Clementének az Espanyol a Mission Impossible VI

Barcelonában nem lehet valami jó érzés mostanában edzőnek lenni: az FCB mesterét, Louis van Gaalt rengeteg kritika éri a csapat szereplése miatt, a város másik egyesületénél, az RCD Espanyolnál pedig az idény során már a harmadik tréner ül a kispadon. Juande Ramos menesztését követően Ramón Moya végleges megoldásnak tűnt, az eredmények is javultak, de decemberben Moyát mégis visszaminősítették pályaedzővé a régi-új tréner, Javier Clemente mellé.

Juande Ramos nyári kinevezése egyben szemléletváltást is jelentett az RCD Espanyolnál, hiszen míg korábban a klub elsősorban a saját nevelésű játékosokra épített, most inkább az új igazolásokban bíztak, akikben nem is volt hiány: egytől egyig nemzetközileg ismert futballisták érkeztek a csapathoz, mint például Alain Boghossian, Iván de la Pena, Savo Milosevic vagy éppen Cyrille Domoraud.

Az új terv azonban igen hamar csődöt mondott, a rengeteg friss szerzemény nem tudott összeállni egy egységes csapattá, és miután az első öt fordulóban csak egy pontot gyűjtött a klub, ráadásul Juande Ramos nem valami hízelgően nyilatkozott a vezetőségről, 17 órával a Recreativo Huelva elleni bajnoki előtt menesztették a trénert. Az elnököt, Daniel Sánchez Llibrét még az sem zavarta, hogy mivel a szakember szerződése a következő szezon végéig szólt, így 1,2 millió eurót kellett fizetni neki.

A pályaedzőből vezetőedzővé előlépett Ramón Moya sikerrel kezdte munkáját, a Recreativo ellen az Espanyol megszerezte első győzelmét – igaz, a sereghajtó ellen valószínűleg Juande Ramosszal is nyert volna a gárda. A következő fordulóban, a Málaga CF ellen idegenben viszont már meglepetésnek számított az Espanyol diadala, és bár ezt újabb négy vereség követte, a vezetőség mégis elégedett lehetett a szakemberrel, hiszen nemcsak hogy a szezon végéig megerősítette pozíciójában, hanem 2004-ig szerződést kötött vele.

Moya egyébként több változást is végrehajtott a csapaton belül: a balhátvéd posztján például rendszeresen David Garcíát játszatta, aki Juande Ramosnál egyetlen percnyi bizalmat sem kapott, kihagyta a nyáron az Atlético Madridtól igazolt és Ramos által favorizált Luquét a középpályáról, és inkább De la Penát favorizálta, a csatársorban pedig az elődjénél többnyire csak csereként számításba vett Milosevicet szerepeltette Raúl Tamudo partnereként.

Úgy tűnt tehát, hogy ha lassan is, de a barcelonai klub kezd magához térni, amikor december vége felé robbant a bomba: Sánchez Llibre ugyanis megegyezett a volt szövetségi kapitánnyal, Javier Clementével, aki a szezon végéig írt alá az Espanyolhoz. Mindez azt jelentette, hogy Moyából ismét asszisztens lett.

Clemente számára nem ismeretlen az egyesület, hiszen korábban kétszer is dolgozott Barcelonában: 1986 és 1989 között bronzérmet nyert a gárdával, és bejutott az UEFA-kupa fináléjába, majd az 1991-92-es idényben megmentette a klubot a kieséstől. A feladata most is hasonló, és Clemente a kilencvenes években klubedzőként kifejezetten az ilyen "lehetetlen küldetésekre" szakosodott. Az első a sorban az Espanyol megmentése volt, később ugyanezt végrehajtotta a Real Betisszel és a Real Sociedaddal is. Az Olympique Marseille-nél már csak félsikert könyvelhetett el, míg legutóbbi vállalkozása, a CD Tenerife megmentése az előző szezonban nem járt sikerrel.

A megmentő bemutatkozása jól sikerült, első három meccséből kettőt megnyert a csapattal, ugyanakkor a szakvezető rögtön az első edzésen kijelentette: szó sincsen arról, hogy ő lenne a nagy csodatevő, elsősorban a focistákon múlik, hogy javul-e a csapat teljesítménye.

Ami a játékoskeretet illeti, a hírek szerint a tréner csak a háló előtt szeretne erősíteni. Ez a poszt már nyáron is neuralgikus pontnak számított, és az osztrák Alex Manningerrel szerződést is kötöttek a barcelonaiak, hogy aztán még a felkészülési időszak alatt fel is bontsák azt, mondván, a hálóőr edzésmunkája nem volt megfelelő. Manninger egyébként azóta a FIFA-hoz fordult az ügyben, az Espanyol pedig jobb híján az Atlético Madrid tartalékcsapatától leigazolta Sérgio Sánchezt, azonban sem ő, sem pedig Alfredo Argensó nem nyújtott megbízható teljesítményt.

A vezetőség éppen ezért az egykori Espanyol-kapust, Tonit szeretné leigazolni, aki 1993 és 1999 között védte a barcelonai egyesület kapuját, majd az Atlético Madridhoz távozott, de még a fővárosiak játékosaként is tevékeny részt vállalt az Espanyol 2000-es kupagyőzelmében, a döntőben ugyanis az Atlético kapusaként kapott egy hatalmas potyagólt volt csapata ellen. Ő jelenleg a másodosztályú Elchében szerepel, így az RCD Ricardo Cavast, illetve Luquét adná érte cserébe, ám a Segunda Divisiónban meglehetősen jól szereplő klub egyelőre nem engedi el kapusát.