Vágólapra másolva!
Bozsik Péter, a ZTE vezetőedzője, csapatával együtt bevonult a futballtörténelembe, hiszen a klub történetében nemhogy a bajnoki cím, még a dobogós helyek elérése sem sikerült mostanáig. (A Zete eddigi legjobb szereplése a 4. hely volt.) A legendás jobbfedezet, Bozsik József fia több napos ünneplést követően is szerényen, ám szemmel láthatóan boldogan és büszkén válaszolt kérdéseinkre. 

- Régi ismeretségünk okán sem akarom provokálni, de ahogy játékosként maradt a Pénzügyőrben, úgy edzőként is benne volt a pakliban, hogy semmivel sem lehet Pasarétről elcsalogatni.
- Valóban, sokáig magam sem hittem volna, hogy élvonalbeli edzőként is megállhatom a helyem. Egyáltalán nem volt kizárt, hogy trénerként is a Pénzügyőrből megyek nyugdíjba, ám két évvel ezelőtt Jaskó András és Mészáros Zoltán elcsábított a Vasashoz. Ezért aztán ezeken az önfeledt napokon sem felejthetem el a segítségüket, mint ahogy az angyalföldi vezetők közül Alföldi Tádéét és Tóth Józsefét sem, hogy a ZTE elöljáróiról, élükön a Zete érdekében élő-haló Nagy Ferenc menedzserről, Lang József elnökről és a többiekről ne is beszéljek.

- Dicsérestes a szerénysége, ám azért az egerszegiek bajnoki címe szakmai siker is, elvégre Urbán Újpesten, Szamosi és Kenesei az MTK-nál nem kellett, Molnár Balázs pedig Tatabányán vegetált, márpedig tavaly nyáron ők jelentették az erősítést.
- No ezért mondom azt, hogy ez az aranyérem az egység diadala, hiszen az említettek, Waltnerrel és Nagy Lajossal kiegészülve, végig húzóembereknek bizonyultak, míg az úgynevezett kiegészítő játékosok, Kocsárdi, Csóka, Turi, Balog Csaba, Babati és a többiek is felnőttek a feladathoz, és gyakran átsegítették az együttest a holtponton. No meg, Waltner, Kenesei, Egressy és Urbán személyében akadtak meccseket eldönteni képes labdarúgóink is. Büszke vagyok a csapatra és erre a remek szurkolótáborra.

- Mikor gondolt először az aranyéremre?
- Amikor idegenben 4-2-re legyőztük az MTK-t. De biztos ekkor sem voltam benne, mivel a remek játékosokból álló Dunaferr és a tavasszal parádézó Fradi várt ránk.

- Miként éli meg azt, hogy a bajnoki címet követően rengetegen emlegetik 1978-ban elhunyt édesapját?
- Nehéz erről meghatottság nélkül beszélni. Biztosan büszke lenne rám, mint ahogy én is mindig az voltam rá. Ettől függetlenül ez a bajnoki cím nem rólam szól, hanem a csapatról, mivel a siker elsősorban mindenkor a játékosok érdeme. Persze azért látom a családomon, a gyerekeimen is a határtalan boldogságot, s áldom az eszem, hogy leköltöztünk Zalába. Igaz, ez nem sokáig volt vitás, ugyanis eleve hosszú távra terveztem Egerszegen. Szerencsére a Zeténél tényleg ideális és türelmes vezetőket ismertem meg.

- A Bajnokok Ligája selejtezőn, az esetleges erősítéseken törte már a fejét?
- Még nem. Most az ünneplésen a sor, ám idővel az esetleges igazolásokon is el lehet gondolkozni, elvégre nincs olyan magyar csapat, amelyikre ne férne rá a vérfrissítés. Egy ideig azonban még nem szeretnék ezzel foglalkozni, most a játékosokkal együtt élvezni akarom a sikert. Már csak azért is, hogy néhány futballistám a felröppent új szerződtetések miatt nem érezze veszélyben a helyét a csapatban. Főként ne az ünnepi napok alatt.

Bánki József

Korábban:

Fórum:

MTK vagy ZTE?

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!