A legutóbbi szezon nagy csalódás volt a müncheniek számára, hiszen 1995 óta először fordult elő, hogy a Bayern semmilyen trófeát nem tudott elhódítani. Nem csoda, hogy a bajorok nagyon fogadkoztak, hogy ez még egyszer nem ismétlődhet meg, Oliver Kahn pedig egyenesen kijelentette: a következő idény végén az újságírók azt fogják tőlem kérdezni, hogy miként volt lehetséges az összes cím begyűjtése. Pedig Kahn ekkor még nem is tudta, hogy a csapat kikkel fog erősíteni. A Bayern vezetősége nem kispályázott, és összesen 24 millió eurót költött mindössze három focistára, miközben a bevételi oldalon egyetlen cent sem állt, hiszen a távozók (Effenberg, Paulo Sergio, Jancker, Sforza) mind ingyen mentek el. A München ráadásul a közvetlen riválisoktól szipkázta el azok legjobbjait: a Bayer Leverkusen két kulcsembere, Michael Ballack és Zé Roberto, illetve a Hertha BSC középpályása, Sebastian Deisler megszerzése mind azt jelezte, hogy a vezetőség valóban komolyan gondolja: az új idényben minden lehetséges trófeát begyűjtenek.
A szezon előtt ennek megfelelően hatalmas volt az önbizalom a klub háza táján, még akkor is, amikor kiderült: a több mint kilencmillió euróba került Deisler ebben az évben biztosan nem léphet pályára. A már korábban is térdsérüléssel bajlódó középpályás az osztrákok elleni válogatott meccsen szenvedett keresztszalag-szakadást, és bár az orvosok szerint "csupán" egy fél évet kell kihagynia, sokak szerint már sohasem lesz az igazi, a Bayern vele tehát nem járt valami jól. Ennek ellenére a müncheni vezetőség egymást múlta felül a hangzatos kijelentésekben. "Ez minden idők legjobb Bayernje, ezzel a kerettel garantált a látványos támadófutball" - mondta az alelnök, Karl-Heinz Rummenigge, míg a menedzser, Uli Hoeness a következőt nyilatkozta: "Most már nincs semmilyen kifogás a tréner számára, a bajnokságot meg kell nyerni".
Eleinte úgy tűnt hogy a vezetők nem túloztak: a BL-kvalifikációt a Partizan Belgrad kétszeri legyőzésével simán hozta a csapat, a Bundesligában pedig öt forduló alatt négy meccset megnyert, köztük a Bielefeld és a Hamburg ellenit látványos támadójátékkal. Az igazi próba azonban csak eztán következett, és a Bajnokok Ligájában már nem sikerült brillírozni: a Deportivo Münchenben is nyerni tudott 3-2-re. És ezzel kezdetét vette a Bayernnél szokásos cirkusz. Ezt a vereséget ugyan még lehetett pillanatnyi balszerencsével magyarázni, de azt már kevésbé, hogy a következő fordulóban Lensben 1-1-es döntetlent ért el a csapat, majd a Bundesligában 2-1-re kikapott az egyáltalán nem remeklő Leverkusentől. Ennek ellenére még a Milan elleni hazai 2-1-es vereség után is mindenki optimista volt, Hoeness kijelentette: jól játszottunk, Hitzfeld pedig egyenesen megdicsérte focistáit. Egyedül az elnök, Franz Beckenbauer volt az, aki kritikus hangot ütött meg: "A látványos futball nem minden, néha küzdeni sem ártana" - mondta.
És miután a BL-ből kiesett a csapat, a Bundesligában pedig két egymást követő meccsen nem tudott nyerni (3-3 a Hannover, 0-2 a Werder Bremen ellen), hirtelen mindenki krízisről kezdett beszélni, és "kiderült" hogy milyen sok probléma van a csapaton belül. Hogy Kahnon kívül nincsen igazi vezéregyéniség a gárdában, Balack és Scholl sem akarja átvenni az ezzel járó felelősséget, hogy Lizarazu nem a régi, Zé Roberto egyelőre nem tudja azt nyújtani, amit vártak tőle (nagy kérdés, hogy az egyáltalán mi volt), és hogy Hitzfeld elveszítette korábbi tekintélyét. Sokan már arról beszéltek, hogy a szakvezetőt akár fel is állíthatják a kispadról, és megkezdődtek a találgatások esetleges utódjáról. Vagyis ahogyan a Bayernnel kapcsolatban oly gyakran történni szokott, átestek a ló másik oldalára: a "fehér balettből", a "Dream Teamből" egy pillanat alatt kutyaütők bandája lett - hogy aztán a Dortmund elleni győzelem után megint minden a legnagyobb rendben legyen, legalábbis Hoeness szerint.
A valóság persze valahol a két véglet között található: tény, hogy a Bayern München jelenleg nem játszik olyan jól, mint mondjuk két évvel ezelőtt, amikor megnyerte a Bajnokok Ligáját, és különösen a védelemben akadnak problémák a csapatban, ugyanakkor a Bundesligában így is egyedül a Borussia Dortmund lehet veszélyes a gárdára. Nemzetközi porondon ugyan valóban nem sikerült hozni az eredményeket, de ne feledjük: a Bayern Deportivóval és a Milannal volt egy csoportban, nem pedig az AEK Athénnal vagy a Genkkel. Könnyen lehet, hogy a csapatot nagyon jól ismerő Stefan Effenbergnek lesz igaza: a BL-ből való kiesés azt eredményezheti, hogy a Bayern (mivel már csak a Bundesligára kell koncentrálnia) simán nyeri a bajnokságot.