Teljes a káosz a Frankfurt vezetőségében

A Bundesliga újoncai közül négy forduló után egyedül az Eintracht Frankfurt áll nyeretlenül, ám úgy tűnik, hogy a klubnál nem ez a legnagyobb probléma. Az egyesület vezetőségében ugyanis teljes káosz uralkodik, és sokak szerint ez a fejetlenség a fő okozója annak, hogy a csapat a pályán sem képes jó eredményeket elérni. Miközben az Eintrachtnak nincsen menedzsere, és a frissen kinevezett elnököt, Peter Schustert két hét után menesztették, az egyesület a nyáron visszavonult veterán középpályásban, Andreas Möllerben látja a nagy megmentőt.

A frankfurtiak az elmúlt két esztendőben megjárták a mennyországot és a poklot is: miután a klub 2001-ben kiesett az élvonalból, pénzügyi problémái miatt még annak a lehetősége is felmerült, hogy nem kapja meg a másodosztályban való induláshoz szükséges profilicencet, és csak amatőrként folytathatja tevékenységét a harmadik vonalban. Ezt szerencsésen sikerült elkerülni, és a tavalyi hetedik pozíciót követően idén végre sikerült kiharcolni a feljutást, mégpedig drámai körülmények között: az utolsó fordulóban a csapat az utolsó tíz percben három gólt ért el, és így gólkülönbséggel megelőzte a biztos harmadiknak tűnő Mainzot. Az eredményt követően természetesen nagy volt az eufória a városban, és a drukkerek valószínűleg maguk sem gondolták, hogy az elnökség a nyáron hibát hibára halmoz majd.

Főleg, hogy eleinte úgy tűnt: minden a legnagyobb rendben megy. A vezetőség egyik első lépése az volt, hogy meghosszabbította a sikeredző, Willi Reinmann szerződését 2005-ig, majd hasonlóan járt el néhány kulcsember esetében is: az albán középpályás, Ervin Skela újabb három évre írt alá, a középhátvéd és csapatkapitány Jens Keller két évvel hosszabbította meg kontraktusát, míg a veterán Uwe Bindewald, valamint André Wiedener még egy szezonra kötelezte el magát.

Az új igazolások is megfelelőnek tűntek: a középpályára az osztrák Stefan Lexa érkezett a spanyol másodosztályú Tenerifétől, a szintén feljutó 1. FC Kölntől Markus Kreuzot vették meg, a csatársorba pedig Nico Frommert szerződtették az SSV Reutlingentől. Mindezeket a kontraktusokat még Volker Sparmann írta alá a Frankfurt elnökeként, ám ő június 15-én leköszönt posztjáról.

Azt senki sem tudta, hogy ki lesz az utódja, arról nem is beszélve, hogy eközben folyt egy sportmenedzser keresése: ez a pozíció 2002 nyara óta betöltetlen volt, jobban mondva a tréner, Willi Reinmann látta el a menedzseri feladatokat. A posztra a tanácsadó testület elnöke, Jürgen Neppe legszívesebben a Bayer Leverkusennél dolgozó Wolfgang Holzhäusert látta volna, és a két klub között meg is kezdődtek a tárgyalások, amelyek bíztatóak voltak, ám Holzhäuser végül mégis csak nemet mondott (akárcsak a korábban a Stuttgartnál dolgozó Rolf Rüssmann) - mire Neppe lemondott. Tárgyalásokat persze ez idő közben is kellett folytatni, így a további új igazolásokról a pénzügyi főnök, dr. Thomas Pröckl egyeztetett, aki azonban nem volt valami járatos a futballügyekben: a koreai Csa Du Ri esetében például arról beszélt, hogy a focista 2006-ig aláírt a klubhoz, amit a Leverkusennél nem nagyon értettek, lévén ők csak kölcsönbe engedték el a játékost.

A bizonytalanság, na meg a kezdődő bajnoki rajt (ahol éppen a bajnokcsapat Bayern Münchent látta vendégük a gárda) miatti idegesség a focistákon is éreztette hatását: pár nappal az első forduló előtt például az egyik edzésen a kongói Jean Tsoumou-Mazda összeverekedett a csapatkapitánnyal, Kellerrel, amiért az afrikai labdarúgót a tartalékok közé száműzték. Mivel azonban Kellett a Bayern elleni találkozón megsérült, és négy hétre kidőlt a sorból, a spanyol középhátvéd, David Montero szerződését pedig sorozatos fegyelmezetlenségei miatt felbontották, Reinmann kénytelen volt visszahívni az első csapatba Tsoumou-Mazdát, ami nem tett jót tekintélyének.

A szakvezetőnek ráadásul abból is elege volt, hogy szinte többet kell a menedzserei teendőkkel foglalkoznia, mint eredeti feladatával, éppen ezért kijelentette: szeptembertől lemond sportvezetői feladatáról. Most már tehát valóban létszükségletté vált egy új menedzser szerződtetése, ám az új elnök, Peter Schuster csak tovább rontotta a helyzetet: a jogászdoktor, akinek a futballhoz eddig nem sok köze volt, tárgyalni kezdett az egykori válogatott focistával, Bernd Hölzenbeinnel, de amikor az nemet mondott, akkor meglehetősen dehonesztáló kijelentéseket tett róla, mire a vezetőség úgy döntött, hogy felállítja Schustert.

Röviden összefoglalva tehát a Frankfurtnak jelenleg nincsen elnöke, menedzsere, és a tanácsadó testület élén sem áll senki - röviden összefoglalva az Eintracht vezetőség nélkül áll a 16., kieső helyen a tabellán, csupán egy ponttal. Mindezek után már nem is ért senkit váratlanul, hogy a klub szerződést ajánlott a nyáron visszavonult veterán középpályásnak, Andreas Möllernek, akiben a nagy megmentőt látják.

Möller egykoron a Frankfurtban kezdte pályafutását, és 1985-túl 1988-ig, majd pedig 1990 és 1992 között szerepelt a csapatban. Az egyelőre nagy kérdés, hogy ő mennyiben segíthet a gárdán, hiszen a 35 esztendős játékmester az előző idényben a Schalkéban csak elvétve lépett pályára. Talán mindenki jobban járt volna, ha Möller a menedzseri posztot kapja meg - ez a pozíció azonban csak 2004-ig lesz az övé. Hogy addig ki vezeti az Eintrachtot, azt egyelőre még senki sem tudja.