Egészen idén nyárig a Premiershipben nem sok kölcsönjátékost lehetett találni: az angol szabályok értelmében ugyanis az azonos osztályban szereplő gárdák nem adhattak kölcsön egymásnak focistákat. Ennek megfelelően, ha ilyen transzfert kötöttek, akkor legtöbbször az alacsonyabb divíziókban vitézkedő gárdáknak adta oda olyan játékosokat, akik kevés lehetőséget kaptak, és csak elvétve fordult elő, hogy egy élvonalbeli együttes mondjuk a Division One-ból szerzett volna meg egy labdarúgót kölcsönbe.
Tavasszal azonban a klubok kérésére a brit átigazolási rendszert egyeztették az európaival, és így a kölcsönvétel is lehetővé vált. Némi megszorítás azért akadt: egy klubnál egyszerre csak két olyan kölcsönjátékos szerepelhet, aki egy másik angol klubtól érkezett. A kivételt csak kapusok jelentik, szükség (vagyis sérüléshullám) esetén hálóőrt bármikor kölcsön lehet majd venni.
A Premiership egyesületei pedig nem is hagyták kihasználatlanul a lehetőséget, a nyár folyamán lezajlott átigazolások közül összesen 27 kölcsönszerződés formájában valósult meg, és a húsz egyesület között mindössze hét volt, amely nem szerzett új futballistát ilyen módon. A Chelsea-nek, a Manchester Citynek, a Manchester Unitednek és a Liverpoolnak nem volt rá szüksége, akit akartak, azt megvették, a Newcastle-nál és az Aston Villánál pedig nem vitték túlzásba az új labdarúgók szerződtetését, így egyedül a Southampton volt az, amelyben megvolt a hajlandóság a kölcsönre, ám végül mégsem hajtott végre egy ilyen transzfert sem.
Az elmúlt hónapokban megvalósult kölcsönadásokból tucatnyi egy évvel korábban nem jöhetett volna létre: összesen ennyi olyan transzfer volt, amely az új szabályt használta ki, vagyis amelyiknél két élvonalbeli gárda kötött üzletet, de külföldről is sok labdarúgót vettek kölcsön, ami korábban szintén nem volt jellemző.
A Leeds United például (amelynek anyagi helyzete köztudottan rossz) összesen hét futballistát szerződtetett a nyáron, akik közül hatan (!) kölcsönbe érkeztek. A névsor nem rossz: akad közte egy világbajnok (Roque Júnior, AC Milan), egy olimpiai aranyérmes (Salomon Olembé, Olympique Marseille), de Cyril Chapuis, Didier Domi, Zoumane Camara vagy Jermaine Pennant is remek labdarúgónak számít.
A másik végletet a Chelsea jelenti: a londoniak az új tulajdonos, Roman Abramovics pénzéből világsztárok egész sorát igazolták a nyáron, ennek köszönhetően azonban alaposan felduzzadt a játékoskeretük, amin kölcsönadások egész sorával igyekeztek könnyíteni. Boudewijn Zenden a Middlesbrough-hoz, Mikael Forssell a Birmimgham Cityhez, Carlton Cole a Charlton Athletichez került, de a csúcsot Alekszej Szmertyin jelentette: az orosz középpályást 3,4 millió fontért megvették a Girondins Bordeaux-tól, hogy rögtön kölcsönadják a Portsmouth-nak.
Volt olyan klub is, amelynek trénere nem értette meg teljesen az új szabályokat: a Portsmouth mestere, Harry Redknapp már mindenben megegyezett a Leeds United ír válogatott védőjével, Ian Harte-tal, de a focistát végül mégsem tudta megszerezni, mivel ő már a harmadik kölcsönjátékos lett volna egy másik angol egyesülettől: Szmertyin mellett Jason Robertset is kölcsönvették a másodosztályú West Bromwich Albiontól. Redknapp minden bizonnyal azt hitte, hogy a Premiershipből lehet két focistát kölcsönözni, és még egyszer ugyanennyit az alacsonyabb osztályokból.
A Professzionális Labdarúgók Szövetsége (PFA), amely a futballisták érdekképviseletét végzi, máris kifejtette aggodalmát a kölcsönszerződések hirtelen megnövekedése miatt - márpedig az angolok a PFA-t nagyon komolyan veszik, elég, ha csak a szervezet által kiosztott díjakra gondolunk, amelyek hatalmas presztízzsel bírnak. A szövetség végrehajtó elnöke, Mick McGuire a következőket nyilatkozta: "A kölcsönadás eredetileg ideiglenes transzfert jelentett, és elsősorban azért találták ki, hogy a klubok egy sérüléshullám esetén igazolhassanak új focistákat. Hosszabb távú kölcsönadás esetén a fiatal tehetségeknek akartak így játéklehetőséget adni. Most azonban rutibos labdarúgók kerültek új csapathoz ilyen módon, és ez több kétséget is ébreszt. Amellett, hogy a klub elveszítheti identitását, előfordulhat olyan helyzet, hogy egy focista a szezon végén olyan gólt szerez vagy gólpasszt, ami jelentősen befolyásolja anyaegyesülete sorsát".