A hét futballmagyarjai (március 31.-április 6.)

Mozgalmas héten van túl a magyar labdarúgás: a lengyelek elleni biztató döntetlen után a svédektől elszenvedett hazai vereséggel ebben a selejtezősorozatban is nehéz helyzetbe került a válogatott, míg a Borsodi Ligában lezárult az alapszakasz. A folytatást a Fradi ismét az élről, a címvédő Zalaegerszeg viszont az alsóháziak társaságában várja.

Játék

Mutasd meg, mit tudsz! Legyen a tiéd a legjobb csapat!

Szűcs Lajos (FTC): Ha unalmas és gyenge színvonalú mérkőzésen is, de a Ferencváros elérte a célját: hazai pályán megállította a tavasszal eddig százszázalékos Videotont, és ezzel megnyerte a Borsodi Liga alapszakaszát. Szűcs Lajos bravúrjai ezúttal nemcsak látványosak voltak, de pontokat is értek a Fradinak, hiszen egygólos hazai vezetésnél kétszer is kihagyhatatlannak tűnő fehérvári helyzetben mentett, igaz, ehhez némileg hozzájárultak a vendégcsatárok technikai fogyatékosságai is.

Plókai Attila (Pápa): A Debrecen és a Kispest egykori válogatott hátvédjének másodosztályba való távozásával évi két-három bombagóllal lett szegényebb az élvonal. Plókai játékkultúráját ugyan lehet kritizálni, de tény, hogy ő az egyik legjobb magyar nehéztüzér, amit vasárnap a BKV ellen is bizonyított: harminc méterről, védhetetlenül ragasztotta a labdát a jobb felső sarokba a pápai hóesésében.

Tamási Zoltán (Újpest): A szőke védő az évek során végigjárta a szamárlétrát Újpesten, kiegészítő emeberből mára a csapat egyik kulcsjátékosává vált, aki a gólszerzéssel sem áll hadilábon. Sopronban például három pontot érő találatot jegyzett, ráadásul egy magyar pályán nem túl gyakori egész pályás sprintet követően, becsúszva ért oda Rósa Henrik átadására.

Koller Ákos (Siófok): Az alapszakasz legdicséretesebb eredményét a Siófok érte el, nemcsak azért mert a balatoniak újoncként jutottak a felsőházba, hanem mert a tavaszi pénzhiány ellenére sem széledt szét a csapat, sőt, Kuttorék az ilyenkor szokásos mentális elkalandozásra sem hivatkoznak, egységük nem bomlott meg, játékerejük nem csökkent: szombaton éppen Zalaegerszeget verték meg, és ezzel a alsóházba száműzték a bajnokot. Csank János masszív csapatának a csatársora ugyan hagy némi kívánnivalót maga után, de a fiatal Koller Ákos a győri mérkőzés után ismét besegített, és a felsőházba fejelte a Siófokot.

Marko Kartelo (Győr): Varga Zoltán visszatérése óta először játszott jól - és nyert - a Győr tétmeccsen, így végül is az őszi idényben néhány fordulón át listavezető csapat Kispesten beverekedte magát az első hat közé. A meccsen tulajdonképpen egy pillanatig sem forgott veszélyben a vendégek győzelme, megannyi lehetőség mellett a 14. forduló óta először kezdő horvát légiós már a tizedik percben beköszönt, és ezzel minden bizonnyal elnyerte mestere bizalmát.

Kriston Attila (FTC): Sokáig a Fradi-közönség céltáblája volt, ennek ellenére öt ferencvárosi edző is számított a játékára, mára pedig már a szurkolók is megbékéltek vele. Szombaton újabb mérföldkőhöz érkezett a középpályás pályafutása: először rúgott a Fradiban győztes gólt, amely látványra sem maradt el a fontosságától.

Illés Béla (MTK): Az MTK a tavaly tavaszi vereségsorozata után most döntetlenekkel hanyatlik látványosan, hiszen a kék-fehérek a Békéscsaba és a Sopron után a Dunaferrt sem tudták megverni, Újvárosban ráadásul háromgólos előnyt és az első helyet szórakozta el a csapat, nem meglepő, hogy még a rendkívül békés természetű Egervári Sándort is feldúlták a látottak. Ennek ellenére a találkozó egyik főszereplője kétségkívül Illés Béla volt, lőtt egy szép és egy lesipuskás gólt, egy szemfülesen (bár jogtalanul) elvágzett bedobással Zavadszky találatában is szerepet vállalt, az utolsó percben 3-3-as állásnál pedig kihagyta az MTK meccslabdáját.

Lengyel Ferenc (Dunaferr): A Dunaferr veteránja ahol tud, segít, így volt ez az újvárosiak fénykorában is - akkor a BL-selejtezők idején is félig már visszavonultatták a középpályást, aztán a végül a Hajduk Split ellen bombagóllal jutatta tovább a Dunaferrt - és így van most, a csapat fekete korszakának idején is. Lengyel három-nullás hátrányban sem adta fel az MTK ellen: előbb szépített, aztán gólpasszt adott Nikolovnak, végül az utolsó percben kiegyenlített - hozzállásával követésre méltó példát nyújt a dunaújvárosi fiataloknak.

Lisztes Krisztián (Werder Bremen): Valójában nem volt jó hete a középpályásnak, hiszen a válogatottal vereséget szenvedett, a Werder Bremen meg nélküle nyert Dortmundban. Vigaszdíjként most bekerült a futballmagyarok közé, hiszen mégiscsak gyönyörű góllal egyenlített a svédek ellen, kár, hogy a magyar védelem ügyetlenkedése miatt csak egy percig örülhettünk neki.

Marius Sumudica (DVSC): Román csatárokban kétségtelenül a Debrecen a Borsodi Liga legerősebb csapata. A téli szünetben Kínába igazolt Kerekes Zsombor, és a helyére érkezett Sabin Ilie mellett Sumudica is rendkívül veszélyes a kapu előtt, Békéscsabán két góllal vette ki a részét a sikerből, és ezzel továbbra is a szombaton szintén duplázó Illés Béla nyomában lohol a góllövőlistán.

Szabics Imre (Sturm Graz): Gellei Imre válogatottjának összetételével kapcsolatban a legfőbb kérdés az, hogy vajon miért nem juthat szóhoz Szabics Imre, mondjuk a Cipruson légióskodó Sebők József helyett. A 21 éves támadó amellett, hogy remekül szerepel a Sturm Grazban, huszonöt perc alatt négy gólt lőtt a svéd olimpiai válogatottnak, aminél jobb ajánlólevelet nem nagyon lehet elképzelni.