Menesztenék az Újpest edzőjét

A sportnapilap szerdai számában olyan információk láttak napvilágot, miszerint Szabó Andrásnak, az Újpest vezetőedzőjének szednie kell a sátorfáját. A tréner érthetően meglepődött a történteken, s úgy vélekedik, ezzel leginkább a csapatot zavarták meg.

Közhely, hogy a labdarúgóedzőé nem nyugdíjas állás. Közismert az is, hogy szükség esetén általában a trénert küldik el, s nem a játékosok közül valakit. Nem mellékesen az is megszokott, hogy a honi sportban komoly hagyománya van a "zümmögő" kórusnak, azaz a pletykára hajlamos emberek, akár edzőkérdést kreálva, pillanatok alatt elárasztják különböző információkkal a környezetüket, amit legtöbbször az érintett szakvezető tud meg utoljára.

Körülbelül hasonló helyzetben van jelenleg Szabó András, az Újpest vezetőedzője, aki szombaton ünnepli 40. születésnapját. A lila-fehérek tréneréről ugyanis a sportnapilap szerdai számában olyan hírek jelentek meg, miszerint közeleg a leváltása, s Lukács Ferenc tulajdonos már fel is vette a kapcsolatot Bozsik Péterrel, a ZTE, és Csank Jánossal, a Siófok mesterével. Noha mindezt még aznap cáfolta Lukács Ferenc, mégis megkerestük Szabó Andrást.

- Nagyon megdöbbentette az újsághír, hogy állítólag már az utódairól tárgyaltak Újpesten?
- Megdöbbenésről szó nincs, hiszen korábban is tisztában voltam azzal, magyar futballedző ne vegyen egész évre érvényes matricát az autópályákra, ne kezdjen bele vastagabb köny olvasásába, mert a kispadról képtelenség nyugdíjba vonulni. Ezért az ominózus cikk olvasásakor nem is a döbbenet, hanem a meglepettség lett úrrá rajtam, mivel nekem az újpesti vezetők közül senki sem jelezte, hogy váltásra készülnek az edzői poszton. Ettől persze mindez még megtörténhet, de legalább ne én tudjam meg a legkésőbb, mert nincs annál rosszabb, mint amikor mulatnak az edző háta mögött, miközben az még javában lelkesedik, pedig már rég eldöntötték a kirúgását.

- A játékosokkal beszélve az volt a benyomásom, hogy kedvelik önt, és kifejezetten jó a kapcsolata a csapattal. Egyetért ezzel a megállapítással?
- Magam is úgy érzem, hogy jól kijövök a játékosokkal, sőt, az öltözőben már olyan hangok hallatszanak, miszerint egy jó törökországi alapozással akár a bajnoki aranyéremért is harcba szállhatunk.

- Megeshet, ez így is lesz, ám jelenleg az eredménytelenség és az együttes ingadozó formája okán emlegetik egyesek az esetleges menesztését.
- Viszont én meg azt mondom, negyedik helyen állunk a tabellán, és nem olyan nagy a hátrányunk, hogy a végelszámolásnál ne érjünk oda az első vagy a második helyre. De visszakérdezek, mi történik, ha az utolsó két meccsünket megnyerjük, és a harmadik helyezettként fordulunk a tavaszi idényre?

- Azért, ha megengedi, mégiscsak némi meglepettséget érzek ki a szavaiból.
- Inkább bosszús vagyok, mivel két nagyon nehéz mérkőzés vár ránk, megyünk Győrbe és Zalaegerszegre, s ezzel az edzőkérdéssel csak a játékosok fejét zavarják meg. Félreértés ne essék, nekem hatalmas megtiszteltetés, hogy a patinás Újpest vezetőedzője lehetek, s azt is tudom, idővel a legtöbb trénert felállítják a kispadról. Azt azonban a fiúk miatt sem engedhetem meg, hogy hangulatot keltesenek az öltözőben, elvégre anyagilag és erkölcsileg sem mindegy a csapat számára, miként végződik a hátralévő két őszi meccsünk. Általában ezért belügy az edzőkérdés mifelénk, így nem is foglalkozom a kósza hírekkel, kizárólag a győri és zalaegerszegi mérkőzésekre koncentrálok. Aki mást tesz, az nem az Újpest érdekeit nézi elsősorban. Számomra ugyanis nem kétséges, ezzel az edzőkérdéssel nem engem, hanem a csapatot zavarták meg.

Bánki József