Madridi rémálomcsapat a BL-ben

Lokomotiv - Dortmund 1-2

Milan - Real Madrid 1-0

Ezek a lehetőségek még kimaradtak, de amikor Matthias Sammer végre hátradőlhetett volna a kispadon, mivel csapata kezdte átvenni az irányítást, a Lokomotiv megszerezte a vezetést. Ez az előny azonban nem tartott sokáig, mert pár perccel később a BVB kiegyenlítette az állást, majd még a szünet előtt a cseh Jan Koller a vezetést is megszerezte. Az óriás termetű futballista nagy örömében még a szögletzászlót is szétszedte, amit aztán a partjelző rosszalló tekintetétől övezve csak nagy nehezen tudott ismét összerakni. A hazaiakat ráadásul még egy súlyos veszteség érte, mivel Mamidov összefejelt Kollerrel, és a cseh feje bizonyult erősebbnek: az orosz hátvédnek felszakadt a szemöldöke, és le is kellett cserélni. A második játékrészben a Dortmund már kevésbé látványosan, de sokkal összeszedettebben futballozott, nem engedte kibontakozni az oroszokat, akik ugyan mezőnyfölényben voltak, de helyzeteket csak elvétve tudtak kidolgozni. Mattias Sammer elégedett lehetett, mert együttese alaposan összekapta magát, és a moszkvai győzelemmel remek kiinduló helyzetet teremtett saját magának a folytatáshoz.

A csoport másik mérkőzése igazi szuperrangadó volt, hiszen a BEK, illetve a Bajnokok Ligája történetének két legeredményesebb együttese találkozott egymással. Az AC Milanban az előzetes várakozásoknak megfelelően Andrij Sevcsenko kezdett a csatársorban, vagyis a jelenlegi sorozat legeredményesebb futballistája, Filippo Inzaghi csak a kispadról nézhette a találkozót. A másik oldalon Zinedine Zidane-t sikerült összefoltozni, Guti azonban a meccs előtti utolsó edzésen megsérült, így a támadósorban Raúl partnere az a Morientes volt, akit Ronaldo leigazolásakor valósággal "kiutáltak" a csapatból. Az összecsapás heves iramban kezdődött, és a mérkőzés irányítása a hazai csapat kezében volt: a Milan sokkal többet birtokolta a labdát, és előfordult, hogy a madridiak perceken keresztül csak nyomozták a játékszert. A királyi gárda azonban szép lassan magához tért, és a játékrész második felére már sokkal jobban futballozott, köszönhetően elsősorban Zidane-nak, akin egyáltalán nem látszott, hogy sérült lenne. A sors furcsa fintoraként azonban a Milan éppen ekkor szerzett vezetést, Sevcsenkónak gyorsan sikerült bizonyítania, hogy még mindig remekül érzi a kaput.

A második félidő nagyban hasonlított az első játékrész első feléhez, a Milan ugyanis perceken keresztül tartogatta a labdát, és ez nem csak meddő mezőnyfölény volt, a rossonerók több helyzetet is kidolgoztak, azonban Iker Casillason nem tudtak kifogni. A Real cserékkel próbált javítani szorult helyzetén, de ez sem hozott sok sikert. Az utolsó tíz percre azért beleerősítettek a spanyolok, és kis híján sikerült is nekik az egyenlítés, ám Raúl kapu előtti kavarodásban szerzett találatát a bíró les miatt nem adta meg. A Madrid azonban nem érdemelte volna meg a pontot, mert a Milan sokkal jobban és főleg tudatosabban futballozott. A Real ezzel sorozatban harmadik tétmeccsén nem rúgott gólt, arról nem is beszélve, hogy immár ötödik BL-mérkőzésén maradt nyeretlen.