- Mi döntött az Újpest javára a ZTE-vel
szemben?
- Két nyomós érv szólt a lilák
mellett. Az egyik, hogy meggyőződésem szerint
Magyarországon két csapatban érdemes
futballozni, amelyek hagyományok és a
szurkolótábor tekintetében is kiemelkedőek,
ez a Ferencváros és az Újpest. Korábbi
csapatomból, a Fradiból nem kerestek, így igent
mondtam a liláknak. A másik indokom az volt, hogy
bár a ZTE vezetőiben rendkívül szimpatikus
sportembereket ismertem meg, ám a családdal már
annyit utazgattunk, hogy nem akartam a kilencéves
kislányomat újabb hurcolkodásnak kitenni. Ideje
volt már a családom érdekeit is figyelembe
vennem.
- Ha jól tudom legutóbb
Görögországban járt, így adódik a
kérdés: miért nem jöttek össze a
külföldi szerződései?
- Elsősorban menedzselési problémák miatt.
Legutóbb egyébként valóban görög
első osztályú csapatoknál jártam,
ám a hírekkel ellentétben nem a krétai OFI,
hanem az Arisz Szaloniki tett remek ajánlatot, de mivel
egy évre előre kértem a bankgaranciát a
fizetésemről, a görögök viszont csak
fél évre akarták azt megadni nekem, ezért
úgy gondoltam, nem kockáztatom meg, hogy esetleg
fussak a pénzem után, s inkább a
hazatérés mellett döntöttem. Ismétlem,
ez volt a család érdeke is, mivel a lányom
járt már Belgiumban, Izraelben,
Németországban is iskolába, éppen ideje
volt, hogy megállapodjunk. Ráadásul pestiek
vagyunk, ez megint az Újpest mellett szólt.
- Mint ex-ferencvárosit, miként fogadták
Újpesten a játékosok és a
szurkolók?
- Abszolút barátian. A játékosokkal azonnal
megtaláltam a közös hangot, s ősi
rivalizálás ide vagy oda, kellemes
meglepetésemre a lila-fehér szurkolók is
rögtön biztosítottak arról, hogy nem
probléma a fradista múltam. Nekik csak az a fontos,
hogy góljaimmal sikerekhez segítsem a csapatot,
márpedig ebben azonnal teljes lett ez egyetértés
köztünk.
- A sok utazás, az idegörlő tárgyalások és a hetek óta tartó bizonytalanság után ilyen fizikai állapotban van?
- Kondícionálisan jól felkészültem a REAC edzésein, viszont pszichésen még nem vagyok teljesen rendben. Megviselte az idegeimet az állandó herce-hurca, a bizonytalanság, hogy hol folytatom a pályafutásomat, márpedig, ha nincs rendben a fej, az kihatással van a testre is. Jelenleg 80 százalékos állapotban érzem magam, de nem is ez a baj, hanem hogy még egy meccset sem játszhattam új csapatomban. Remélem erre, és az első sikerekre sem kell sokat várnom.
Bánki József