak pénzt, még a tavalyi ezüstéremért járó összeget sem vehették fel mindannyian, mégis, Egervári Sándor és játékosai amolyan vérszerződést kötöttek, hogy nyárig mindenképpen kitartanak egymás mellett.
Időközben keserű csalódások érték a szakvezetőt, például egy hete Sopronban, amikor is gyenge játékkal, sima, 2-0-ás vereséget szenvedtek, ám ettől függetlenül csak az elismerés hangján lehet beszélni a dunaújvárosi gárda moráljáról és hozzáállásáról. A Dunaferr ugyanis az idézett helyzet dacára a harmadik helyen zárt az őszi idény végén, s a hét végi, Videoton elleni 3-1-es sikert követően pillanatnyilag a negyedik helyen állnak. Arról nem is beszélve, hogy a kupában a legjobb négy közé jutott az Egervári-legénység, ahol a Haladással vív a döntőbe kerülésért. Vagyis, a Dunaferrnek komoly esélye van arra, hogy újra a nemzetközi kupaporondon méresse meg magát, amihez már épül az új stadion is.
Csak pénz nincs egyelőre, ami komoly zavart okoz az öltözőben, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, a labdarúgók esze már azon jár, jogi, vagy akár diplomáciai úton miként juthatnának hozzá megérdemelt járandóságukon, esetleg mely klubok ajánlatát fogadják el. Ilyen szituációban pedig számon kérni azt, hogy még miért nem írták alá az újabb szerződéseket a Dunaferr futballistái, enyhén szólva is bizarr, de bármilyen fura, a Dunaferr egyik magas beosztású vezetője ezt tette az öltözőben. Ezek után talán érthető, miért tekinthető szakmai és pedagógiai bravúrnak Egerváritól, hogy az élmezőnyben tartja csapatát.
Bánki József
Korábban:
Fórum: