A birminghamiek az 1995-ben megszerzett negyedik helyük óta egyre lejjebb csúsztak a tabellán, bár az elmúlt években stabilizálták magukat a középmezőnyben. A drukkerek azonban ezzel nem nagyon voltak elégedettek, és elsősorban az elnököt, Doug Ellist okolták a viszonylagos eredménytelenség miatt, mondván, az elnök nem elég ambiciózus, és nem hajlandó pénzt költeni annak érdekében, hogy a csapat előrébb léphessen. Kétségtelen tény, hogy Ellis (akit Anglia-szerte csak Deadlynek, azaz Halálosnak "becéznek") kétszer is meggondolta, hogy menniyt adjon egy-egy focistáért, de az egyáltalán nem igaz, hogy nem volt hajlandó nagyobb összeget kiadni. Az elmúlt években leigazolt labdarúgók közül a svéd Marcus Allbäck kétmillió fontba, az angol Peter Crouch ötmillió fontba, a török Alpay 5,6 millió fontba, a horvát Bosko Balaban pedig hatmillió fontba került, a kolumbiai Juan Pablo Angellel pedig megdöntötte az egyesült átigazolási rekordját, lévén érte 9,5 millió fontot fizetett ki a River Plate-nek.
A gond inkább ott volt, hogy ezek a nagy pénzért igazolt labdarúgók szinte egytől egyig csődöt mondtak, ami viszont nem annyira az elnök, hanem inkább a mindenkori tréner felelőssége, lévén a játékosok mindig a szakvezető tanácsára érkeztek. A fent felsorolt focistákat Allbäck és Crouch kivételével John Gregory vitte az egyesülethez, akit később azzal is megvádoltak, hogy a transzferekből ő is megkapta a maga részét a labdarúgók ügynökeitől. Ami biztos: Gregory maga mondott le a posztjáról 2002 februárjában, akárcsak utódja, Graham Taylor idén májusban, vagy elődje, Brian Little, vagyis nem lehet azt mondani, hogy Ellis "nagykanállal" fogyasztaná a szakembereket, az elmúlt egy évtizedben egyet sem rúgott ki, mindannyian maguktól távoztak.
Taylor májusi lemondásakor azonban kifejtette: elsősorban nem a gyengébb eredmények miatt köszönt el a kispadtól, hiszen a bajnokság előtt is tisztába volt vele, hogy ez egy átmeneti idény lesz, amelyben az első számú feladat a saját nevelésű fiatalok beépítése a csapatba. A volt szövetségi kapitány inkább azzal magyarázta távozását, hogy nem értett egyet a vezetőség elképzeléseivel a jövőt illetően. Az angol lapok ezt úgy fordították, hogy Ellis valószínűleg egyetlen fillért sem akar a nyáron költeni új játékosokra, és Taylor úgy ítélte meg, hogy ez esetben nem érdemes a kispadon maradnia. Több egykori birminghami játékos is kifejtette véleményét, mely szerint a Villa vezetősége jobban tenné, ha távozna, de az elnökség persze maradt, és az edzői posztra jelentkezők közül David O'Learyt választotta.
Az ír tréner kinevezése azért is meglepetést okozott, mert ő korábban csak egyetlen klubnál, a Leeds Unitednél dolgozott, amellyel kétségtelenül jó eredményeket ért el (két év alatt egy UEFA-kupa és egy Bajnokok Ligája-elődöntő fűződik a nevéhez), ugyanakkor rengeteg pénzt költött új focistákra, és amikor a sikerek elmaradtak, akkor lelépett - a klub pedig kis híján csődbe ment. Most pedig egy olyan egyesülettel kötött hároméves szerződést, amelynél bevallottan nincsenek meg a kellő források az erősítésre. O'Leary mindenesetre kijelentette: célja, hogy három éven belül az első hatba vezesse a gárdát, de jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy csak a jelenlegi kerettel dolgozhat majd, sőt, elképzelhető, hogy páran távozni fognak.
Az átigazolási pletykák között az Aston Villa nevét csak elvétve lehet hallani (a lensi Daniel Moreira, illetve az Olympique Marseille csatára, Cyril Chapuis neve merült fel a birminghamiekkel kapcsolatban), játákosai közül viszont a svéd Olof Mellberget, valamint Alpayt, vagyis két védőt is csábítanak. Ehhez képest furcsa, hogy a Villa-támadót akar igazolni (Moreira és Chapuis is csatár), hiszen a keretben olyan támadók vannak, mint Dion Dublin, Angel, Allbäck, Crouch, és valószínűleg Balaban is visszatér a Dinamo Zagrebtől, ahová kölcsönadták.
Egyvalami biztos: O'Leary máris elkezdte a szakmai stáb átalakítását, amelynek első lépéseként menesztette Taylor két asszisztensét, John Deehant és Stuart Garyt. Deehan még Gregory ideje alatt került a klubhoz, és az elmúlt szezonban pályaedzőként dolgozott, míg Gray a Southampton kispadját hagyta ott a birminhamiek kedvéért 2001-ben. A helyükre O'Leary két egykori leedsi munkatársa érkezett: Ian Broomfield a yorkshire-ieknél játékos-megfigyelőként tevékenykedett, míg Roy Aitkin a tartalékcsapat mestere volt - valószínűleg mindketten ugyanezt a feladatot látják majd el a Villánál is.