Sforza ismét a Kaiserslauternben

A Bayern München menedzsere, Uli Hoeness a Bundesliga kezdete előtt kijelentette: a müncheni csapat játékoskerete még sohasem volt ilyen erős. Szavainak a legnagyobb nyomatékot az adta, hogy a sokszoros svájci válogatott, egykori világklasszis Ciriaco Sforza csak az amatőrökkel edzhetett, az első csapatban egyáltalán nem kapott lehetőséget. A játékos egész nyáron csapatot keresett magának, hogy most végre megtalálja a megoldást: visszatért a Kaiserslauternhez, amelyben már két alkalommal is szerepelt.

Sforzának nincsen szerencséje a Bayern Münchennel, hiszen a bajorok kétszer is leigazolták, de egyszer sem tudta azt nyújtani a csapatban, amire valóban képes.

Először 1996 nyarán szerződött Münchenbe, amikor kedvenc edzője, Otto Rehhagel vitte magával, és Sforza ekkor alapember volt a Bayernben, ám a csapat a vártnál gyengébben szerepelt, Rehhagelt a szezon közben menesztették, és a svájcinak is távoznia kellett a bajnokság végén.

Ekkoriban azonban még meglehetősen nagy névnek számított a nemzetközi porondon, és az olasz Internazionale le is csapott rá, de egy év elteltével innen is távozott.

Természetesen a Kaiserslauternbe, amelynek ekkoriban Otto Rehhagel volt a mestere. Sokak szerint Sforza ekkor volt pályafutása csúcspontján, élete legjobb formájában futballozott, és nagy szerepe volt abban, hogy a Vörös Ördögök újoncként megnyerték a bajnoki címet. A svájci Rehhagel "meghosszabbított keze" volt a pályán, igazi vezéregyéniségként futballozott, ám ez hamarosan megváltozott: konfliktusba keveredett a trénerrel, márpedig Rehhagel mindig teljhatalmat akart magának a csapaton belül, és átadólistára tette Sforzát, aki ennek ellenére végigjátszotta a szezont a gárdában.

2000 nyarán aztán úgy gondolta, hogy ismét szerencsét próbál a Bayernnél, és a müncheniekhez igazolt 6,5 millió euróért. Ottmar Hitzfeld úgy vélte, hogy az időközben középpályásból középhátvéddé visszalépett futballista átveheti a visszavonuló Lothar Matthäus helyét a csapatban, azonban tévedett: Sforza nem tudott meghatározó emberré válni a münchenieknél, szép lassan kikopott a kezdő tizenegyből, és az előző idényben már a kispadra sem nagyon fért fel, összesen 16 mérkőzésen lépett pályára.

A szakvezető pedig a bajnokság végén világossá tette: a jövőben nem számít a helvét labdarúgóra. Igen ám, de Sforzát 2003-ig kötötte szerződése a Bayernhez, mégpedig nem is rossz fizetéssel, és bár a müncheniek kijelentették, hogy akár ingyen is elengedik, meglehetősen nehéz volt olyan klubot találni, aki ki tudta volna elégíteni Sforza igényeit.

A felkészülési időszak során tehát Sforza az amatőrökkel edzett, és egyáltalán nem erőltette meg magát, hogy új csapatot találjon magának. Érdeklődőben persze nem volt hiány: rögtön a bajnokság befejeztekor például a Hamburger SV jelentkezett be érte. A HSV mestere, Kurt Jara jól ismeri Sforzát, hiszen 1986 és 1988 között a Grasshopppersnél már volt az edzője, és vele akarta megoldani a védelmi problémáit.

A klub vezetősége azonban egyáltalán nem volt meggyőződve arról, hogy Sforza lenne az ideális megoldás: túl öreg, túl sokba kerül (az éves fizetése a Bayernnél kétmillió euró körül volt), és az elmúlt években egyáltalán nem nyújtott meggyőző teljesítményt. A hamburgiak tehát lemondtak Sforzáról, akit később egykori egyesülete, az FC Aarau is hívott, de őket a játékos tulajdonképpen csak a régi szép idők emléke miatt hallgatta meg, aligha volt valószínű, hogy ők annyi fizetést tudnak adni neki, amivel Sforza elégedett lenne.

Időközben abból is probléma akadt, hogy a Bayern új szerzeménye, Sebastien Deisler szerette volna megkapni a tízes mezt, ami Sforzáé volt, és a svájci egyáltalán nem akart megszabadulni tőle. Egyre inkább úgy tűnt, hogy Sforza csak ballaszt a müncheniek számára, és végül a játékos is belátta, hogy jobban jár, ha távozik a bajoroktól, így a múlt hét közepén közös megegyezéssel szerződést bontott a Bayernnel.

Könyvajánló

A Bundesliga csapatai 2001-2002

A Vörös Ördögök ezzel nem kis rizikót vállaltak, de a csapat olyan helyzetben van, hogy nem tehetett mást: a nyáron állt a bál a klubon belül, amelynek vége a másodedző, Rainhold Stumpf menesztése lett, de a 'Lautern nélküle is kiesett az Intertotó-kupából a cseh FK Teplice ellen, és a vezetőedző, Andreas Brehme alatt igencsak inog a kispad. Sforza leigazolásával egy olyan futballista került a csapathoz, aki igazi vezéregyéniség lehet, és kisegítheti a bajból az együttest.

Ha viszont továbbra is csak olyan teljesítményre lesz képes, mint a Bayernben, akkor a Kaiserslautern még nagyobb bajba kerülhet. Egy biztos: a helvét futballista kétéves szerződést kötött a Vörös Ördögökkel, és ha elégedettek vele, akkor a kontraktus újabb egy esztendőre érvényes lehet.