Új edző a Torino kispadján

A topligák közül az olasz pontvadászatban kellett a legtovább várni arra, hogy az egyik együttes lecserélje trénerét, de immár a Serie A sem kivétel. A taljánoknál a Torino vezetősége döntött úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt a vezetőedző, Giancarlo Camolese munkájára, és a helyére Renzo Ulivierit nevezték ki, bár a hét végi, Reggina elleni bajnokin még a tartalékcsapat mestere, Renato Zaccarelli ült a kispadon.

Az egykoron az élcsapatok közé tartozó Bikák kétéves liftezés után tavaly jutottak vissza a legjobbak közé, és sikerült is megtarniuk élvonalbeli tagságukat, sőt: egészen a 11. helyig jutottak, amelynek köszönhetően hosszú idő után ismét kijutottak az európai kupaporondra, még ha csak az Intertotó-kupába is. Ez a sorozat azonban nem hozott túl sok sikert a számukra, hiszen balszerencsés körülmények között, tizenegyesrúgásokkal már a harmadik fordulóban kiestek a spanyol Villarreal CF ellen. Ezt megelőzően az egyesület nem nagyon erősített, de a kiesést követően még mindig maradt elég idő az átigazolási időszakból, hogy szerződtessenek pár tapasztalt, az olasz élvonalban ismerősnek számító játékost.

Alessandro Conticchio a Leccétől, míg Federico Magallanes a Veneziától érkezett, vagyis mindketten egy, a legutóbbi idényben kiesett klubból kerültek Torinóba, de ennek ellenére erősítésnek számítottak, és semmi jel nem utalt arra, hogy a Bikák nem szerepelhetnek legalább olyan jól, mint a 2001-2002-es pontvadászatban.

Az első fordulóban nem is volt rossz a gárda teljesítménye, de ez a bajnokság egyik fő esélyesének számító Internazionale ellen Milánóban csak a tisztes vereségre volt elegendő, igaz, sokak szerint a Toro megérdemelte volna az egy pontot, és azt csak a bíró vette el tőle, amikor egy teljesen szabályos gólt nem adott meg a csapatnak. A következő játéknapon hazai pályán a Lazio ellen megint 1-0-s vereséget szenvedett az együttes, ami már kevésbé volt akceptálható az előzetes várakozások alapján, de a mélypont a harmadik meccsen következett be. Ekkor ugyanis az AC Milan valósággal átgázolt a Bikákon, a pazar formában lévő rossonerók egy hatost rúgtak a Torónak, de úgy, hogy a vendégek legjobbja a kapus, Luca Bucci volt. Ha Camolesét ekkor menesztik, akkor vaszínűleg senki sem lepődött volna meg, ám a klub elnöke, Attilio Romero további bizalmáról biztosította a szakvezetőt.

"Camolese állása a súlyos vereség ellenére sincsen veszélyben" - mondta a presidente, és mivel ezt követően a Chievo elleni hazai találkozót megnyerte a csapat, és ezzel elmozdult az utolsó helyről, semmi oka nem volt arra, hogy megváltoztassa véleményét. Igen ám, de a hét közben az Olasz Kupában a Torino hazai pályán 2-1-re kikapott az Empolitól, és ezzel kiesett a sorozatból, ami elég ok volt a vezetőségnek arra, hogy újból átértékelje a helyzetet, és mégiscsak kiadja Camolese felmondólevelét. A klub hivatalos nyilatkozatában megköszönte a trénernek az elmúlt két évben elvégzett munkáját, és valóban, volt is mit megköszönni. Amikor ugyanis Camolese 2000 októberében átvette Gigi Simonitól a csapat irányítását, akkor a Toro a Serie B-ben az utolsó helyen állt. Az ificsapattól érkezett szakembernek ezt az együttest sikerült feljuttatnia, majd a 11. helyig vezérelnie a Serie A-ban, ez sem volt elég ahhoz, hogy kicsivel több időt adjanak neki.

A Toro legnagyobb problémája ebben a szezonban eddig a gólszerzés volt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a bajnokságban öt meccs alatt mindössze két gól áll a csapat neve mellett, ami a legkevesebb a campionatóban. Mindkét gólt csatár szerezte: az egyiket Marco Ferrante, a másikat pedig az új szerzemény Magallanes, míg a harmadik támadó, Cristiano Lucarelli eddig csak a Milan elleni, teljesen felesleges kiállításával hívta fel magára a figyelmet. Ugyan a csatársor helyzetkihasználása sem volt ideális, de a gyenge támadójáték okai elsősorban inkább a középpályás-sorban keresendők. Ferrante és Lucarelli is klasszikus középcsatárok, akik csak akkor tudnak eredményesek lenni, ha (elsősorban a szélekről) kiszolgálják őket, márpedig erre eddig nem nagyon volt példa. Különösen a középpálya jobb oldala "lyukas", ahol az előző idény nagy részében Antonio Asta futballozott, mégpedig úgy, hogy még a válogatottba is bekerült. Ő azonban a nyáron hosszas huzavona után távozott, és bár Vincenzo Sommesét kifejezetten az ő pótlására szerződtették, a poszt korántsincs megnyugtatóan betöltve: Conticchio, a szintén idén igazolt Federico Balzaretti és Sommese sem tudott megfelelő teljesítményt nyújtani a jobb oldalon.

A probléma megoldása mindenesetre már nem Camolese, hanem Renzo Ulivieri feladata lesz, a tréner egyelőre a szezon végéig írt alá szerződést a klubbal. Ő már meglehetősen tapasztaltnak számít a Serie A-ban, hiszen még 1980-ban debütált trénerként a legjobbak között. Igaz, ő inkább a feljutások specialistájának számít: pályafutása során eddig összesen öt alkalommal tudott aktuális együttesével egy osztállyal feljebb jutni. Jelen esetben viszont arra kell figyelnie, hogy az ellenkező útvonalat elkerülje csapata.